9.6 C
Budapest
2024. április. 19. péntek

Zichy-palota

Győr történelmi, művészeti emlékei között rangos helyet foglal el a Liszt Ferenc út 20. szám alatti barokk palota.

Az épület története évszázadokra visszanyúlik, hiszen már a középkorban katonai családok lakták a ház elődjét. Tőlük került a Zichyek tulajdonába.

Az 1703-ban készített telekkönyv szerint már egyetlen gazdája gróf Zichy István, a Győri Lovasság parancsnoka.

Az épület Győr sok művészi ízléssel épített barokk háza közül kiválik. Északi homlokzata erősen klasszicizáló hatást kelt. A díszes bejárati kapu két oldalán görnyedő atlaszok hordozzák az erkélyt. Az erkélyek közötti fülkében barokk szoborcsoport: a Szent-család.

A házegyüttes legrégibb, egyben legértékesebb része a saroképület. Sarkán hengeres, zárt erkély. Ezek a zárt erkélyek az egész Kárpát-medencében leginkább Győr jellemzői. Elterjedése elsősorban a kor emberéből fakadt. Az otthon üldögélő jómódú polgárasszonyok és lányok az erkély oldalsó ablakaiból szinte észrevétlenül szemlélhették az utcai járókelőket, s mert az erkély látószöge 270°-ra nyitott, három utcára is tekinthettek.

A lépcsőházból balra nyitott ajtót díszes barokk kerettel, két oldalt párkányt hordozó óriásokkal vették körül. Az emeleti termek ablakmélyedéseiben látható – 1800-as évek elejéről származó – festett díszítések mellett legjelentősebbek az erkélyre néző szoba barokk stílusú freskói. Ezek a freskók részben a kor szórakozásait, részben pedig bibliai jeleneteket örökítenek meg. A nagyobb méretű teremben erősen klasszicista stílust mutat az antik oszlopos díszítés. Az elmúlt évben megvalósult a palota termeinek egybenyitása. Ezzel egy tágasabb tér jött létre, mely elegánsabb, ünnepélyesebb rendezvények és esküvők megszervezését teszi lehetővé.

1870-től a palota elvesztette eredeti jellegét, polgárházzá vált. Az új tulajdonosok a művészi értékeket semmibe véve, lakásokat alakítottak ki az épületben.

A ház restaurálása, átalakítása 1986-ban fejeződött be. Ettől kezdve itt működnek Győr város házasságkötő termei, a hozzájuk kapcsolódó előterekkel, anyakönyvi előkészítőkkel, modern felszereléssel ellátott stúdióval. Itt kapott helyet a Családi Intézet és az Anyakönyvi Hivatal is.
Zichy Mihály (Zala, 1827. október 14.- Szentpétervár, 1906. február 29.)
festő, grafikus

A magyar romantikus festészet jelentős alakja. 1842-ben Pesten jogot kezdett tanulni, de ezzel párhuzamosan Marastoni Jakab festőiskolájába is járt, majd 1844-től Bécsben folytatta képzőművészeti tanulmányait. Első jelentős műve az 1846-ban Bécsben készült Mentőcsónak című festménye volt. Mestere, Waldmüller ajánlására 1847-ben Szentpéterváron a cár egyik rokonának rajztanára lett. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc iránti elkötelezettségét mutatja, hogy 1849-ben megfestette az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos arcképét. Egy ideig a fényképészetben dolgozott retusőrként, de nem adta fel önálló alkotó munkáját sem, számos rajzot, akvarellt, olajképet készített.

A cár megrendelésére 1853-ban a gatsinai vadászatról készített rajzsorozatával elnyerte az udvari művész rangot. De nemcsak az udvari élet eseményeit örökítette meg, hanem a népélet jellegzetes képeit is. 1868-ban festette a spanyol inkvizíció borzalmait megörökítő Autodafé című festményt. 1871-ben nagy európai utazásra indult, majd 1874-ben Párizsban telepedett le. Itt tevékenyen részt vett a Kölcsönösen Segélyző Magyar Egylet – a Párizsban élő magyar kisiparosok szervezete – munkájában, melynek később elnöke lett. Trefort Ágoston megbízásából megfestette az Erzsébet királyné koszorút helyez Deák ravatalára című képét. Következő nagyobb szabású képe 1875-ben készült: III. Henrik tivornyája. 1879-ben a Párizsi világkiállításra megfestette A rombolás géniuszának diadala című alkotását, de a kép antimilitarista hatása miatt a francia hatóság kitiltotta a kiállításról.

1881-ben elhagyta Párizst, s rövid nizzai, bécsi és zalai tartózkodás után visszatért Szentpétervárra. Életének további szakaszában elsősorban illusztrálással foglalkozott. Ebben a műfajban alkotta legjelentősebb műveit. Madách Imre Az ember tragédiájának (1887) és Arany János 24 balladájának illusztrációja (1894-98) fakszimile kiadásban jelent meg. Készített illusztrációkat Lermontov, Gogol, Puskin, Madách, Arany és Petőfi műveihez is.

GPS koordináták: 47.6887 / 17.6371

Cím: Győr Liszt Ferenc u. 20.
Tel: +36 (96) 320-289
E-mail: [email protected]
Web: www.zichypalota.hu

Előző hír
Következő hír

Most népszerű

weblap4u banner
Pannon Work