Image default
Pro és kontra

Zuglói szociális modell: mi lett Karácsony ígéreteiből?

Ami jó, azt meg kell tartani, a rosszat, azt el kell vetni! Íme a Zuglói szociális modell, részletesen!

  • 2015-ben a kormány a szociális támogatásokról szóló törvény változtatásával azt mondta az önkormányzatoknak, hogy többé nem kötelező a helyi szintű szociális segélyezés. Persze továbbra is fizethetnek, ha akarnak, de már a saját adóbevételeikből, a központi finanszírozás gyakorlatilag megszűnt.

 

  • Mivel általában épp azoknak az önkormányzatoknak nincsen adóbevételük, ahol sok a segélyezett, ezért a települések közötti egyenlőtlenségek megemelkedtek. A segélyeket sok településen megszüntették vagy csökkentették az összegüket.

 

  • Az országos trenddel viszont látványosan szembement Zugló, ahol egész Magyarországon a legnagyobb összegű lakhatási támogatást kapják a rászorulók, de nem is az összege az érdekes, hanem maga a koncepció, amiben a pénzeket adják.

 

  • Karácsony Gergely vezetésével az önkormányzat külső, független szakértőktől rendelt meg tervezetet a kerületi szociálpolitika kidolgozására. Ebből született meg a zuglói szociális modell, aminek része egy olyan ellátás, a minimumjövedelem is, amit Magyarországon korábban sohasem próbáltak ki.

 

  • A rendszerváltás utáni magyar társadalompolitika legnagyobb kísérlete folyik Zuglóban, ráadásul nem is eredménytelenül. A koncepciót még a kerületi Fidesz is támogatta, és később sem támadták meg.

Az egész történet 2015-ben kezdődik, február 26-án. A képviselő-testületi ülés csúszik, Karácsony Gergely 13 perccel 9 óra után nyitja meg. Arra kéri a képviselőket, hogy álljanak fel, és egyperces néma csenddel közösen emlékezzenek meg arról a zuglói pedagógusról, aki az ülést megelőző napon hunyt el. Eltelik egy perc.

A Fidesz–KDNP képviselője, Gyügyei Attila kér szót. A kommunizmus áldozatainak emléknapja is tegnap volt, mondja, majd arra kér mindenkit, emlékezzenek meg erről is ugyanúgy. Újabb perc telik el némán. A képviselők leülnek, elkezdődhet a munka. Karácsony Gergely neki is lát polgármesteri feladatainak, a hónap dolgozóinak szóló elismerő oklevelek átadásával folytatja az ülést.

Bő egy órával később érnek a 4. napirendi ponthoz, amit Karácsony az egyik legfontosabb előterjesztésként konferál fel. Elmondja, azért van szükség új rendeletre, mert az állam kivonult a segélyezésből. „Az önkormányzatoknak, mint az utolsó láncszemeknek, arra kell törekedniük, hogy az állami szociális ellátórendszerben hagyott lyukakat betömjék” – mondja.

Vita..

A vita után, néhány módosító javaslatot elfogadnak, majd a rendeletről szavaznak. 21 képviselő van jelen, mindannyian támogatják a zuglói szociális modellt. Magyarországon ez az első alkalom, hogy a gyakorlatban kipróbálnak egy minimumjövedelem-rendszert.

Miért adunk segélyeket?

Mivel a minimumjövedelem az állami segélyezési politikára adott válaszként jelent meg, ezért először azt kell felidézni, hogy mi történt Magyarországon a szociális juttatásokkal.

A segélyezési rendszereket azért hozták létre, hogy megszüntessék a szegénységnek az olyan szélsőséges szintjét, ami már nem elfogadható adott korban és helyen. A segélyezés mögötti gondolat az, hogy az emberi körülményekhez, a megfelelő ételekhez, megfelelő lakhatáshoz, biztonsághoz minden embernek alapvető joga van, bármilyen családba is született, bárhogy is alakult az élete.

