orrás: M1/Család és otthon

Hazánkban évente körülbelül negyedmillió otthoni sérülés következik be. A háztartási balesetek között leggyakrabban vágások, szúrások miatt bekövetkező vérzések fordulnak elő – számolt be róla az M1 Család és otthon című műsora.

Vérző ujjunkat ne dugjuk a csap alá!

Hibás rutin, ha a vérző ujjunkat azonnal a megnyitott vízcsap alá helyezzük. Ez azért nem megfelelő, mert a víz gátolja a véralvadást, valójában tehát serkentjük a vérzést. Csak a seb környékét szabad vízzel leöblíteni, és csak akkor, ha szennyezett a sérülés, ezt tanácsolják a szakértők. Ezután jöhet a fertőtlenítés, majd az egyszerű sebkötés.

Erős vérzés esetén már nagy hangsúlyt kell helyezni a vérzéscsillapításra is, a biztonság megteremtését követően a sérültet nyugalomban helyezzük, leültetjük vagy lefektetjük és a vérző sebbe lehetőleg egy steril anyagot nyomunk, ezt hívjuk direkt nyomásnak. A filmekben gyakran látott szorítókötés alkalmatlan az erős vérzések ellátására, ez sok esetben még fokozza is a vérzés intenzitását.

Gyakoriak az égési sérülések

Közeledik az adventi időszak, ilyenkor még azok is sütésbe, főzésbe kezdenek, akik általában nem szoktak. Gyakorlatlanság vagy sietség miatt gyakoriak az égési sérülések, mert kiömlik a forró víz vagy kifröccsen a serpenyőből az olaj.

Ha a kezünkre vagy testünkre fröccsen az olaj, a biztonság megteremtését követően az első és legfontosabb, hogy minél előbb hideg vízzel elkezdjük hűteni a sebet. Fontos, hogy a folyó csapvizet kizárólag az érintett területre juttassuk. Ez utóbbi azért fontos, mert ha nagyobb felületen hűtenénk a testet, fennállna a kihűlés vagy megfázás veszélye is. Elsőfokú égési sérüléseknél bőrpír jelentkezik, másodfokú égésnél már hólyagok is megjelenhetnek, amelyekre már nem minden esetben elegendő a vízhűtés.

Felejtsük el a paradicsomot vagy a hagymát

Az égési sérülésre szigorúan tilos bármilyen házi praktikát alkalmazni, például tejfölt, paradicsomot vagy hagymakarikát tenni rá. A házi praktikák ugyanis elfertőzhetik a sebet, ami még tovább nehezíti a gyógyulást vagy akár súlyosabb sérülést is okozhat.

Ügyelni kell rá, hogy a tűzhelyen lévő edények nyele ne lógjon ki, ne akadjunk bele. Ha megemeljük a fedőt, számítani kell a felcsapódó gőzre vagy olajra.

(MTI-fotó: H. Szabó Sándor)

Agyrázkódás – csúszós lehet a koszos padló

Folyamatosan tartsuk tisztán és szárazon a padlót, hogy ne csússzunk el rajta. Már a fejet ért legkisebb ütés is okozhat agyrázkódást, ennek tipikus tünetei a hányinger, fejfájás, rövid idejű emlékezetkiesés vagy a hányás.

Abban az esetben, ha agyrázkódás valószínűsíthető, a sérültet fektessük le, felsőtestét enyhén emeljük meg. Hasonló baleset adódhat takarítás vagy függönyigazítás közben is, főként akkor, ha 2 méternél magasabbról zuhan le valaki.

(MTI-fotó: Mohai Balázs)

Törekedjünk arra, hogy a súlyos sérültet ilyenkor ne mozgassuk, fogjuk meg a fejét, ezzel is minimalizálva a nyaki gerincsérülés súlyosbodásának veszélyét, illetve kérdezzük ki tüneteiről: hol fáj, hol ütötte meg magát, és mindenképpen indokolt lenne a mentő kihívása. A mentők megérkezésig törekedni kell arra, hogy a sérült végtagot ne mozgassuk, mert ezzel csak növeljük a bajt.

Szén-monoxid-mérgezés – nemcsak a konyhában vagyunk veszélyben

Hideg időszakban a lakások fűtése is kockázatot rejt magában. Szén-monoxid-mérgezés esetén két fontos megelőzési tanácsot kell megfogadni: az egyik, hogy a tüzelőberendezést évente ellenőriztetni kell kéményseprővel, illetve megfelelő szakszervizzel, továbbá érdemes minősített szén-monoxid-jelző készüléket vásárolni.