Feszült helyzetet kell elsimítania a közösség vezetőinek február végén, mikor arról határoznak, hogyan pótolják a brit pénzeket az uniós kasszában.

A Brexit miatt az EU legfőbb befizetőjét veszíti el, évi 11,5 milliárd fonttal kevesebb fog így befolyni a közös kasszába. A források pótlására több megoldási javaslat is született, de nincs egyetértés abban, melyiket kéne alkalmazni.

Németország vállalta, hogy a Brexit után növeli a befizetését – ebben azonban egyelőre senki más nem akarja követni. Svédország, Dánia, Ausztria és Hollandia már jelezte, hogy az eddig megszokott árat fogja fizetni a britek kilépése után is. Több tagállam is attól tette függővé a helyzetét, hogy a forrásokból a továbbiakban is részesülnek-e olyan országok, amelyek szembemennek az uniós döntésekkel, vagy kötelezettségszegési eljárás indul velük szemben.Ezek alapján csak akkor hajlandóak többet fizetni, ha például Lengyelország, Csehország és Magyarország nem kap uniós forrásokat.

Ezzel szemben Jean-Claude Juncker abban reménykedik, hogy minden tagállam befizetését sikerül majd növelniük, miközben a kiadásokat megnyirbálnák. Az Európai Bizottság elnöke szerint csak így lehet fenntartani az EU-t, és hatékonyan szembeszállni az olyan új kihívásokkal, mint a terrorizmus, a határok védelme vagy éppen a klímaváltozás következményei.