Vác a Börzsöny és a Cserhát kapuja, ezért a bakancsos turisták által is gyakran látogatott hely. A túrák befejezése után sokszor akad néhány órányi szabadidő, ekkor lehetőségünk van a város nevezetességeivel megismerkedni. Vác bővelkedik műemléki látnivalókban, különösen a barokk egyházi épületek figyelemre méltók, egy részük rövid séta keretében is felkereshető.

A város főterét, a Március 15. teret uralja a Fehérek temploma, nevét a domonkos rendi szerzetesek fehér csuhájáról kapta. A templom 1995-ös felújításakor egy elfalazott kriptát tártak fel, ami 262 koporsót rejtett. A kriptában lévő különleges mikroklíma hatására a fakoporsók gazdag festése épen maradt. A koporsókban nyugvó holttestek szintén megmaradtak díszes, halotti öltözetükben, kiszáradva, mumifikálódva. A Közép-Európában egyedülálló leletegyüttes egy része „Mementó mori” címmel a Tragor Ignác Múzeumban (Március 15. tér 19.) tekinthető meg.

A Fehérek templomától néhány perces sétával a Szentháromság téren magasodó Piaristatemplomhoz érünk, melynek egyedülálló értéke a 18. századi velencei tükörüveg tabernákulum. A Piarista-templomhoz közel van a Konstantin tér, ahol megpillantjuk Vác egyik meghatározó műemlékét, a Székesegyházat. A monumentális épület késő barokk, kora klasszicista stílusban épült IsidoreCanevale tervei alapján. Belső terét Maulbertsch remekmívű kupolafreskója és oltárképe díszíti.

A Konstantin tértől könnyedén eljuthatunk a Géza király térig, itt állt egykor a középkori vár és Vác első székesegyháza, amelyet I. Géza király építtetett. A török idők alatt tönkrement vár területén épült fel a barokk Ferences-templom és rendház. A gazdag berendezésű templom ékessége a fából készült főoltár, amely Magyarország legnagyobb barokk faragott faoltára. A Géza király tértől a Vár-lépcsőn lesétálva a Duna-partra érünk, ahonnan a József Attila sétányon elindulva visszamehetünk a város főterére. Utunkat a méltóságteljesen hömpölygő Duna kíséri, míg távolban a Pilis nyúlványai zárják le a látóhatárt. Ha visszaérve a Március 15. térre újra sétára indulunk, a gazdag díszítésű barokk után bepillantást nyerhetünk Vác modern képzőművészeti gyűjteményeibe is.

A Pannónia-ház kincsei. Vác főterén található a Pannónia-ház, amelyben a Váci Művészeti Gyűjtemények kaptak helyet. A ház története az 1700-as évek elejére nyúlik vissza, amikor uradalmi kocsmaként várta a vendégeket. Később Aranyszarvas vendéglő néven keresték fel az átutazó vendégek a szállószobákkal és kocsiszínnel bővített fogadót. Az Aranyszarvasban színielőadásokat is tartottak, egykor Petőfi is fellépett itt vándorszínészként. Az épületben az 1900-as évektől a Pannónia Szeszkereskedelmi Vállalat működött, innen származik mai elnevezése.

A ház pincéjében Gádor István kétszeres Kossuth-díjas keramikus művész életmű kiállítását csodálhatjuk meg, ugyanitt ízelítőt kaphatunk Gorka Géza és Lívia munkásságából. Gádor István egyedülálló életművét Vác városára hagyta, ezzel a páratlanul gazdag anyaggal a várost az ország kerámiacentrumává tette.

A Pannónia-ház kiállítótermeinek megtekintése után érdemes a ház udvarán levő szoborparkban is körbenézni, ahol többek között Hincz Gyula „kétarcú” kerámiakompozícióját és Gádor István nagyméretű térplasztikáját tekinthetjük meg. A szoborpark látványossága a Tündérkert. Vác szeretettel várja a barokk és a modern művészeteket kedvelő bakancsos és kerékpáros turistákat.

Forrás: delina;