Hirmagazin.eu
Főoldal » ZOO: életbiztosítás és túlélőképzés
Állatvilág

ZOO: életbiztosítás és túlélőképzés

Az állatvilág genetikai sokféleségének megőrzésében és a kipusztulófélben lévő fajok átmentésében is egyre nagyobb szerep hárul a reneszánszukat élő zooparkokra. A veszélyeztetett szárazföldi gerinces fajok közül csak minden hetediknek élnek képviselői az állatkertekben. Még rosszabb az arány a madarak és a kétéltűek esetében.

zooparkok

Életbiztosításhoz hasonlította a veszélyeztetett fajok állatkerti tartását Dalia Conde biológus, annak a tanulmánynak az egyik szerzője, amely 2011-ben a Science című tudományos hetilap hasábjain azt sürgette, hogy az állatkertek vállaljanak nagyobb szerepet a fajok megmentésében. Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője ugyanezt úgy fogalmazza meg, hogy a veszélyeztetett fajokból „tartalékokat” kell szaporítani az állatkertekben. Az idézett 2011-es számítás szerint a veszélyeztetett szárazföldi gerinces fajok közül csak minden hetediknek élnek képviselői az állatkertekben. Még rosszabb az arány a madarak és a kétéltűek esetében.

Ha az ismertebb állatok körében ennyire fontos a genetikai sokféleség megőrzése, különösen figyelni kell rá a ritka példányok esetében. Ez meg is történik, így mentettek meg gondos tenyésztéssel több állatfajt is a kihalástól. A WWF természetvédelmi szervezet összefoglalójából is kiderül, hogy az állatkerteknek köszönhető az arany oroszlánmajmocska, a Przsevalszkij-ló (ázsiai vadló), sőt az európai bölény túlélése is.

zooparkok

A majmocskából az 1970-es évek elején már csak kétszáz egyed élt, amikor több állatkert összefogott, hogy tenyésztéssel szaporítsák fel a létszámot. Két évtizeddel később az állatkerti példányok közül kétszázat visszatelepítettek a vadonba. Ma már több dél-amerikai természetvédelmi területen összesen ezren élnek, és nagyjából egyharmaduk családfája az állatkerti példányokra vezethető vissza.

A klasszikus példa az európai bölény.

1927-ben lőtték ki az utolsó példányt, és ha nem lett volna 12 képviselője az állatkertekben, akkor a faj ma már csak történelem lenne. Sokáig tartott a szaporítás, és ebben a budapesti állatkert is kezdettől fogva részt vett. Végül 1952-ben már voltak annyian (a hazájuknak számító német és lengyel vidékeken pedig a háború után már ezzel is lehetett foglalkozni), hogy néhányukat kitehették az európai erdőkbe.

Ma 3 ezer körülire becsülik a számukat. Az ázsiai vadlovat 1969-ben nyilvánították kihaltnak eredeti lakóhelyén, de az állatkerti tenyésztés eredményeképp ma már háromszázan vágtatnak a mongol sztyeppén. Az emberek által hasonló módon megmentett fajok közé tartozik még például a kaliforniai kondor vagy a Kihansi permetvarangy. A budapesti állatkert 2009 óta szaporítja a mhorr-gazellákat, amelyeknek társai Afrikában szinte teljesen kipusztultak már.

A nemzetközi fajinformációs rendszer (Isis) szolgál arra, hogy a szakemberek nyilvántartsák az állatkertlakók származási, genetikai adatait. Sok emlős és madár esetében akár ötszáz egyedre is szükség lehet a beltenyészet megelőzéséhez, és ennyi példány természetesen egyik állatkertben sem él együtt. Ezért gondos együttműködéssel az intézmények egymás között rendszeresen cserélik a megfelelőnek tartott, azaz közeli rokonságban nem álló hímeket és nőstényeket.

zooparkok3

A veszélyeztetett fajok szaporítását célzó programok egyik nagy támogatója az állatkertek világszövetsége, a svájci székhelyű Waza. Bár világszerte 15 ezer körül van a magukat állatkertnek nevező intézmények száma, a WAZA-nak csupán 1300 tagja van, az Isis együttműködőinek száma pedig 800. A számok közötti nagy különbségnek több oka van. Szegényebb országokban megeshet, hogy nem futja a tagsági díjra, ugyanakkor nyilván nem folyamodhat tagságért sok olyan turistacsalogató hely, amely közelebb áll egy vidámparkhoz, mint egy tudományos alapokon működő intézményhez.

