Vigyázó Sándor feleségének akart csendes otthont teremteni egy csodás kertben. És a legnagyobb magyar filmeket is itt forgatták.

Az ország legnagyobb botanikus kertjének története csupa kaland, csupa fordulat és sokszor bizony szomorú történet. A kert igazi felvirágzását egy jómódú, hazáját szerető és hitvesét imádó grófnak köszönheti. Vigyázó Sándort ugyanis többek között felesége, Podmaniczky Zsuzsanna betegsége vette rá arra, hogy a kertet megvegye.

A 26 éves Zsuzsanna és a 39 éves Sándor egy zugligeti kiránduláson ismerkedett meg 1864-ben. Ekkor mindketten túl voltak már egy rossz házasságon, és éppen új életet szerettek volna kezdeni. A találkozást újabbak követték, majd hosszas levelezés, sikeres válás és hat évnyi várakozás után végre összeházasodhattak. A frigyből három gyermek született. Az asszonyt első házassága, majd azt azt követő huzavona nagyon megviselte. Az idegileg gyengélkedő nőnek nyugalomra volt szüksége. Így jött hát férje ötlete 1871-ben, hogy a vácrátóti birtokot megvegye, átalakítsa, és családjának csendes, békés otthont teremtsen.

A kertet a XVIII. század végén a Géczi család alakította ki saját udvarházuk köré. Az első írásos említés a területről 1827-ből való. Egy 1842-es térképen már a kert és annak szerkezete is jól látható. Az 1870-es években Vigyázó Sándor megrendelésére alakították át teljesen. A Jámbor Vilmos vezette munkák során dombokat építettek, tavakat, szigetet, vízeséseket alakítottak ki, rengeteg új növényt, fát telepítettek. Ekkor került ide a vízimalom, a műrom, a sziklaalagút, és hidak íveltek át a víz fölött. Elkészült a 28 szobás eklektikus stílusban épült kastély is (ezt később lebontották, és helyére egy új udvarház épült). A kert egyben növénygyűjtemény is volt, mely a mai botanikus kert alapját is adta.

A kert sorsáról a Vigyázó Sándor végrendeletében úgy rendelkezett, hogy ha fiú utód nélkül halna el, akkor az egész vagyon a Magyar Tudományos Akadémiára maradjon.

A jogász végzettségű lelkes hazafi a tudományos élet egyik legnagyobb támogatója volt. Nagyon szerette a természetet, ifjú korábban végigjárta Nyugat-Európa legszebb parkjait, kertjeit.

Bécsben élt, onnan költözött haza vácrátóti birtokára. A honvágy, a nagy vagyon kezelése és kedélybeteg feleségének állapota miatt dönthetett a birtok megvásárlása, átépítése és gondozása mellett.

Halála után a birtokot fia, Ferenc már nem gondozta olyan odaadással.

Vigyázó Sándor hatalmas családi vagyonnal rendelkezett, melyet tovább növelt felesége Podmaniczky Zsuzsanna hozománya is. Három gyermekük született, lánya, Josefa, fia, Sándor, aki fiatalon egy vakbélgyulladás következtében hunyt el, és Ferenc. A legifjabb gyermek imádta anyját, soha nem nősült meg, és miután minden szeretett családtagját elvesztette, öngyilkos lett.
A kert tulajdonlásáért komoly jogi csatározások zajlottak. Ferenc apja példáját követve szintén az Akadémiát jelölte meg örökösként. Ám a végrendeletet a család megtámadta. Végül több tulajdonos kezén is átment a birtok, melyet a 2. világháború sem kímélt. De a végén megvalósult a Vigyázó család óhaja, a kert az Akadémia tulajdonába került és 1952-ben megalakult az MTA Botanikai Kutatóintézete. A kertet 1961-ben nyitották meg a közönség előtt.

Botanikus kert

– Az ország legnagyobb, 27 hektáros kertje, az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye, melyben 13 000 növényfaj és fajta él.
– Híres a fás szárú gyűjteménye, melyben 3300 fa és cserje található.
– Sziklakertjében mind a 6 flórabirodalom megtalálható.
– Rendszertani gyűjteményében több mint 2000 virágos növényfaj látható.
– Az üvegházakban síksági esőerdő, sivatagi növények és hegyi esőerdők növényei élnek.

A csodás környezet sok filmest is idecsábított. Több magyar alkotás jelenteit vették fel itt.

– A Pál utcai fiúk (2003)
– A Sipsirica (1980)
– Csontváry (1980)
– Pszyché (1980)
– Abigél (1978)
– Palacsintás király (1973)
– A Pál utcai fiúk (1969)
– Egri csillagok (1968)
– Egy magyar nábob (1966)
– Kárpáthy Zoltán (1966)
– Zenélő malom (1943)
– Halálos tavasz (1939)
Vigyázó Sándor végrendelete 1919-ből

„… ha fiam vagyonomról nem rendelkeznék és törvényes leszármazó hátrahagyása nélkül halna el: rendelem, hogy összes vagyonom … a Magyar Tudományos Akadémiára szálljon. A Gondviselés hosszú élettel ajándékozott meg. Még annak a kornak vagyok a szülöttje, melyben Széchenyi István és munkatársai lerakták a mai Magyarország alapjait. Rendíthetetlen meggyőződésem, hogy az európai színvonalon álló s emellett minden ízében magyar kultúra Magyarország és a magyar nemzet fennmaradásának legbiztosabb záloga. Ez okból a fenti eshetőségre egész vagyonomat a magyar nemzeti kultúra szolgálatába kívánom állítani, mely célt első magyar tudományos intézetünk útján vélem leginkább elérhetőnek…”

Program: október 4-én, vasárnap „Földi javak asztalunkon” családi nap és vásár

Forrás: szeretlekmagyaroroszag;
Kép: https://hu.wikipedia.org; https://commons.wikimedia.org