Főoldal » Újra felbukkant a vadonban a 40 éve kihaltnak hitt madár
Természetvédelem, élőlények védelme

Újra felbukkant a vadonban a 40 éve kihaltnak hitt madár

A madár legnagyobb ellensége a guami katonai bázisra véletlenül behurcolt barna fakígyó, más néven barna mangrovesikló, amely a Guamon honos 11 erdei madárfajból 9-et végleg kiirtott.

Majdnem négy évtizeddel azután, hogy a vadonból teljesen eltűnt, és csak fogságban élt belőle néhány példány, most két trópusi szigeten is újra a természetben él a guami guvat.

A madár szülőhazája egy távoli, 212 négyzet mérföldes sziget a Csendes-óceánon, félúton Ausztrália és Japán között. A helyiek ko’ko néven ismerik a vadként kihaltnak nyilvánított guvatot. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján a ,,kritikusan veszélyeztetett” besorolást kapta, írja a CNN.

Miért lett ennyire veszélyeztetett?

A guami guvat korábban Guam szigetének teljes területén gyakori faj volt, és a szigetlakók vadásztak rá. 1981-re nagyjából 2300 madár élt még a sziget északi részén. 1983-ra csak kettő, egymástól elszigetelt populációja maradt. Azonban nem a vadászat volt a madár legnagyobb ellensége, hanem a guami katonai bázisra véletlenül behurcolt barna fakígyó, más néven barna mangrovesikló. A 8 méter hosszú kígyók számára Guam ételekkel töltött paradicsom volt. Nagyfokú kártételére jellemző, hogy az 1960-as évekbeni felbukkanása óta a Guamon honos 11 erdei madárfajból 9-et végleg kiirtott, csak a guami guvat és a mikronéz jégmadár guami alfaja maradt életben.

A madarak eltűnése dominóhatást váltott ki. Mivel már nem szórták a magokat szét, csökkent az erdők nagysága, de a pókok populációi – amelyeket korábban a madarak ellenőrzés alatt tartottak – felszaporodtak. Ha most a szigeten sétálunk, nem hallani madárdalt, de mindig bot kell, különben nem tudnánk haladni a rengeteg pókhálótól

– mondja Suzanne Medina biológus, aki 21 évig dolgozott a guvatok megmentésén.

Fotó: Flickr/Smithsonian’s National Zoo

A probléma itt nem ért véget – a kígyók a fákról az elektromos vezetékekre is rácsúsztak, gyakran áramkimaradásokat okozva. Elkezdték ugyan különböző módon irtani a őket – például mérgezett egerekkel – de a hüllők azóta is pusztítanak. Csak egy maroknyi guami guvat maradt.

1981-ben a természetvédők 21 madarat fogtak be, és elkezdték őket tenyészteni, majd nyolc évvel a túlélő guvatok befogása után a fogságban tenyésztett madarakat a vadonba visszaengedni, de nem Guamba, ahol valószínűleg megennék őket, hanem Rota-ba, egy kicsi, kígyómentes szigetre, kb. 30 mérföldre északkeletre.

A korai kísérletek azonban kudarcot vallottak. A kiszabadult madarakat járművekkel elütötték, vagy a vadmacskák megették őket, a másik gondot pedig az jelentette, hogy a guvatok olyan messze elkeveredtek egymástól, hogy nem találtak párt a szaporodáshoz.

Medina és csapata csak az 1990-es évek végére jött rá a megoldásra – mégpedig arra, hogy a madarak sikeres visszatelepítése a természetbe a guvatok személyiségének megismerésén alapszik.

Egyes hím guvatok nem mutattak érdeklődést a párzás iránt, még akkor sem, ha a nőstények készen álltak és hajlandóak voltak

– mondja Medina kollégája, Laura Duenas, aki közel egy évtizede dolgozik a projekten.
A csoport minden egyes felnőttjéről dokumentációt készített, megjegyezve, hogy melyik tűnik hajlandónak a párosodásra, és melyik nem. Finomították a párok kiválasztásának folyamatát mind a genetikai információ, mind a személyiség alapján, s erőfeszítéseik megtérültek. Több tojás kikelt és a kilátások javultak.

Rota ma 200 guami guvatnak ad otthont, és további 60–80 él a Cocos-szigeten, egy apró atollon Guam déli csúcsánál, ahová 2010 óta történnek a kitelepítések.

A szám nem hatalmas, de biztosak vagyunk benne, hogy ez a népesség fenntartható

– mondja Duenas.

A guami guvat egyike volt annak a 10 fajnak, amelyek vörös listás állapotát igyekeztek 2019-ben javítani. A hír, hogy a guvatok száma a vadonban minimálisan, de nő, reményszikrát kínál a biológiai sokféleség válságának közepén, és bebizonyítja, hogy a természet felépül, ha esélyt kap rá.
A biodiverzitási válság azonban egyre növekvő probléma. A vörös lista több mint 30 000 állatot és növényt tartalmaz, amelyek ki vannak téve a kihalás veszélyének.

Kiemelt kép: Wikipadia.com

24, Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Egy rossz döntés! Kína 25 év után ismét engedélyezi a tigris- és orrszarvúcsontok kereskedelmét! Oszd meg!

Géza

Kísérleti program keretében próbálják “visszavadítani” a hazai erdők egy részét

Géza

Gyorsan olvadnak az antarktiszi jégpadok

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------