Image default
Gazdaság

Új tb-törvény, céginformáció, recept, kuruzslás, sporttámogatás: friss és módosított jogszabályok jöttek le a törvénygyári szalagról

Az Országgyűlés őszi ülésszakának utolsó napján több – adókat és társadalombiztosítást is érintő – jogszabályt és törvénymódosítást is megszavaztak a képviselők.

2020. január elsejétől megszűnik az ingyenes céginformációs szolgáltatásra vonatkozó, idén júliusban elfogadott és október 1-jén hatályba lépett korlátozás, így a jövőben ismét ingyenes és korlátozásmentes lesz a cégjegyzékben szereplő adatok elérése.

Január l-jétől lehetőség lesz arra, hogy a kiskorú gyermekek, nehezen mozgó vagy mozgásképtelen betegek e-receptjeit ne csak papír alapú felírási igazolás alapján válthassák ki a hozzátartozók, hanem az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér képviseleti jogosultsági rendszerén keresztül intézzék a meghatalmazást.
A büntető törvénykönyvben (Btk.) kiterjesztették a kuruzslás vétségét, így a jövőben az ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen végzett jogosulatlan orvosi gyakorlat mellett a jogosulatlanul végzett pszichoterápiás gyakorlat és nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások folytatása is egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Fideszes kezdeményezésre könnyíti a látvány-csapatsportokat képviselő szövetségek, egyesületek, alapítványok beruházásainak megvalósítását a társasági adóról szóló törvény módosítása. A változtatás értelmében már önerő nélkül, száz százalékban támogatásból is megvalósíthatnak beruházásokat az érintettek. Az új szabály, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba, a már folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazható.

Újraszabályozta szerdán az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését: egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcsot határoztak meg jövő júliustól, és új rendelkezés az is, hogy aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől.

A hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt jogszabály – Budapesten tüntetést, a parlamentben ellenzéki tiltakozást gerjesztő – a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, amely a társasági adóról szóló törvényt is módosította.

2019-es, legfontosabb változások:

Kata, kiva, eva – Mit tartalmaz az őszi adócsomag a kisadózók számára?

Könyvelő- és bérszámfejtő-barát időzítéssel, 2019. november 12-én késő délután került fel az országgyűlés honlapjára a 2020-as őszi adócsomag, mely a „Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról” címet viseli (T/8015. számú törvényjavaslat), előadója pedig Varga Mihály pénzügyminiszter.

Cikkünkben a kisadózást érintő, a jelen törvényjavaslattal benyújtott módosítási előterjesztést tekintjük át, reflektálva az adócsomag benyújtását megelőző vonatkozó várakozásokra is. Terítéken tehát a kisvállalati adó (kiva), a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és az év végén kivezetésre kerülő egyszerűsített vállalkozói adó (eva).

Kisvállalati adó – csak technikai módosítások

A törvényjavaslat I. fejezetének 4. címe foglalkozik a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításaival. Mindez két szakaszban (12–13. §) tartalmaz négy technikai módosítást, nevezetesen az egyszerűsített vállalkozói adóra vonatkozó szövegrészek törlését a kisvállalati adó illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójának egyes, korábbiakban ilyen szempontból nem kezelt részletszabályainak szövegéből.

Alkohol, üzemanyag, dohány: nő a jövedéki adó

A nyári adócsomagban elfogadott 2019. évi LXXII. törvény szerint a finomra vágott dohány és egyéb fogyasztási dohány jövedéki adója a jelenlegi kilónkénti 19 160 forintról három lépcsőben emelkedik. Így 2020. január 1. és június 30-a között 20 100 forint, július 1-jétől december végéig 20 700 forint, 2021. január 1-jét követően pedig 21 480 forint lesz.

Az Adózóna értesülései szerint nőhet az alkoholok és az üzemanyagok adója is. A sörnél, a pezsgőnél és a gyömölcsbornál várhatóan 10 százalékos adóemelés lesz, ami a kiskereskedelmi árakat 0,3–1,8 százalékkal növelheti.

Az üzemanyagoknál 2020-tól már nem a kőolaj világpiaci árhoz kötik az adómértékek emelését. A benzin és a petróleum jövedéki adója 5-5 forinttal, a gázolajé 10 forinttal nőne.

Az uniós adómértékekhez való igazodás miatt emelkedne a szén, a földgáz, a villamosenergia, a fűtőolaj és a targoncagáz jövedéki adója is, miközben csökkenne a fuvarozók kereskedelmi gázolaj után érvényesíthető adókedvezménye.

Taoelőleg-feltöltés adózói döntés alapján – kiket érint?

2019. október 22-én megjelent az állami adó- és vámhatóság honlapján a 1901. számú bevallás legfrissebb verziója, amelyen külön kódkocka került kialakításra azon adózók számára, akik – bár a megváltozott szabályozás alapján nem kötelezettek – választás alapján mégis úgy döntenek: kiegészítik éves társaságiadó-kötelezettségüket.