Legalábbis ez a szépen hangzó, tankönyvi definíció, de van azért egy kevésbé naiv érv is a segélyek mellett, ez pedig az,  hogy ha túl sokan maradnak túl sokáig mindenféle ellátás nélkül, akkor kevésbé fogják betartani a törvényeket, és kedvük támad meglátogatni a középosztály és az elit házait, hogy erőszakkal újraosszák a javakat. Viszont ha adunk egy kis pénzt a szegényeknek, akkor teljes nyugalommal tűrik majd a szegénységüket.

Ez a két szemlélet eléggé eltérő, de a közös bennük, hogy megmutatják, a segélyezés nem a szegénység felszámolásáról szól, hanem a szegénység kordában tartásáról.

A szegénység felszámolásához nem elég a pénz, ahhoz könnyen hozzáférhető, komplex állami szolgáltatások kellenek (oktatáspolitika, foglalkoztatáspolitika, egészségügy stb.), és rengeteg idő, pénz, szakértelem, de leginkább: politikai akarat. Ami sok helyen nincs meg, hiszen szegénység mindig volt, elfogadottnak számít, ezért nem kiemelt cél, hogy megszűnjön.

Viszont a szegények kordában tartása minden államban fontos cél, attól függetlenül, hogy mennyire bőkezűek a rászorulóknak adott juttatások. Ezért van az, hogy a segélyezési költségeket megvágó, a hozzáférést korlátozó kormányok sem szokták teljesen eltörölni a rászorultsági támogatásokat.

Az önkormányzati segélyből települési támogatás lett, a gyermekágyi segélyből pedig gyermekgondozást segítő ellátás.

Segély helyett munka

A kormány 2010 óta több lépésben átalakította a juttatások rendszerét, szigorította a hozzáférési feltételeket, azonban azok, sajnos, nem inflációkövetők.

Habár a családi pótlék nem segély, mégis megemlítendő, hogy a családi pótlék összege, már Isten tudja mióta 14 ezer valahányszáz Ft egy gyermek részére.

A segélyekre, szociális ellátásokra költött teljes összeg 2010-ben 270 milliárd, 2015-ben viszont már csak 140 milliárd volt, a GDP 0,9 százalékáról annak 0,4 százalékára esett vissza.

A kormány ezt azzal indokolja, hogy a segélyezés helyett a munkavállalást preferálja, mert az ország akkor lesz sikeres, ha dolgozó emberekből áll. Ezt egyébként senki nem is vitatja.

Gyakori mítosz a segélyezési rendszerekről, hogy azok miatt tömegek élnek jól, pusztán állami juttatásokból, munka nélkül. Aki ezt elhiszi, az vessen egy pillantást a Központi Statisztikai Hivatal jövedelempótló segélyeiről szóló táblázatára. Ezekből egyszerre csak egyre lehet jogosultságot szerezni, 22 és 28 ezer forint közötti a támogatások átlagos havi összege. Nehéz elképzelni, hogy bárki tudatosan ilyen alacsony segélyeket választana a minimálbér helyett. Utóbbi 2019-ben nettó 99 ezer forint.

Ráadásul a segélyezés nem csak egyénileg nem számít nagy összegnek, országos szinten, költségvetési tételként sem jelentős. Az ide tartozó ellátásokra szánt teljes évi költségvetési összegnek továbbra is a 2015-ben mért 140 milliárd forint körül kell mozognia, legfeljebb csökkent valamennyit. Itt egy kis segítség az elképzeléséhez: a Forbes becslése szerint Magyarország leggazdagabb embere 2018-ban, egyetlen év alatt 275,6 milliárd forinttal növelte vagyonát, ami azt jelenti, hogy

Magyarország leggazdagabb embere kétszer annyi pénzt keresett tavaly, mint amennyibe Magyarország teljes segélyezési rendszere került.

A segélyekkel kapcsolatban a másik gyakori kritika, hogy fenntarthatatlanok. Ez akkor igaz, ha a munkanélkülieknek adott jövedelempótló szociális juttatás összege túl közel van a munkabérhez, ilyen esetekben az állami segítség tényleg ellenösztönzi a munkakeresést, ami miatt előbb-utóbb egyre többen dönthetnek úgy, hogy inkább segélyezettek lesznek, ez pedig a dolgozók által befizetett adók csökkenésével és a kifizetett juttatások növekedésével járna, szétverné a költségvetést, összeomlana a gazdaság.