Főképp a fejlődő világban sok az olyan állatkert, amelyik nem felel meg a szigorú tudományos követelményeknek. Pedig éppen ott lenne igazán nagy szükség a fajfenntartó tevékenységre. Közel vannak a veszélyeztetett állatok életteréhez, vagyis egyszerűbb a példányok odaszállítása, az állatoknak nem kell akklimatizálódniuk, és az élelmezésük is egyszerűbb.

De még ha minden a legnagyobb rendben lenne is, a fajok kipusztulását az állatkerti szaporítás legfeljebb enyhíthetné – mint az említett esetekben –, de meg nem szüntethetné. Akadály például, hogy a természetes környezetükbe visszaköltöztetett állatokkal a helyi lakosságnak is meg kell barátkoznia. Nem így történt például Ománban, ahol a nyársas antilopok (oryxok) nemcsak régi környezetüket látták viszont, hanem régi ellenségeiket is: orvvadászok tizedelték soraikat.

Az állatkertek szinte Noé bárkájaként őrizhetik meg a kihalástól fenyegetett fajokat – de mégiscsak őrzésről van szó. Akadnak szigorú állatvédők, akik az állatkerteket sommásan börtönöknek tartják.

Hanga szerint viszont éppen hogy jobban élnek az állatkertek lakói.

Téves elképzelés, hogy a szabadban boldogan szökdécselnek az állatok. Ellenkezőleg, kemény harcot folytatnak a túlélésért. Nem véletlen, hogy az állatkertben lakók jobban szaporodnak. És ennek nem csak előnyei vannak, jelezte a mindmáig emlékezetes 2014-es eset, amikor a koppenhágai állatkert ragadozói gond nélkül megemésztették a szépreményű zsiráffiú, Marius húsát. Nem nyelték viszont le az előre eltervezett gyilkosságot az amatőr állatvédők, ők tiltakozásul még az állatkert bezárását is követelték. Pedig a háttérben csak az állt, hogy a tudományos alapon működő állatkertek gondosan ügyelnek a beltenyészet elkerülésére, a genetikai sokszínűség megőrzésére. A koppenhágai állatkert inkább csak abban különbözött más intézményektől, hogy skandináv nyíltsággal a közönség szeme láttára etették fel az elhunyt húsát a ragadozókkal.

Tudományosan ez nem helytelen.

A rács mögött élő állatok jobban szaporodnak, és ragadozók sem ritkítják soraikat, így a szakembereknek előbb-utóbb kezelniük kell a túlszaporodást. Ennek módja lehet a fogamzásgátlás és a létszám feletti egyedek elpusztítása is. Mindkettő beavatkozás a természet rendjébe. Az előbbi ellen szól, hogy azzal megfosztják a nőstényeket a szülés és az utódnevelés élményétől, pedig mindkettő biológiai szükségletük. Az utóbbi pedig tudományosan akár igazolható is, ha a halálos szelekciót olyankorra időzítik a szakemberek, amikor a „tinédzserek” amúgy is önállóvá válnak, és a szabad életben is a legtöbb veszély leselkedne rájuk.

A koppenhágai eset mégis okozott némi szakmai feszültséget – idézi fel Hanga. Nem annyira tudományos, mint inkább érzelmi okokból. Bár a dán kollégák joggal hivatkoztak a nemzetközi tenyészprogramra és arra is, hogy az említett okból a zsiráf pusztulása voltaképp a természet rendjét utánozta, az európai állatkertek nagy részéhez hasonlóan a budapestiben sem örültek a szakemberek a fölöslegesnek ítélt zsiráf nyilvános takarmánnyá változtatásának. Attól tartottak, hogy lejáratja a nemzetközileg gondosan egyeztetett tenyészprogramot, ha zsiráfok megölése jut róla az állatszerető közönség eszébe.
Forrás: greenfo

 

Hasonló hírek

Ezzel a lelket melengető történettel búcsúzunk mára! Nyugodalmas jó éjszakát kívánunk! Hirmagazin.eu

Géza

Több mint 100 ezer orangutánt öltek meg Borneón 16 év alatt

Géza

A legaranyosabb medvetámadás amit valaha láttál :) – VIDEÓ

Edit
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------
×

Csatlakozz népes facebook követőink táborához!