Kétrészes cikkünkben kitérünk arra, hogy

» mely társasági adózóalanyokat érint a választás lehetősége,

» miért érdemes élniük a taoelőleg-feltöltéssel (habár erre a nyári jogszabály-módosítás alapján már nem kötelezettek), illetve

» milyen eljárási, technikai jellegű előírásokra kell figyelemmel lenni, amennyiben az adózó – választási jogának megfelelően – akként dönt, hogy teljesíti az adóelőleg-kiegészítést.

Az érintett adózói kör

Első lépésként vizsgáljuk meg, hogy az adózók milyen feltételek teljesülése esetén mentesülnek a társaságiadó-előleg kiegészítése alól!

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 2019. július 24-étől hatályos 29/A § (81) bekezdése szerint a 2019-ben kezdődő adóévtől kezdődően az adózót nem terheli adóelőleg-kiegészítési kötelezettség, feltéve, hogy a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint 2019. július 24-e. Mindez azt jelenti, hogy a naptári év szerint működő adózóknak 2019. december 20-án már abban az esetben sem kell adóelőleg-feltöltést teljesíteniük a 2019-es naptári évük tekintetében, ha előző üzleti éves árbevételük meghaladta a 100 millió forintot.

2020-as, legfontosabb változások:

Kihirdették az adócsomagot, módosul az Alkotmány és az illetéktörvény, jön a nagyszülői gyed

A december 12-én megjelent, 201. számú Magyar Közlöny az Alkotmány újabb módosítása mellett kihirdeti többek közt az őszi adócsomag jogszabálymódosításait, az illetéktörvény megváltozott, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény nagyszülői gyedre vonatkozó, új rendelkezéseit is.

A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény módosítja a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, a tao törvényt, az ekho törvényt, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt, az áfatörvényt, a jövedéki adóról szóló törvényt, a helyi adókról szóló, az illeték- és a szocho törvényt, az Art.-t, az Air.-t, a számviteli törvényt és még több egyéb jogszabályt. (A jövedéki adóról szóló törvényen a szintén most kihirdetett, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CIII. törvény is változtat).

Az új szabályok szerint a következő két évben több lépésben nő a cigaretta tételes adója és a minimumadó, míg csökken a kulcsos adó. Nő a finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány adómértéke. A törvény beemeli a dohánytermék fogalmi körébe a füst nélküli dohánytermékeket és a dohányzást imitáló elektromos eszközöket. A töltőfolyadékok és az új dohánytermék-kategóriák is zárjegykötelesek lesznek.

Az illetéktörvényt módosító 2019. évi XCIX. törvény szerint visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a) a belterületbe vont ingatlan és b) a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása. Az illetéket az a) esetben az ingatlan szerzéskori értéke és az adóhatóság által az átruházáskori időpontra megállapított forgalmi értéke után kell fizetni. A b) esetben e különbözet és az értékesített vagyoni betét vagyoni betét arányában képviselt szorzata az illetékalap. Az átruházó által fizetendő illeték mértéke 90 százalék. Nem kell ilyen illetéket fizetni, ha az eladó az ingatlant annak szerzését követő 6. évben vagy azt követően értékesíti. Az új szabályokat az olyan ügyletekre kell alkalmazni, ahol az ingatlan belterületbe vonása 2020. február 1-jét követően történik.

A 2019. évi XCVIII. törvény a nagyszülői gyed bevezetésével kapcsolatosan módosítja a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt (Ebtv.), valamint az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvényt.

Az új szabályok értelmében a szülők akkor tudják átadni a gyedre való jogosultságukat a nagyszülőknek, ha maguk is jogosultak az ellátásra és keresőtevékenységet végeznek. További feltétel, hogy a gyedre készülő nagyszülőknek legalább 365 napon át biztosítottnak kell lenniük az unoka születését megelőző két évben. Előírás az is, hogy a gyermeknek a szülőkkel kell élnie, a gyedet igénybe vevő nagyszülő pedig csak otthoni munkát végezhet. A nagyszülői gyed a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) vehető igénybe, amíg a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult. Több unoka esetén annyiszor kaphatják meg a nagyszülők a gyermekgondozási díj összegét, ahány gyermeket gondoznak egy időben.

Nyugdíjas, nem nyugdíjas: kinek nem kell majd járulékot fizetnie?

A nyugdíjas státusznak jelenleg is meghatározó jelentősége van a társadalombiztosítással összefüggő terhek vonatkozásában, 2020. július 1-jétől pedig (amikortól várhatóan valamennyi jogviszony esetében megszűnik a nyugdíjasok biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége) még hangsúlyosabbá válik. Nagyon fontos tehát annak ismerete, hogy kit tekinthetünk, illetve kit nem sajátjogú nyugdíjasnak.

A fogalom meghatározását az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. szakaszának f) pontja alatt találjuk. E szerint sajátjogú nyugdíjasnak az minősül, aki

1.) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. paragrafus (3) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

2.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

azzal, hogy az egyéni vagy társas vállalkozó kiegészítő tevékenységű jogállását, illetve a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas biztosítási kötelezettség alóli mentesítését nem érinti, ha az érintett nyugellátásának folyósítása szünetel.