De ez nem azt jelenti, hogy nem lehet fenntartható támogatási rendszereket kialakítani, nyilvánvalóan nincs belekódolva a segélyekbe a fenntarthatatlanság vagy a pazarlás. Zugló erre jó példa, ott a Budapest Intézet elemzői készítették a koncepciót és a rendszer értékeléseit, amelyekben jelezték az önkormányzatnak, hogy milyen korrekciókat javasolnak. Ráadásul az összes munkaanyag szabadon, egyszerűen hozzáférhető a projekt honlapján.

Ha van pénz az a baj, ha nincs, az is

A zuglói minimumjövedelem bevezetése után egy évvel Karácsony Gergely sem titkolta: ő is a program anyagi vonzatától félt a legjobban, hogy majd teljesen elszállnak a rendszer költségei, és a kerület csődbe megy. De ez végül nem történt meg, a bevezetése óta egy alkalommal már meg is emelték a zuglói pénzbeli ellátásokat, a minimáljövedelmet például a kezdeti 26 000 forintról 28 500 forintra.

A legfontosabb zuglói támogatás a minimumjövedelem, ezt még soha korábban nem próbálták ki az országban, annak ellenére, hogy a szakmai javaslatokban több esetben is felmerült. A juttatásnak az a lényege, hogy senkinek ne kelljen a meghatározott minimumjövedelem-szint alatti jövedelemből élnie, hogy a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem mindenkinek biztosítva legyen.

Akinek semennyi jövedelme sincs, annak Zugló 28.500.- Ft-ot ad havonta

Ezzel a XIV. kerület az egyetlen olyan hely az országban, ahol minimális szinten megvalósul a szociális biztonság.

Egy 2013-as becslés szerint, Magyarországon 350-460 ezer közé tehető azoknak a száma, akik semmiféle rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek, munkájuk nincs, állami juttatást nem kapnak.

De a minimumjövedelem úgy van meghatározva, hogy azokat is elérje, akiknek ugyan jár valamilyen állami segély, de az a minimumjövedelem összegénél alacsonyabb. Ilyenek lehetnek például azok a közmunkások, akiknek épp nem tudnak munkát adni, ezért a közmunkabér helyett a havi 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatásból élnek. Az ő jövedelmüket 5800 forinttal egészíti ki a zuglói önkormányzat.

Többfős háztartásnál már bonyolultabb a rendszer, nemzetközi példák alapján a családfőt 1, a második felnőttet és első gyermeket 0,7, a további gyermekeket és felnőtteket 0,5-es szorzóval veszi figyelembe, ráadásul a háztartások jövedelmébe nem számolják bele azt a pénzt, amit gyógyszerekre, gyerektartásra, végrehajtásra kell kifizetni, csak az ezek felett megkeresett jövedelmet veszik figyelembe, a támogatásokkal, nyugdíjjal együtt.

Nem alapjövedelem

Fontos megjegyezni, hogy a Magyarországon is sok rajongóval rendelkező alapjövedelem (teljes nevén: feltétel nélküli alapjövedelem) nem ugyanaz, mint a minimumjövedelem. A minimumjövedelem segély típusú ellátás, azaz rászorultság alapján jár. Ez azt jelenti, hogy igényelni kell, és egy jövedelemvizsgálat után lehet megkapni. Az alapjövedelem univerzális juttatás, nem kell igényelni, az mindenkinek jár. Ráadásul egy 50 ezer forintos minimumjövedelemnél nem jogosult támogatásra az, akinek 51 ezer forint a jövedelme. Az 50 ezer forintos alapjövedelmet viszont ő is megkapná.

