Programinfó

Üzen a múlt – Van képünk hozzá

Száz év sajtófotó anyaga és hírarchívuma érhető el szeptember közepétől a közmédia archívumából.

csodalatosbalaton.hu, kép – 1943-ból

Első ízben tetszőleges alapon válogatást teszünk közzé az MTVA Archívumának nemrég elindult online oldalán található sajtótörténeti érdekességekből. A fotók nemcsak az adott korszakot, hanem ettől többet: bennünket is láttatnak.

1962-ben Japánban  a leginkább repülőgépre emlékeztető hipermodern – akkoriban 210 km/óra végsebességű – Tokaido Shinkansen vonatot Odawara környékén próbálták ki. A repülőgépforma nem csupán dizájnelemként szolgát: a sajátos külalak fontos volt az alacsony légellenállás miatt. A kabinok is hermetikusan zártak, akár a repülőgépeknél, csak nem a magasság, hanem az alagutak miatt. A világsajtó a technológiai újdonságokat és a kezdeti modelleket éltette, és a japán zsenialitást vasúttörténeti áttörésként jellemezte. Ezzel az áttöréssel egy időben, 1962-ben a szocialista magyar vasút is az egyik leglátványosabb áttörését produkálta. Ráadásul tolató üzemmódban.

1962. október 4-én a kora délutáni órákban egy tolató szerelvény utolsó kocsija áttörte a Nyugati pályaudvar homlokzati részét és a járdára gördült. A komoly anyagi kárral járó baleset emberéletet nem követelt (Fotó: MTI/Mikó László)

A bájos fotó, a szöszke kisgyermekekkel újabb mementója annak, hogy aki nem lép egyszerre… Az esetleges elhajlókat az akkori irányelvek mentén kötelezték, miként a háttérben veszteglő villamosfeljáró becsukott korlátja is érzékletesen ábrázolja, hogy bár a rendszer zártnak tűnt, sokakat azért megérintett a huzat.

Budapest, 1957. augusztus 7. Kötélbe kapaszkodnak az óvodások, úgy kelnek át az úttesten gondozónőik kíséretében a 49-es villamos megállójában. MTI Fotó: Fényes TamásKötélbe kapaszkodó óvodások kelnek át az úttesten gondozónőik kíséretében a 49-es villamos megállójában Budapesten, 1957. augusztus 7-én (Fotó: MTI/Fényes Tamás)

Íme  egy, a Horthy-érát erősen kritizáló vélemény! Napjainkban vált nyilvánvalóvá: a bátor fényképész sajtónyilvánosság elé került remeke egy ártatlan városképként van álcázva. Valójában az alkotás gyilkos precizitással komponáltan, rideg tudatossággal rántja le a leplet a korszak visszásságairól, hisz akinek értő szeme van, azonnal látja: milyen éles peremű, sötét árnyak borulnak az egyébként Szabad sajtó útjára.

Budapest, 1930-as évek Pesti városrészlet: az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló, földszintjén a Belvárosi Kávéháznak helyet adó déli Klotild-palota, valamint az épület előtt álló Werbőczy István-szobor. A Klotild-palota mellett, a Szabad sajtó útján közlekedő villamosok szállítják az utasokat, a háttérben pedig a budai Gellért-hegy körvonalai látszanak. A felvétel készítésének pontos ideje ismeretlen. MTI Fotó: Haár FerencPesti városrészlet az 1930-as évekből: az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló Klotild-palota, valamint az épület előtt álló Werbőczy István-szobor (Fotó: MTI/Haár Ferenc)

Régtől tudjuk, hogy a nyugati szövetségeseknek a világháború vége felé milyen heroikus küzdelmet jelentett a légi fölényük fenntartása a makacskodó német légierővel szemben. Ezekről a nehéz időkről kéttucatnyi vitathatatlan hitelességű amerikai mozifilm tanúskodik. A képen látható Luftwaffe vitorlázó gépnek a harcértékéről viszont nem maradtak fent adatok.

Budapest, 1945 Vitorlázó repülőgép a budapesti Attila út 37. számú lakóház tetején. Dokumentumkép Budapest ostromáról.  MTI Fotó: Bojár SándorDokumentumkép Budapest ostromáról, 1945-ből. Vitorlázó repülőgép zuhant a budapesti Attila út 37. számú lakóház tetejére (Fotó: MTI/Bojár Sándor)

Ugrás az időben! A Magyar Televízió első, élő közvetítése hátulról készített képsorokat a május elsején összegyűlt emberekről. Ez az arctalan, százezres tömeg éltette a kommunista pártot 1956 októbere és novembere után alig fél évvel…

Budapest, 1957. május 1. A Magyar Televízió operatőre élőben közvetíti a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) ünnepi nagygyűlését a Hősök teréről 1957. május 1-jén. Ezzel az élőben sugárzott adással kezdte meg hivatalosan működését a Magyar Televízió. A háttérben, a dísztribün fölött: Marx, Engels és Lenin portréi. MTI Fotó: Fényes TamásA Magyar Televízió élőben közvetítette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ünnepi nagygyűlését a budapesti Hősök teréről 1957. május 1-jén. Ezzel az adással kezdte meg hivatalosan működését a Magyar Televízió (Fotó: MTI/Fényes Tamás)

A régi szép idők emléke, hogy a lefotózott járaton még mindenkinek jutott ülőhely. A beállításnak köszönhetően az is kiviláglik, hogy akkoriban sem volt egyszínű a világ.

Budapest, 1958. december 23. Utasok ülnek az új, farmotoros Ikarus 66-os típusú autóbuszon, amely próbaútján a budai Várnegyedben halad. MTI Fotó: Sziklai DezsőAz új, farmotoros Ikarus 66-os típusú autóbusz próbaútja a budai Várnegyedben 1958. december 23-án (Fotó: MTI/Sziklai Dezső)

A Népújság 1959. július 29-i száma írja: Putnokon első helyezett lett a téglagyári II. műszak. Mindannyian megkapták a kiváló dolgozó kitüntetést. Présenként, óránkénti 6091 darabos első félévi átlagteljesítményt produkáltak. A putnoki I-es műszak csak 10 darabos óraátlaggal maradt el mögöttük. Még egyet elárulunk: ezzel egy időben, amikor a Balaton-partján henyéltek mások, Louis Leakey régész megtalálja a legidősebb, ismert, 600 000 éves emberi koponyát. A tudósok szerint az idők során vajmi keveset változtunk.

1959. július 23. Napozó, pihenő emberek a Balaton homokos partján. A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen. MTI Fotó: Járai RudolfNapozó, pihenő emberek a Balaton homokos partján, 1959 júliusában (Fotó: MTI/Járai Rudolf)

A képekre kattintva az MTVA Archívum oldalán is elérhetők a fotók, további információkkal és a tartalomhoz kötődő kreatív funkciókkal.

Szerző: hirado.hu
Forrás: MTVA Archívum

Szólj hozzá, mondd el véleményed és ne felejtsd el megosztani!

hozzászólások

Related posts

Világhírű jazz zenészek jönnek az Alba Regia Fesztre

info

Három napig Gyula lesz az ország “pálinka fővárosa”

info

Ma lesz az Ékszerek éjszakája

Edit