17.5 C
Budapest
2024. március. 28. csütörtök
HomeFőhírekBelföldi hírekÚj szuperhatalom születhet az olvadó földből..

Új szuperhatalom születhet az olvadó földből..

Az oroszországi mezőgazdaság kihívásai olykor jelentős világpolitikai változásokat okoztak az elmúlt évtizedben.

Egy különösen sanyarú szezon például szerepet játszott a közelmúlt egyik legjelentősebb politikai mozgalmának, az Arab tavasznak a kitörésében.

Az Oroszország elleni mezőgazdasági szankciók és a melegedő éghajlat pedig közelebb hozta egy évszázados álom megvalósulását, az orosz Távol-Kelet benépesülését, amellyel a 21. században ismét szuperhatalmi státuszba kerülhet Oroszország.

Oroszországban olyan súlyos aszályok és erdőtüzek voltak 2010-ben, hogy a mezőgazdasági területek több mint egyharmadán nem lett termés. A több mint száz éve nem látott szárazság miatt a következő év végéig betiltották a búza exportját, hogy az oroszországi árak ne szabaduljanak el.

Oroszország akkoriban a világ negyedik legnagyobb gadonaexportőre volt, és a tiltás hatására a búza világpiaci ára a kétszeresére nőtt. Az orosz búza legnagyobb felvásárlói főleg arab országok voltak, mint Egyiptom (a világ legnagyobb importőre), Líbia vagy Szíria. Ebben a régióban jellemzően a napi kalóriabevitel nagyjából 40 százaléka kenyérből származik.

A 2011-es Arab tavasznak számos kiváltó oka volt, a klímaváltozás miatt a városi nyomornegyedekbe kényszerülő földművesek elégedetlenségétől kezdve a társadalmat átszövő korrupcióig, de bizonyítottan ilyen volt a gabonahiány is. A bagett a kairói tüntetések egyik szimbólumává is vált (bizarr módon az instabillá vált észak-afrikai régiónak és a szíriai polgárháborúnak jelentős szerepe volt a 2015-ös migrációs válságban, amely destabilizálta az EU-t, ezzel orosz kormányzati érdekeket is szolgált).

Olvadó permafroszt

A világ sorsára ennél is nagyobb hatása lehet az orosz mezőgazdaság átalakulásának, amely a 2010-es évek közepén gyorsult fel. Miután a maláj utasszállító repülő lelövése miatt az USA és az EU gazdasági szankciókat vezetett be Oroszország ellen 2014-ben, válaszként Oroszország is korlátozta az EU-ból származó importot. Ez elsőre kockázatos lépésnek tűnt, mivel a belső fogyasztást így saját erőből kellett biztosítani.

A termelés elkezdett felpörögni, és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2015-ben már arról beszélt, hogy Oroszország hamarosan az “egészséges” élelmiszerek elsőszámú termelője lesz a világon, amellyel a jobbára GMO-mentes orosz alapanyagokra utalt. Azóta az orosz búzaexport a duplájára nőtt, Oroszország a világ legnagyobb exportőre lett az USA és az EU megelőzésével, 25 százalékos globális részesedéssel.

Ahogy a New York Times és a ProPublica közös cikkében bemutatta, az orosz mezőgazdaság felfutása a politikai irányváltás mellett a klímaváltozásra vezethető vissza. Az Északi-sarkvidék környéke – beleértve Szibéria északi részét – kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, és a változó éghajlat egyre nagyobb lehetőséget teremt az élelmiszertermelésre, illetve egyre látványosabban alakítja át Oroszország ázsiai részét.

Az orosz Távol-Kelet döntő többségét – a kínai és a mongol határ közeli területeket leszámítva – évszázadokon át lehetetlen volt megművelni. A klímaváltozás hatására azonban egyre nagyobb területek fordulnak termővé. Egyre korábban jön a tavaszi olvadás, miközben több eső esik. Erdőket, mocsarakat és füves pusztákat alakítanak mezőgazdasági területekké, amelyeken szóját, búzát vagy kukoricát termesztenek.