Felsorolás alapján tehát nyugdíjas, aki számára a Tny. alapján öregségi nyugdíjat állapítottak meg, ideértve természetesen azokat a nőket is, akik 40 év jogosultsági idejükre tekintettel váltak – adott esetben jóval a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtt – nyugdíjassá.

Megszavazták: januártól a nem nyugdíjasoknak is jár nagyszülői gyed

Az Országgyűlés kormánypárti és ellenzéki képviselői is megszavazták (189 igen szavazattal) a mai ülésen azt a törvényjavaslatot, amely szerint a még nem nyugdíjas nagyszülők jövő év első napjától jogosulttá válhassanak a gyermekgondozási díjra.

Az elfogadott törvényjavaslat értelmében a szülők akkor tudják átadni a gyedre való jogosultságukat a nagyszülőknek, ha maguk is jogosultak az ellátásra, és keresőtevékenységet végeznek. További feltétel, hogy a gyedre készülő nagyszülőknek legalább 365 napon át biztosítottnak kell lenniük az unoka születését megelőző két évben. Előírás az is, hogy a gyermeknek a szülőkkel kell élnie, a gyedet igénybe vevő nagyszülő pedig csak otthoni munkát végezhet.

A nagyszülői gyed a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) vehető igénybe, amíg a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult.

Több unoka esetén annyiszor kaphatják meg a nagyszülők a gyermekgondozási díj összegét, ahány gyermeket gondoznak egy időben.

A kabinet szándékai szerint a nagyszülői gyed újabb segítséget jelent majd a gyermeket nevelő családoknak. Számításaik szerint a nagyszülői gyed átlagfizetés esetén 208 ezer forint havi támogatást jelent unokánként.

A nagyszülői gyed a kormány idén februárban bejelentett, hétpontos családvédelmi akciótervének része.

Behajthatatlan követelés: áfa visszaigénylése idén, leírás 2020-tól

A behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylésére a magyar jogrendszerben fennálló lehetőségeket két részre kell bontani. 2020-tól az áfatörvénybe is beiktatták azt a szabályt, mely lehetővé teszi, hogy – bizonyos szigorú feltételek mellett – behajthatatlan követelés jogcímén lehessen csökkenteni az adóalapot. Azonban a 2020-tól törvénybe iktatott előírás meglehetősen szűkre szabja ezt a lehetőséget, ezért a 2020-tól hatályos rendelkezések alapján vissza nem kérhető áfát még idén, közvetlenül a közösség jogra hivatkozva érdemes visszaigényelni egy, az előzőtől eltérő eljárásra alapozva.

Mint arra előző cikkünkben utaltunk, az Art. 195–197. §-ai alapján van lehetőség közvetlenül a közösségi jogra hivatkozással visszatérítést kezdeményezni.

Az Art. 195. §-a alapján közvetlenül a közösségi jogra hivatkozással indoklással ellátott önellenőrzést lehet beadni, de csak abban az esetben, ha konkrétan a magyar jogszabály közösségi jogba ütközését még nem állapította meg az Európai Bíróság. A korábban hivatkozott Porr ügyben eredetileg e paragrafus alapján indítottuk meg az eljárást, hiszen akkor még nem döntött magyar ügyben az Európai Bíróság. Ez az eljárás került végül az Európai Bíróság elé.

Amikor már döntött magyar ügyben az Európai Bíróság, akkor az Art. 196. vagy 197. §-a alapján van lehetőség megindítani az eljárást. Az Art. 197. §-a alapján megindított eljárás szintén egy részletes szöveges indokolással ellátott önellenőrzés, viszont ennek benyújtására csak levonható adó esetén van mód, míg jelen esetben nem a levonható adó növekedése, hanem a fizetendő adó csökkenése eredményezi az adóvisszatérítést.

Az Art. 196. §-a alapján megindított eljárás egy a korábban említettektől teljesen eltérő eljárás, hiszen e szerint külön kérelmet kell beadni, azonban ebben a kérelemben is részletesen meg kell indokolni az igénylést. Jelen esetben még az is problémát okoz, hogy szó szerinti szövegértelmezésnél egyik eljárás sem lenne alkalmazható jelen ügyre, ugyanis az Art. 196. §-a alapján megindított eljárásnak elvileg az a feltétele, hogy az EUB magáról az áfatörvény adott rendelkezéséről mondja ki, hogy közösségi jogba ütközik. Előzetes döntéshozatali eljárás esetén azonban erre formálisan nincsen mód, csak kötelezettségszegési eljárás keretében van erre lehetőség, és a Porr ügyben előzetes döntéshozatali eljárás zajlott.

Mindazonáltal, véleményünk szerint nem formailag, hanem tartalma szerint kell elbírálni ezeket a jogintézményeket. Azt kell szem előtt tartani, hogy a magyar jogalkotónak is biztosítania kell közvetlenül a közösségi jogra alapozott jogérvényesítést. Az elutasítás és az adóbírság-kockázat kizárása érdekében elengedhetetlen azonban az ügymenetben tapasztalattal rendelkező szakértő bevonása.

NAV, adozona, mti, Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Eredményesek voltak a bérmegállapodások

Géza

Libegő épült Lillafüreden

info

Nem fogy a babakötvény

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelöl örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelöl valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesztő
--------------------------------------------