Forrás: Kossuth Rádió/Napközben | 2015. 02. 08. 15:24:00

Jó 100 évvel ezelőtt a 20. század húszas, harmincas éveiben kezdődött a rövidítés. Ahogy a Sörgyári capriccio című filmben a feleség levágatta a haját és a szoknyáját, megkurtították a lovak farkát, vagy az emberek közötti kommunikációt, a távolságot lerövidítette a rádió, a sebesség azóta még inkább felgyorsult. Próbáljuk csak elolvasni gyerekeink SMS-eit vagy a SMS lévő üzeneteit, chatnyelvét.

A rövidítésekben nyelvi kreativitás figyelhető meg. Némelyek az SMS nyelvéhez kötődnek, hiszen korábban a 160 karakteres korlát miatt egyszerre kellett spórolni a hellyel és minél több információt közölni. Manapság ez már kevésbé jellemző, sokkal elterjedtebb a chatnyelv vagy a Snapchat üzenetküldési forma, amikor egy képet és egy szöveget küldenek, de az üzenetet csak 1-10 másodpercig lehet megnézni – magyarázta Veszelszki Ágnes, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének nyelvésze a Kossuth Rádió Napközben című csütörtöki műsorában. Sokan ugyanakkor nem értik meg ezt a nyelvet, ezért született két évvel ezelőtt a Netszótár című kötet, amely kétezer ilyen szóalakot tartalmaz – tette hozzá.

A könyv létrejötte mutatja, hogy a kifejezések bevett nyelvi formulákká váltak – folytatta Kiss László, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium magyartanára. Úgy vélte, az rövidítésekkel kapcsolatos tájékozatlanság nem dehonesztáló, a szótár is azért van, hogy bővítsük vele az ismeretünket.

A nyelvezet egyébként nem kizárólag a fiatalokra jellemző – mutatott rá Veszelszki Ágnes, hisz azok az idősek, akik jelen vannak a digitális kommunikációban, fent vannak a közösségi oldalakon, szintén ismerik a rövidítéseket. Ha mégsem, akkor a fiatalok nagyon szívesen elmagyarázzák őket, ami újfajta helyzetet teremt, hisz már nem ők tanulnak az idősebbektől, ahogy korábban, hanem fordítva – világított rá.

A nyelv egyébként is „alakul, működik”, ezért „mennünk kell utána” – állapította meg Kiss László. Bizonyos tekintetben azonban káros a változás, mert a gyerekek és a diákok e fajta nyelvhasználatának az iskolai dolgozatokban például nincs helye, mivel azok nyelvi követelménnyel bíró alkotások, mégis alkalmazzák a rövidítéseket. Szerinte egyébként a kifejezések már saját korlátjukat feszítik, hisz újak alig jelentek meg az utóbbi időben.

Hova tovább?

Veszelszki Ágnes úgy vélte: a nyelv folyamatos változása természetes, a terjedés sebessége azonban újdonság, hisz ha valami felkerül az internetre, rövid időn belül mindenki számára megismerhetővé válik. Bár a nyelvész a nyelv változásaival kapcsolatos jóslatokba nem bocsátkozott, azt azonban megállapította, hogy a hivatalos és a nem hivatalos közeg közötti határ kezd elmosódni. Ezt jelzi, hogy többeket engedünk be a privát szféránkba a közösségi oldalakon, így egy diák egy tanárának is írhat már chatszöveget. Éppen ezért a jövőben akár a hivatalos szövegekbe is bekerülhetnek a rövidítéses szóalakok – húzta alá.