Egy orosz-amerikai kutatás szerint Oroszország ázsiai részén a permafroszt (más néven örök fagy) területe 2080-ra kevesebb mint felére zsugorodik, ha nem csökken érdemben a globális szén-dioxid-kibocsátás. A kutatás szerint a Föld jelenleg egyik leghidegebb és legélhetetlenebb része “meglehetősen kedvező” feltételeket fog nyújtani az emberi élethez.

Putyin elnök Przewalski-lovak között. Fotó: AFP

2015-ben jelent meg egy kutatás a Nature tudományos folyóiratban, amely leegyszerűsítve két részre osztotta a világot: a kanadai-amerikai és az orosz-kínai határtól északabbra eső területek a nyertesei lesznek a klímaváltozásnak, a délebben lévők pedig a vesztesei (ez nagyjából egybeesik Magyarország északi határával, a 48-ik északi szélességi körrel).

Az alacsony népsűrűséggel és hatalmas – egyelőre élhetetlen – területekkel rendelkező Oroszország és Kanada gazdasága nagy mértékben megerősödhet. A Nature-ben megjelent kutatás egyik társszerzője, Marshall Burke szerint míg a klímaváltozás drámaian visszaveti India, Kína, illetve kisebb mértékben az USA gazdasági fejlődését, Kanada egy főre eső GDP-je 2100-ra 2,5-szeresével lehet több, mint egy nem melegedő világban, Oroszországé pedig az ötszörösével.

Átalakuló világrend

A klímaváltozás számos módon erősítheti az északi országokat. A Jeges-tenger olvadása új kereskedelmi útvonalakat nyithat meg, Európa és Délkelet-Ázsia között 40 százalékkal rövidülhet a hajóút. A tengerszint növekedése pedig önmagában csökkentené az USA és Oroszország között jelenleg meglévő hatalmas gazdasági különbséget.

Míg az orosz nagyvárosokat közvetlenül jobbára nem érinti a tengerszint emelkedése (kivéve Szentpétervárt), az óceán közelében koncentrálódó amerikai városok védekezése önmagában több ezer milliárd dollárt emészthet fel.

A mezőgazdaság mutatja meg talán a legvilágosabban, hogyan csökkentheti a klímaváltozás az USA dominanciáját. A mezőgazdaság ugyanis kevésbé látványos, de fontos hatalmi eszköz. Jelenleg az USA állítja elő az állattenyésztésben takarmányként meghatározó szója harmadát, a kukorica 40 százalékát és a búza 13 százalékát, terményeit pedig több mint 170 országba értékesíti.

Az USA középső és déli részein azonban akár 90 százalékkal is csökkenhet az élelmiszertermelés 2040-ig. Ezzel szemben Oroszország azt tervezi, hogy 2035-re harmadával több búzát fog exportálni. Putyin a maga stílusában így világított rá az orosz mezőgazdaság egyre meghatározóbb szerepére egy orosz-afrikai gazdasági fórumon tavaly:

Mostanra több mezőgazdasági terméket exportálunk Afrikába, mint fegyvert.

Búzatábla Oroszországban. Fotó: AFP

Oroszország és Kanada nyíltan kommunikál arról, hogy szeretné kiaknázni a felmelegedés által nyújtott lehetőségeket. Kanadai vállalatvezetők és akadémikusok egy csoportja közösen kéri a kormány támogatását ahhoz, hogy közel háromszorosára nőjön a népesség 2100-ig. A kormány pedig idén valóban 14 százalékkal növelte a bevándorlási célszámot.

