Vitaindító beszédének elején meglepődését fejezte ki, mert, mint mondta, azt hitte többen lesznek az ülésteremben.

A demokráciáról, jogállamiságról és jogokról vitatkozunk Magyarország esetében – kezdte beszédét a jelentéstevő. Kérdés, hogy milyen helyzetben, milyen formában van ma az EU? A szerződés második cikkelye kimondja: az EU alapja az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása, kiemelve a kisebbségi jogokat. Egy pluralista társadalomban tisztelni kell az igazságot és az egyenlőséget, az EU-szerződések aláírásával pedig az országok kötelezettséget vállalnak ezek betartására – tette hozzá.

Judith Sargentini szerint a magyar kormány elnémította a független médiát, rövid pórázra fogta a tudományos élet képviselőit, a független bírákat is korlátozza, meghatározza, hogy mely egyházak működhetnek, melyek nem. Emellett ellehetetleníti a civil szervezetek életét, ráadásul gyakran EU-s forrásokból táplálkoznak ezek a szervezetek.

A zöldpárti képviselő hozzátette, a jelentése felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyek bizonyítják, hogy megvan a kockázata annak, hogy sérülnek az uniós értékek Magyarországon, a júniusi első vita óta pedig semmit sem javult a helyzet, sőt az egyik utolsó független médium is tulajdonost váltott.

Nemcsak az Európai Bizottság feladata, hogy megvédje Európát és a szerződések őre legyen, mindannyian azok vagyunk, feladatunk, hogy védjük az EU-állampolgárok jogait, pluralista, nem diszkriminatív, toleráns és igazságon alapuló módon. Ezért elkerülhetetlen a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása, amely bár nagy súlyú döntés, de  ha a ház nem tudja behúzni a féket, akkor nem teljesítik az ígéretet, amit  az EU-állampolgárok felé tettek – mondta.

 Megengedjük–e, hogy egy kormány, amely az unió értékeit sérti, következmények nélkül járjon el, vagy biztosítsuk, hogy ne csak papíron írt szavak legyenek ezek – tette hozzá.

Ingeborg Grassle

Másodikként Ingeborg Grassle, német képviselő szólalt fel, aki szerint az EU-s pénzek kezelése romlott, konfliktusok jöttek létre, hiányoznak a vizsgálatok. Csak Lengyelországban rosszabb a helyzet – tette hozzá. Az EU-költségvetésből nagy forrásokat kap az ország, és nem tesz eleget, ezért javasolják az eljárás elindítását.

Petra Kammerever

A képviselő szerint a kutatás és a média szabadsága, a civil szervezetek helyzete rosszul áll Magyarországon. Legismertebb ténynek a CEU elleni támadást nevezte. A leggyengébbeket támadják, azon szervezeteket, amelyek a migránsok integrációjával foglalkoznak. Rejtett intézkedésekről is beszélt, amelyek kiüresítik a médiaszabadságot, ezért támogatja a hetes cikk szerinti eljárás bevezetését.

Maite Pagazaurtundúa Ruiz

Hangsúlyozta a képviselő, hogy a Velencei Bizottság és az EBESZ is aggályainak adott hangot a magyar reformokkal kapcsolatosan. A szabályok feladata, hogy az állam túlhatalma ellen védje az állampolgárokat – mondta.

 Maria Noichl

Orbán Viktor a nők esetében nem a tetteseket védi szerinte, amiért nem szavazza meg Budapest az isztambuli egyezményt. A nőket egyenrangú partnerként kell kezelni, a nők jogai nem képezhetik alku tárgyát Európában – mondta.

Kedvezőtlen lehet a szavazás

A szavazást holnap tartják a jelentésről. Időközben az is kiderült, hogy a szavazásnál a Magyarország számára kedvezőtlen forgatókönyv valósulhat meg, vagyis a tartózkodók szavazatait nem számítják be a szavazatszámláláskor.

Orbán Viktor személyesen is részt vesz a vitán, a miniszterelnök az Európai Parlament hivatalos oldala szerint öt percet beszélhet az ülés elején. A miniszterelnök továbbá közzétett egy videót is, amelyben arról beszélt, hogy bosszúra készülnek Magyarország ellen.

A hirado.hu korábban arról is írt, hogy a dokumentumban foglalt vádak túlnyomó részét Magyarország korábban már sikeresen cáfolta a releváns nemzetközi szervezetek előtt, legyen szó akár az Európai Bizottságról, akár a Velencei Bizottságról.

„Orbán Viktor miniszterelnök megvédi Magyarország becsületét az igaztalan vádakkal szemben; kiáll a magyarokért a Sargentini-jelentés kedd délutáni európai parlamenti vitájában” – közölte korábban a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Az alkotmányjogász a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott: „merev, szigorú tények azt mondatják, hogy 376 képviselő egyirányú igen szavazata kell ahhoz, hogy elfogadják a jelentést.” Ifjabb Lomnici Zoltán arról is beszélt, hogy a legnagyobb „probléma” az, hogyha elindul Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárás többlépcsős folyamata, akkor azzal nem a kormányt vagy a magyar miniszterelnököt büntetik, hanem a magyar embereket.

Ezt megelőzően még nem volt példa arra, hogy az Európai Parlament bármely tagország ellen kezdeményezze az eljárás megindítását. Lengyelország ellen a tavalyi év vége óta folyik a hetes cikkely szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.