Minimumjövedelem-rendszerek több helyen is működnek már a világban, és arra vannak kitalálva, hogy a nagyon alacsony jövedelmű családokat se fenyegessék a lakhatási szegénység legszélsőségesebb formái, mint a kihűlés a fűtetlen lakásban vagy a hajléktalanság. Az alapjövedelem ennél sokkal nagyobb léptékű koncepció, a társadalmat alapjaiban átalakító reform elméletben, bizonyos helyeken kísérleteznek vele kicsiben, de egyelőre még a szakpolitikusok között is vita van arról, hogy mennyire működőképes.

A zuglói modell fenntartható

A magyarországi segélyezési rendszereket a különböző csoportoknak szánt, különböző összegeket biztosító juttatások dominálják. A XIV. kerületben a minimumjövedelem bevezetésével több különböző segélyezési típust ki tudtak váltani, mivel minél kevesebb pénzből él valaki, annál több támogatást kap, a tehetősebbek pedig nem tudnak bejutni a rendszerbe.

Emiatt lényegesen átláthatóbb lett, hogy ki, mikor, mire jogosult, ami azért számít fontosnak, mert így kisebb eséllyel marad ki a támogatottak köréből az, akinek amúgy járna a segítség, de erről nem tud, és ezért nem ad be igénylést.

A 124 ezer lakosú Zuglóban 2017 elejéig folyamatosan nőtt a minimumjövedelmet igénybe vevők száma, a csúcson több mint 800 ellátott volt, de az év végén 750-800 fő környékére állt be a rendszer.

Képernyőfotó 2019-10-11 - 14.02.23.png

Fotó: Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet

 

Valószínűleg az elérésen még lehetne javítani a pénzbeli ellátásokról szóló tájékoztatás fejlesztésével, a jogosultság kiszámításához használható online kalkulátorral és könnyen olvasható tájékoztató füzetekkel.

De ennél nagyobb probléma, hogy a minimumjövedelmet eddig csak egyetlen alkalommal emelték meg, pedig a modellről szóló koncepció, és a két monitoring elemzés is óvatos, de rendszeres és infláció feletti emelést sürgetett. 2017 decemberében a Budapest Intézet tanulmánya a jövedelemszint 30 ezer forintra történő emelését javasolta, ez 27 millió forinttal emelné meg a rendszer költségét.

Lakásfenntartás, adósságkezelés

A zuglói modellnek fontos része még két olyan támogatás is, ami létezett korábban, de egyrészt apró reformokra szorult, másrészt a 2015-ös segélyezési átalakítás után országos szinten meggyengültek.

Az első a lakásfenntartási támogatás, ami azoknak jár, akiknek nehézséget okoz  a rezsiszámlájuk befizetése. Az új lakásfenntartási támogatáshoz való hozzáférés Zuglóban alacsonyabb szinten maradt, mint amekkora a központi, 2015 márciusa előtti lakásfenntartási támogatás esetében volt. Ez azt jelenti, hogy azokra célozták, akiknek a legnagyobb szükségük van rá, ők viszont több pénzt kapnak. Az előző rendszer sokaknak fizette a rezsijük egy apró részletét, az új rendszer keveseknek ad, de már észrevehető összeget. 2013-ban átlagosan, országos szinten 3870 forint volt a lakásfenntartási támogatás, 2016-ban Zuglóban azonban már 10 ezer forint jutott egy támogatott háztartásra. 2015 márciusáig a juttatás 90 százalékát biztosította az állam, a maradékot kellett kipótolnia az önkormányzatnak.

Képernyőfotó 2019-10-11 - 14.08.08.png

Fotó: Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet

A másik az állami adósságkezelési szolgáltatás. Ez 2015-ig kifejezetten azoknak volt kitalálva, akik már elmaradtak a számláikkal, és rezsitartozásuk halmozódott fel, és ennek a törlesztéséhez szeretnének segítséget kérni, legfeljebb az adósság háromnegyedéig. Ez az ellátás a magyar szociális munka egyik sikertörténete volt, sok embert terelt az állami ellátórendszerbe, és sokakat meg is mentett a lecsúszástól. 2015 márciusáig ennek is a 90 százalékát finanszírozta az állam, a maradékot kellett kipótolnia az önkormányzatnak. Zuglóban önerőből továbbra is megtartották, ráadásul sikerült kijavítani a korábbi szabályozás másik gyengeségét is, ami miatt ki voltak zárva a jogosultak köréből a 6 hónapnál rövidebb ideje fennálló, vagy 50 ezer forintnál kisebb hátralékkal rendelkező háztartások. Zuglóban már az eladósodás első jelekor az önkormányzathoz lehet fordulni, de emellett növekedett a támogatás felső plafonja, valamint a bevonható maximális adósság mértéke is.

