A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény gyümölcslegyekre, hő- és vegyi kezelésekre, megfigyelésre és fa csomagolóanyagre vonatkozó szabványokat hagyott jóvá.

Róma 2018. április 20-25. – A növények és növényi termékek  nemzetközileg biztonságos kereskedelméért felelős testület számos új növényegészségügyi szabványt fogadott el, hogy megakadályozza a pusztító mezőgazdasági és környezeti kártevőket a határok átlépésében és nemzetközi terjedésében.

A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) által kidolgozott normák számos stratégiát és módszert lefednek, melyeket már jó ideje használnak a növényi betegségek és kártevők elterjedésének megakadályozására, ezzel elkerülve a biolgiai sokféleség, az élelmiszerbiztonság és a kereskedelem sérülését.

„A növényi kártevők okozta terményveszteséget globálisan 10-16 %-ra, vagy 220 milliárd dollárra, becsüljük” –jelentette ki Maria Helena Semedo, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgató-helyettese azEgyezmény Rómában tartott éves ülésének megnyitóján.

A FAO adatai szerint évente mintegy 1,1 billió dollár értékű mezőgazdasági termék kerül be a nemzetközi kereskedelembe, ennek több mint 80 %-át teszik ki az élelmiszerek.

Az IPPC irányitó testülete, a Bizottság által a következők kerültek elfogadásra:

Szabvány a mezőgazdasági kártevők ellen használt hőkezelésekre vonatkozóan, melynek célja, hogy az ilyen kezeléseket egységesen és hatékonyan alkalmazzák.

A szabvány a hideg és meleg eljárással egyaránt foglalkozik. Ez előbbi a kártevők fagyasztását jelenti, míg utóbbi során a kártevőket olyan magas hőmérsékletnek tesznek ki, amit már nem élnek túl (forró vízbe merítés, gőzkezelés vagy szárazhő).

Felülvizsgált szabvány a fa csomagolóanyagok fertőtlenítésére

Kiterjesztett szabvány a gőz használatáról a gyümölcslegyek ellen

A kiemelten káros Bactrocera dorsalis (keleti gyümölcslégy) Ázsiában őshonos, mára azonban már több mint 65 országban fordul elő. Afrikai felbukkanása után a kontinens 2 milliárd dollár veszteséget volt kénytelen elviselni a gyümölcsökre kivetett exporttilalmak miatt. Az új szabványok betartásával a peték és lárvák 99,98 %-a pusztulhat el.

Módosítások révén a  gyümölcslegyekre vonatkozó meglévő szabványok könnyebben alkalmazhatóak az országok számára. Felülvizsgálatra kerültek a nemzeti kártevőfelügyeleti programokat meghatározó normák, ezzel még hatékonyabbá téve a rendszert.

Két új diagnosztikai protokolt fogadtak el: Egy az ismeretlen eredetű gombás szerkezetű kártevőkre vonatkozóan, melyek Észak-Amerikában és Nyugat-Európában elterjedve károsítják a különböző fákat és cserjéket, és egy másikat a tospovírusokra, amely 1000 növényfajnál okoz pusztító veszteségeket, csökkentve a paradicsom, a burgonya, a főzőtök és az uborka terméshozamát.

Az élelmiszerek globális kereskedelme hasznos, de kockázatos

A nemzetközi kereskedelem hívatlan mitfárerei, a növényi kártevők és betegségek, új területekre érkezve gyorsan elszaporodnak, mellyel jelentősen befolyásolhatják a helyi élelmiszertermelést, akár milliárdos gazdasági károkat okozva új hazájuknak. Egy Kelet-Afrikában végzett friss kutatás szerint csupán 5 invazív idegen faj elegendő, hogy több mint 1 milliárd dolláros veszteséget okozzon a térség kistermelői számára.

A fertőzéseknek nem csak a gyümölcsök, növények és a vetőmagok lehetnek célpontjai. A tengerentúli szállításban gyakran használt fa csomagolóanyagok (raklapok és dobozok) bár olcsón és nagy mennyiségben előállíthatók, hátrányuk hogy könnyen a kéreg és fa kártevőinek hordozóivá válhatnak. Vagyis az élelmiszernövények mellett a fák és erdők is ki vannak téve a veszélynek. Ez a jelenség hosszú távon növelheti a stresszel kapcsolatos emberi megbetegedések vagy akár a halálozások számát is.

Dél-Korea nemrégiben mintegy 3,5 millió fát volt kénytelen kivágni egy fenyőfa fonálféreggel való küzdelem részeként, miközben az elmúlt három évtizedben közel félmilliárd dollárt költött a halálos kártevők elleni védekezésre.

Forrás és további információ:

PLÁNTEK LEA
Kommunikációs és ENSZ kapcsolattartó
FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda
[email protected]

+36 1 461 2035