Image default
Tudástár - minden érdekesség

Vajon mitől mérgező a citrom és a narancs héja?

Las­san már a csap­ból is az fo­lyik, hogy a cit­rus­fé­lék héja mér­gező, vagy rákot okoz a ren­ge­teg vegy­szer miatt, ami­vel a szál­lí­tás előtt von­ják be gyü­möl­csöt, hogy ne ro­had­ja­nak meg. Utá­na­néz­tünk, mik is ezek az anya­gok, s hogy mivel lehet he­lyet­te­sí­teni a cit­ru­sok héját, ha éppen arra lenne szük­sé­günk!

Azt szinte mindenki tudja, hogy a déligyümölcsöket zölden vagy éretlen állapotban szüretelik, úgy csomagolják. A szállítás 2-3 naptól, egészen több hétig is elhúzódhat. Ezalatt a gyümölcsöket nagy tömegben, szorosan egymás mellé zsúfolják. A leszedett gyümölcsök élő anyagok, magas a víztartalmúak, lélegeznek, így a tárolás alatt is párologtatnak. (Ez a magyarázata például annak, hogy miért vizes mindig a banán a frissen kinyitott dobozokban, a nagyáruházak zöldségosztályán!)

Vajon mitől mérgező a citrom és a narancs héja?

A romlást megelőzendő a fákról szüretelt gyümölcsöket gombaölő és baktériumokat is ölő vegyszerekkel és növényvédő szerekkel kezelik. Az oldatot permetezéssel, vagy gyakrabban az oldatban történő áztatással viszik fel a gyümölcsök héjára. A súlyveszteséget okozó párologtatás csökkentésére pedig viaszréteggel vonják be a gyümölcsök héját. Általában a viaszban fürdetést a vegyszerekkel együtt alkalmazzák.

Mik ezek az anyagok?

A felületkezelés, az EU-ban engedélyezett, de tisztázatlan besorolású gombaölő hatású növényvédő szerek felhasználásával, (ortofenilfenol, imazalil, tiabendazol stb.) és viaszbevonással történik, de előfordul, hogy, csak simán viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt. (Ez már szinte a BIO kategóriába tartozik!) A viaszréteg lehet mesterséges vagy természetes viasz, az utóbbi általában méhviasz-alapú.

Vajon mitől mérgező a citrom és a narancs héja 1

(Fotó: 123RF)

Ortofenilfenol:

A mezőgazdaságban használják, mint gombaölőszer. Tisztítószerként különböző felületek tisztítására, fertőtlenítésére használják. Előfordulhat például otthonra, kórházakba, farmokra, mosodákba, fodrászatokba szánt tisztítószerekben is. A maximalizált napi bevihető mennyiség 0,2 mg/testsúly kg. Szembe kerülve súlyos irritációt, égést, esetleg szemkárosodást okozhat. Néhány ember esetén bőrre kerülve allergiás reakciókat válthat ki.

Imazalil:

Gombaölő szer.Nagyobb mennyiségben az anyag hatással lehet a májra, okozhat funkció károsodást és szöveti károsodást. Vízi élőlényekre rendkívül mérgezően hat. Élelmiszerrel és takarmánnyal együtt nem szállítható.

Külföldi vizsgálatok egyikében azt igazolták, hogy 25 °C-os tárolás során az imazalil 80 nap alatt bomlott le. Egy másik vizsgálat sorozatban 15 °C-on tárolt citromnál 4 hét után az imazalil hatóanyag 80 %-a még a gyümölcs héjában volt, nem bomlott le. Hasonló eredményt közöl a Journal of Agric.Food Chem. folyóirat 1999-ben: 9 hetes tárolás után az imazalil hatóanyag több mint 83 %-a még kimutatható volt a héjban. A felsorolt vizsgálati eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy ez a vegyület, amelyet minden kezelésnél használnak, lassan bomlik le, még 5-8 hét múlva is a héjban magas koncentrációban található.

Tiabendazol (E233):

Gomba- és parazitaölő-szer, melyet élelmiszer ipari adalékanyagként,  féreghajtóként, permetszerként, és fémek okozta mérgezések ellen is használnak. Talán ez az egyetlen olyan anyag, ami talán még jót is tesz.

Nem kellene ezeket feltüntetni?

Azt, hogy a gyümölcs csak viasz védőréteggel bevont, vagy emellett növényvédő szerrel is kezelték-e, a termék címkéjén vagy az üzletben hozzákapcsolódó feliraton, molinón – még a lédig gyümölcsök esetében is! – fel kell tüntetni!

A Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt.

Ugyanígy azt is közölni kell a vásárlóval, ha a héj fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédő-szer a héj illóolajához kötődik és a viaszbevonás miatt később már nem lesz lemosható.

Vajon mitől mérgező a citrom és a narancs héja? 2

Így kellene feltüntetni, hogy a héj nem alkalmas fogyasztásra!

Ha alaposan körülnézünk a nagyobb boltokban, piacon, vagy bevásárló központokban, ilyen feliratot mégsem találunk túl gyakran. Legfeljebb a hálós, kilós kiszerelésen!

Vajon mitől mérgező a citrom és a narancs héja? 3

A bio gyümölcsök esetében pedig ez a helyes címke! (Fotó: NÉBIH)

Ha a vegyszerekre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, akkor alapból úgy kell tekintenünk a gyümölcsök héjára, hogy fogyasztásra alkalmatlan!

Narancs- vagy citromlé elkészítését mindig a héjak eltávolításával kezdjük. Soha ne dolgozzuk fel a gyümölcsöt egészben héjával együtt, mert a héjon és héjban lévő növényvédő szereket a lébe dolgozzuk, s mérgezzük magunkat és családunkat. Süteményekbe, krémekbe a kezelt gyümölcsök héját még véletlenül se reszeljük bele.

De akkor mit használjunk a citrom-, és narancshéj helyett?

Vajon mitől mérgező a citrom és a narancs héja? 4

Az üzletekben található aszalt vagy kandírozott citrushéj készítmények csak felületkezelés nélküli gyümölcsből készülhetnek, ezért süteményeknél javasolt a friss reszelt héj helyett ezek használata.

Emellett még lehet kapni, úgynevezett BIO narancsot és citromot, amelyek héjára nem kerültek növényvédő szerek, de arra jobb felkészülni, hogy ezeknek az ára akár a duplája is lehet, de még ekkor sem garantált, hogy tényleg mentesek minden káros anyagtól…

Forrás: Ripost

Hasonló hírek

Lemerült a mobiltelefonod? Így töltheted fel egyetlen hagyma segítségével! – VIDEÓ

Mazsi

Olyat videóztak a szerdai szuperhold idején, amit sose lett volna szabad – VIDEÓ

Mazsi

Magyarország elrabolt területén atomot tároltak a szovjetek! – videók

info