Képernyőfotó 2019-10-11 - 14.07.47.png

Fotó: Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet

A segítőt is segítik

A szegénység kezelésében a pénzen kívül óriási szerepük van az érintettel találkozó szociális munkásoknak, ekkor dől el, hogy az, ami papíron jól néz ki, a valóságban is működik-e.

Ezen a téren az önkormányzat és a kerületi szociális intézmények kapcsolata döcögősen indult. Konfliktusok alakultak ki, amikor a felülről érkező reform találkozott az intézmények megszokott, berögzült működési módjával. Főleg a szociális ügyekért felelős alpolgármester, Szabó Rebeka felé volt nagyobb bizalmatlanság, amin nem segített, hogy a politikus korábban nem rendelkezett tapasztalattal sem szociális, sem önkormányzati területen.

A kerület vezetői idővel rájöttek, hogy egy szociális modell jó működéséhez nemcsak a szegényeket kell támogatni, hanem a velük foglalkozó dolgozókat is, 2017-től a zuglói szociális ágazatban dolgozók bruttó 20 ezer forintos bérpótlékot kapnak.

Ösztönöz a munkára

A pénzbeli ellátások új zuglói rendszerének több, munkavállalást ösztönző eleme is van, de a legfontosabb, hogy a minimumjövedelemben részesülők kötelesek együttműködni a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központtal, ahol személyre szabott segítséget kapnak az álláskereséshez. Más települések hasonló együttműködést kikényszerítő intézkedéseivel ellentétben a zuglói modellben nem cél az, hogy azonnal vasszigorral büntessék azt, aki nem akar együttműködni. Ha valaki erre nem hajlandó, attól még nem szűnik meg azonnal a juttatása, hanem fokozatos a megszüntetés, hátha meggondolja magát.

Az együttműködést a családsegítő oldalán is komolyan veszik, a munkaképes ügyfeleknek információt és segítséget ad az álláskeresésben, és sok esetben konkrét álláslehetőségekre is felhívja a figyelmüket, aminek eredménye is látszik: a családsegítő 2016-os beszámolója szerint a minimumjövedelem-programban részt vevők 29 százaléka elhelyezkedett.

De működik a kerületben egy ingyenes szociális szépségszalon-szolgáltatás is, a Tükörkép Műhely, ahol hátrányos helyzetű embereknek vágnak hajat, pedikűröznek, vagy ha kell, elegáns ruhát is adnak állásinterjúhoz, hogy ezzel is eggyel kevesebb legyen a munkakeresés során leküzdendő akadály.

Szintén jelentős elem, hogy ha valaki munkát kap, akkor a minimumjövedelem még hat hónapig jár neki, ezzel garantálva, hogy senki ne akarjon, akár csak két héttel tovább maradni a minimumjövedelem-rendszerben.

Ami nem sikerült

Karácsony a programmal eléggé túlbecsülte a lehetőségeit, így a szociális modell egyik nagy ígérete egyáltalán nem teljesült. Az ígért 100 db bérlakás tekintetében, az ötéves polgármestersége alatt nem épített és nem vásárolt egyetlen önkormányzati bérlakást sem.

Mindössze egy 25-30 lakásos társasház előkészítése történt meg.

Index nyomán, Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Kiderült, mi Gyurcsány Ferenc terve 2022-ig

Géza

Új, női Monopolyt hoz ki a Hasbro, amiben a nők körönként több pénzt kapnak, mint a férfiak

Géza

Nem csűrjük-csavarjuk a szót.. Itt van, mit mondott előtte és mit mond most a Karácsony Gergely! – videók

Géza