Száz év sajtófotó anyaga és hírarchívuma érhető el szeptember közepétől a közmédia archívumából.
Első ízben tetszőleges alapon válogatást teszünk közzé az MTVA Archívumának nemrég elindult online oldalán található sajtótörténeti érdekességekből. A fotók nemcsak az adott korszakot, hanem ettől többet: bennünket is láttatnak.
1962-ben Japánban a leginkább repülőgépre emlékeztető hipermodern – akkoriban 210 km/óra végsebességű – Tokaido Shinkansen vonatot Odawara környékén próbálták ki. A repülőgépforma nem csupán dizájnelemként szolgát: a sajátos külalak fontos volt az alacsony légellenállás miatt. A kabinok is hermetikusan zártak, akár a repülőgépeknél, csak nem a magasság, hanem az alagutak miatt. A világsajtó a technológiai újdonságokat és a kezdeti modelleket éltette, és a japán zsenialitást vasúttörténeti áttörésként jellemezte. Ezzel az áttöréssel egy időben, 1962-ben a szocialista magyar vasút is az egyik leglátványosabb áttörését produkálta. Ráadásul tolató üzemmódban.
A bájos fotó, a szöszke kisgyermekekkel újabb mementója annak, hogy aki nem lép egyszerre… Az esetleges elhajlókat az akkori irányelvek mentén kötelezték, miként a háttérben veszteglő villamosfeljáró becsukott korlátja is érzékletesen ábrázolja, hogy bár a rendszer zártnak tűnt, sokakat azért megérintett a huzat.
Kötélbe kapaszkodó óvodások kelnek át az úttesten gondozónőik kíséretében a 49-es villamos megállójában Budapesten, 1957. augusztus 7-én (Fotó: MTI/Fényes Tamás)
Íme egy, a Horthy-érát erősen kritizáló vélemény! Napjainkban vált nyilvánvalóvá: a bátor fényképész sajtónyilvánosság elé került remeke egy ártatlan városképként van álcázva. Valójában az alkotás gyilkos precizitással komponáltan, rideg tudatossággal rántja le a leplet a korszak visszásságairól, hisz akinek értő szeme van, azonnal látja: milyen éles peremű, sötét árnyak borulnak az egyébként Szabad sajtó útjára.
Pesti városrészlet az 1930-as évekből: az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló Klotild-palota, valamint az épület előtt álló Werbőczy István-szobor (Fotó: MTI/Haár Ferenc)
Régtől tudjuk, hogy a nyugati szövetségeseknek a világháború vége felé milyen heroikus küzdelmet jelentett a légi fölényük fenntartása a makacskodó német légierővel szemben. Ezekről a nehéz időkről kéttucatnyi vitathatatlan hitelességű amerikai mozifilm tanúskodik. A képen látható Luftwaffe vitorlázó gépnek a harcértékéről viszont nem maradtak fent adatok.
Dokumentumkép Budapest ostromáról, 1945-ből. Vitorlázó repülőgép zuhant a budapesti Attila út 37. számú lakóház tetejére (Fotó: MTI/Bojár Sándor)
Ugrás az időben! A Magyar Televízió első, élő közvetítése hátulról készített képsorokat a május elsején összegyűlt emberekről. Ez az arctalan, százezres tömeg éltette a kommunista pártot 1956 októbere és novembere után alig fél évvel…
A Magyar Televízió élőben közvetítette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ünnepi nagygyűlését a budapesti Hősök teréről 1957. május 1-jén. Ezzel az adással kezdte meg hivatalosan működését a Magyar Televízió (Fotó: MTI/Fényes Tamás)
A régi szép idők emléke, hogy a lefotózott járaton még mindenkinek jutott ülőhely. A beállításnak köszönhetően az is kiviláglik, hogy akkoriban sem volt egyszínű a világ.
Az új, farmotoros Ikarus 66-os típusú autóbusz próbaútja a budai Várnegyedben 1958. december 23-án (Fotó: MTI/Sziklai Dezső)
A Népújság 1959. július 29-i száma írja: Putnokon első helyezett lett a téglagyári II. műszak. Mindannyian megkapták a kiváló dolgozó kitüntetést. Présenként, óránkénti 6091 darabos első félévi átlagteljesítményt produkáltak. A putnoki I-es műszak csak 10 darabos óraátlaggal maradt el mögöttük. Még egyet elárulunk: ezzel egy időben, amikor a Balaton-partján henyéltek mások, Louis Leakey régész megtalálja a legidősebb, ismert, 600 000 éves emberi koponyát. A tudósok szerint az idők során vajmi keveset változtunk.
Napozó, pihenő emberek a Balaton homokos partján, 1959 júliusában (Fotó: MTI/Járai Rudolf)
A képekre kattintva az MTVA Archívum oldalán is elérhetők a fotók, további információkkal és a tartalomhoz kötődő kreatív funkciókkal.