Kevesebb pénz szőrmekabátokra

A klímaváltozást az orosz állam is igyekszik kihasználni. Putyin nyilvánosan is kijelentette, hogy nem bánná, ha kis mértékben melegedne az orosz időjárás. “Kevesebbet költhetnénk szőrmekabátokra, a gabonatermelés pedig megnőhet” – mondta. Oroszország évszázadok óta próbálkozik a keleti országrész benépesítésével, de ez a törekvés eddig nem hozott áttörő sikert a kedvezőtlen időjárás miatt.

A klímaváltozás azonban megváltoztathatja ezt. Putyin 2013-ban kijelentette, hogy a 21. század nemzeti prioritása az orosz Távol-Kelet fejlesztése. Ennek első lépése a népesség növelése. Jelenleg is fut egy áttelepítést támogató program: ingyen lehet földhöz jutni, ingatlanra pedig 2 százalékos kamattal lehet hitelt felvenni és még ingyenes képzések is futnak.

Egyelőre nem túl sikeres a program, eddig nagyjából 10 ezer odaköltöző jutott földhöz. Az áttelepülők számos gyakorlati nehézséggel néznek szembe, mint az alapvető infrastrukturális hiányok, például vízhez is nehezen jutnak hozzá. A fejlesztés azért is nehézkes, mert egyszerűen nincs munkaerő.

A posztszocialista országokhoz hasonlóan az orosz Távol-Keleten is jelentősen csökken a lakosság, a régióban 25 százalékkal laknak kevesebben 1991 óta. A kormány ezért azt fontolgatja, hogy néhány százezer indiai vendégmunkást telepít be.

Aratás Oroszországban. Fotó: AFP

Az orosz Távol-Kelet elhelyezkedése amiatt is sajátos, mert pont a világ legsűrűbben lakott régiói helyezkednek el tőle délre. Közülük több területet kiemelten fenyeget a klímaváltozás, mint a vízhiánnyal és aszállyal egyre gyakrabban sújtott India, a tengerszint emelkedése miatt fenyegetett Banglades vagy a Föld egyik legfontosabb élelmiszertermelő vidéke, az egyre élhetetlenebbé váló Mekong-delta.

Az azonban homályos, hogy Oroszország hogyan fog megbirkózni azzal a kettősséggel, hogy míg hatalmi és emberiségi szempontból kifejezetten kívánatos lenne hosszú távon a tömeges betelepítés, az orosz társadalom jellemzően idegenellenes, az infrastruktúra kezdetleges, az igény pedig várhatóan óriási lesz.

Szintén jelentős kihívást jelent, hogy a klímaváltozásnak nyilvánvalóan nem csak pozitív hatásai vannak Oroszországra. Ahogy korábban bemutattuk, a klímaváltozás Szibéria számos részén dermesztő változásokat hozott. A permafroszt olvadása miatt a talaj nedvesebbé válik és lesüllyed, amely teljesen átalakítja a tájat. Az addig sík területen kráterek és dombságok láncolata jön létre a süllyedés miatt (erről érdemes megnézni a New York Times fotóját), amelyek később mocsarakká, majd tavakká válhatnak.

A talajerózió az épületeket is érinti. Nemcsak vidéki istállók és karámok mennek tönkre, hanem a városokban is süllyedni kezdtek a házak. Jakutszkban mintegy ezer épület sérült meg eddig, az utakat pedig folyamatosan javítani kell a süllyedés miatt. A felázott talaj és a növekvő csapadékmennyiség az árvizeket is rendszeressé tette.

A New York Times és a ProPublica is azt írja, hogy a felolvadó területek termővé fordulása hosszú időt vehet igénybe. Ráadásul a permafroszt olvadása az infrastruktúrát – utakat, hidakat és vezetékeket – is megrongálja. Az olvadó régiók lényegében megközelíthetetlenek lesznek egy ideig, a folyamat végével azonban egyensúly áll be, és el lehet kezdeni a környék fejlesztését.

Források: putin, wikipedi, g7, raketa

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

Hasonló hírek

Pannon Work