Image default
Belföldi hírek

Veszélyesen sok a fiatal szerencsejátékos

forrás: Kossuth Rádió/Napközben

Egy friss kutatás szerint a 15-18 éves korosztály 40 százaléka rendszeresen játszik szerencsejátékot annak ellenére, hogy a törvény szerint nem is vehetnének részt ezekben a játékokban. Ám a fiatalok különféle trükkökkel kijátsszák a szüleiket, a felnőtteket. A Szerencsjáték Zrt. játékoskártyák bevezetését fontolgatja a védelemhez.

Tulik Ágnes, a Szerencsejáték Zrt. szóvivője és kommunikációs igazgató-helyettese a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: 2009-ben, 2012-ben és 2015-ben mérték fel eddig a piacot. Kiderült, a felnőttek körében kevesebb a függők aránya, 200 ezerről 120 ezerre csökkent a számuk – mondta el Tulik Ágnes, aki szerint ez azért lehetséges, mert betiltották a pénznyerő automatákat. A szakértők azt mondják – tette hozzá – , hogy a függőségi csoport más függőségi szenvedélyterületre csoportosult át. A kutatás szerint a 15-18 éves korosztály 40 százaléka rendszerese játszik szerencsejátékot, ez nagyon magas számarány – emelte ki a szóvivő.

hirmagazin_2015-09-27_100650
(MTI-fotó: Máthé Zoltán)

Nem véletlenül állami monopólium a szerencsejáték-szervezés, és a játékosok védelme is állami feladat mindenhol a világban – szögezte le Tulik Ágnes, kiemelve azt is, hogy az önkorlátozást sajnos ki tudja cselezni a 18 év alatti fiatal. Ezt az északi országokban nem tudja megtenni, mert központi adatbázissal ellenőrzik a játékosokat – mutatott rá a szóvivő. Hozzátette: már itthon is fontolgatják a játékoskártyák bevezetését.
Van segítség, ha baj van

Tulik Ágnes azt mondta, hogy aki eljut odáig, hogy felhívja a segélyvonalat, abban már tudatosult, hogy beteg. A maradjonjatek.hu oldal például kifejezetten ezt segíti, illetve a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel közösen létrehozott prevenciós program is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy iskolában próbálják meg felhívni a figyelmet a függőség jeleire.

“Ha az a családi minta, hogy a szülő lottózóba jár és örömöt okoz neki, miért tenne másképp a gyerek?” – tette fel a kérdést Tulik Ágnes, kiemelve, hogy az északi országokban elsősorban  örömforrásként tekintenek a szerencsejátékra, nálunk azonban a megélhetésre összpontosít a játék; a játékosok arra várnak, hogy nagy pénzt nyerjenek.

Dúró Zsuzsa gyermekpszichológus a műsorban elmondta, az ún. Z generáció (a mai középiskolások) a legveszélyeztetettebb ebből a szempontból, hiszen tagjai virtuális térben élnek, és minden kommunikációt ebben az „élettérben” képzelnek el. A szakember azt mondta, zárt világban, légüres térben vannak és egyre inkább beszűkülnek. Ez a generáció rendkívül impulzív, tagjainak gondolkodása felgyorsult és nagy információtömeggel találkoznak, az iskola ráadásul nekik unalmas, és nincsenek korosztályos problémáik a technikai vívmányokban, ezért sokszor a szülő kér tőlük tanácsot egyes eszközökkel kapcsolatban, de ez visszaélésre adhat alkalmat. Ez addikció, mint a munkamánia – tette hozzá a szakember.

Nagy szerepe van a családnak a függés megelőzésében, és annak is, hogy miben szocializálódik a gyermek – emelte ki Dúró Zsuzsa, aki szerint a játékfüggők érzelmi szálakkal kötődnek függőségükhöz, ha pedig “beindul a mókuskerék”, nehéz belőle kijönni. A fiatalok azért veszélyeztetettek, mert erre szocializálódnak, képlékenyek, rugalmasak és hajlíthatóak. Dúró Zsuzsa szerint ezért fontos lenne, hogy a pedagógusok már az általános iskolában tudatosságot oktassanak.

Boncz István, a Szegedi Tudományegyetem pszichiátriai klinikájának docense a műsorban azt mondta: a fiatalkorúak körében a fiúk ötször nagyobb számban vesznek részt a szerencsejátékban. Jellemző a korosztályra, hogy nincs betegségbelátás. A függőség komplex terápiás igyekezetet feltételez, kezelése lehet gyógyszeres vagy pszichoterápiás, illetve ezek kombinálása, és részt kell vennie benne a családnak is.

„Ha nyer, azért folytatja, mert azt hiszi, a nyerő széria folytatódik, ha nem nyer, akkor meg azért, mert vissza akarja szerezni a pénzt” – fogalmazta meg a szakember. Kiegészítette azzal, hogy ha jelentősen beleszól a szenvedély az illető családi, munkahelyi, családi vagy személyi életébe, funkcióiba, akkor már kóros esetről beszélünk. Boncz István felhívta rá a figyelmet, hogy az amerikai pszichiátriai társaság összeállított egy 10 pontból álló listát, és amennyiben abból 5 vagy több pont ráillik a páciensre, akkor kezelésre szorul.

 

Hasonló hírek

Az év első felében Magyarországra érkezett migránsok 40 százaléka európai országból származik

Edit

Jelentősen emeli a kormány a bölcsődei férőhelyek létrehozására szánt összeget

Géza

Kedden újabb részleteket hozott nyilvánosságra a botrányos videókról az M1 Híradója

Edit