Image default
Csillagászat, űrkutatás

Új üstökösvizsgáló küldetést tervez az ESA

Az Oort-felhőből, Naprendszerünk legtávolabbi régiójából rendszeresen érkeznek új üstökösök, amelyek mind azt az ősi, érintetlen anyagot hordozzák, amelyből a Naprendszer kialakult.

FORRÁS: ESA

Ezek vizsgálata nem könnyű feladat, mivel felfedezésük után hamar nagy távolságba kerülnek a Földtől, így nincs elég idő az űrszonda megépítésére és eljuttatására. Az Európai Űrügynökség (ESA) tervezett küldetése egy elmés megoldással lépi át ezt a problémát.

Az üstökösök a Nap közelébe érve kezdik el a jellegzetes, por- és gáz kibocsátásával járó tevékenységüket, s az új üstökösöket ekkor szokták felfedezni is. Egy új űrszonda elkészítése a koncepciótól az üzemelésig egy évtizednél is több időt vehet igénybe, így az ilyen „friss” üstökösöket űrszondával felkeresni nem lehetséges, mire a szonda repülhetne, az üstökös már hetedhét határon túl jár. Van azonban egy olyan lehetőség, amelyet eddig senki se használt ki: az ESA tervezett küldetése során az előre elkészített szondát parkolópályára küldve az „hibernált állapotban” megvárja a következő alkalmas üstökös felfedezését, majd innen, még időben el tudja azt érni.

Az ESA két korábbi nagy sikerű üstökösvizsgáló küldetése, a Giotto szonda, amely a Halley-t kereste fel, illetve a Rosetta szonda, amely pedig a Churyumov-Gerasimenko üstökös körül keringett éveken át, bizonyítják azt a tudást és szakértelmet, amelyre szükség van egy ilyen szonda sikeres működéséhez.

A Lagrange-pontok elhelyezkedése a Nap-Föld rendszerében. E pontokon az égitestek gravitációs hatásai kiegyenlítettek, így az itt lévő objektumok (akár természetes, akár mesterséges égitestek) nyugalmi pályán vannak, ezért alkalmasak e pontok űreszközök „parkolására” is.
FORRÁS: WIKIPEDIA

Comet Interceptor (Üstökös Elfogó) nevet kapott jövőbeli küldetés három járműből áll majd, s ezek együttesen fognak egy, ma még felfedezésre váró égitestet felkeresni. A szonda a megépítését követően a Föld-Nap rendszer L2-es nyugalmi pontjában várakozik majd, s amint a kívánt égitest a láthatárra kerül, a Földről kapott parancs alapján elindul. A három egysége együttesen utazik az üstököshöz és annak közelében válik szét, majd feltérképezi a közeledő üstökös magját, feltárva annak ősi felszínét és érintetlen összetételét. A három külön egység segítségével 3D képet kaphatunk majd az üstökösről, s annak dinamikus változásairól, amelyek a napközelség és a napszél hatására következnek be. A két korábbi üstökösszonda rendszeresen visszatérő üstökösöket vizsgált, vagyis olyanokat, amelyek felszíne már jelentős változásokon esett át a korábbi napközelségek idején, a most tervezett egy eddig érintetlent keres majd fel. Az űreszközt a korábbi küldetések során már kipróbált és jól működő műszerekkel szerelik fel.

A koncepció részletes kidolgozását a közeljövőben végzik, s a szonda megépítése kb. 8 évet vesz majd igénybe (ez gyorsnak számít e technológia területén), a tervek szerint 2028-ban indulhat majd el. Az első útja az L2-es Lagrange-pont lesz, ahol megvárja a Földről érkező parancsot. A földi megfigyelések során, például a Pan-STARRS vagy a most épülő chilei LSST távcsöveivel egyre nagyobb távolságban fedezik fel a közeledő üstökösöket, s az egyik ilyen, megfelelő pályájú égitest lesz majd a célpont. A felfedezést követő pályaszámítások alapján döntenek majd arról, hogy merre induljon el a szonda.

„Az űrszonda terv kidolgozásában két magyar intézmény is rész vett: műszaki vonalon (elsősorban a kamera és háttér elektronikája, szoftverei terén) az SGF Kft. részéről Szalai Sándor és Tróznai Gábor, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetéből pedig Kereszturi Ákos és Tóth Imre” – írja a csillagaszat.hu hírportál.

A koncepció alapján megépülő szonda nemcsak üstökösök, hanem akár olyan, a Naprendszeren kívülről érkező égitestek megközelítésére is alkalmas lesz, mint a 2017-ben felfedezett Oumuamua volt.

ng

Hasonló hírek

Ragyogni fog a Mars az égen, 11 éve nem volt hozzánk ilyen közel

Edit

Vasárnap éjjel láthatod a legtöbb hullócsillagot, itt van a Perseidák meteorraj!

Mazsi

Sikeresen Jupiter körüli pályára állt a Juno űrszonda

Edit