Új jogszabályokat fogadott el a T. Ház!

Jön a klímavédelmi jogszabály és az éves avarégetési tilalom

Az ellenzék kiüresített szabályozásról, a zöld civil szervezetek súlyos kudarcról beszélnek.

Eredetileg az ellenzék által benyújtott törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, ám annak szövege jelentősen eltér a Párbeszéd által tavaly augusztusban benyújtott előterjesztéstől, sőt a kormánypárti többség a címét is átírta: a klímavészhelyzet kihirdetése helyett a klímavédelemről szól a jogszabály. A képviselők 119 igen, 51 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényt. Az ellenzéki képviselők a fentiek miatt a „saját” javaslatuk ellen szavaztak.

Az eredeti javaslat legfontosabb rendelkezése a klímavészhelyzet kihirdetése lett volna, mert az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint 2030-ig van csak esély visszafordítani a klímaváltozás pusztító folyamatát. A kormánynak klímavédelmi törvényt kellett volna kidolgoznia a többi között olyan célok elérése érdekében, miszerint Magyarország 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását, legalább 30 százalékkal csökkenti energiafelhasználását és addigra a végső energiafogyasztás legalább 35 százalékát megújuló energiákból nyeri, továbbá 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet.

Mindenki ezt olvassa most!

A most elfogadott klímavédelmi törvényben az Országgyűlés az elhivatottságát hangsúlyozza aziránt, hogy megvédje természeti örökséget és „annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt e hazában mi, magyarok, együtt kialakítottunk”, továbbá megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés.

A nemzeti klímapolitikának az egész Kárpát-medencére érvényesnek kell lennie, igazodnia kell az ország nemzetközi és európai uniós vállalásaihoz, de figyelembe kell vennie a karbonsemleges atomenergia-felhasználás lehetőségét is és a szennyező fizet elvét, valamint az arányos és reális beavatkozások logikáján kell alapulnia.

A törvényben rögzítették: Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig 1990-hez képest, az ország bruttó végső energiafogyasztásban pedig legalább 21 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya 2030-ig. Magyarország a 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet – olvasható.

Érvek és ellenérvek a politikában

A klímavédelemről kedden elfogadott törvényben szereplőknél szigorúbb klímacélok kitűzését sürgették szerdai közös sajtótájékoztatójukon ellenzéki országgyűlési képviselők.

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese a Fidesz szégyenének nevezte a szavazás eredményét, amellyel a klímavészhelyzetről szóló ellenzéki javaslat tartalmát lecserélték, nagyban gyengítve, „kiherélve” azt. Az ellenzéki politikus megemlítette: a jövőben folyamatosan nyomást gyakorolnak majd a kormányra annak érdekében, hogy változtasson magatartásán és csatlakozzon a klímaváltozás hatásainak megfékezése érdekében kitűzött, a hazaiaknál szigorúbb uniós célkitűzésekhez.

Hullarablónak nevezte a Fidesz politikáját e kérdésben Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, mondván, ha már nem tudták elgáncsolni az ellenzéki kezdeményezést, akkor „megölték, majd megrabolták” azt, kiirtva belőle minden olyan elemet, amiért érdemes lett volna támogatni.

Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője feltette a kérdést: Áder János köztársasági elnök megszólal-e ebben a témában, miután a koronavírus-járvány ügyében nem tett érdemi nyilatkozatot. Arról beszélt, állásfoglalás lesz az államfő részéről, ha aláírja a „rendkívül pozitív, előremutató ellenzéki kezdeményezés széttrollkodásával” megszületett törvényt.

A kormányoldal azzal érvel, hogy az ország a gazdasági növekedés visszafogása nélkül válhat klímasemlegessé. Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemről szóló törvényt, azt mondta, Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátás-csökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emisszió-kereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat.

Hozzátette: a magyar teljesítmény a bizonyíték arra, hogy a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem nem ellentétes, hanem egymást erősítő célok. A kedvező folyamatot a 2018-as kibocsátási adatokkal illusztrálta: míg a GDP-növekedés 5,1 százalékos volt, az üvegházgáz kibocsátás közel 0,9 százalékkal csökkent.

Az éghajlatváltozásból következő feladatokról döntöttek

Az éghajlatváltozás mértékéből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról fogadott el 120 igen, 51 nem szavazattal országgyűlési határozatot a parlament. Az LMP kezdeményezése nyomán az ellenzéki frakciók nyújtották be az eredeti javaslatot, amelynek címe eltérő volt: az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szólt volna.

Hasonlóan a klímavészhelyzetről szóló másik ellenzéki kezdeményezéshez, ezt is jelentősen átírta a kormánytöbbség, így nem szerepel benne a klímavészhelyzet kihirdetésének sürgetése, illetve a szigorúbb kibocsátási és energiafelhasználási célok meghatározása sem.

Az Országgyűlés a most elfogadott határozatban megerősíti a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervét, valamint a kapcsolódó klíma- és energiapolitikai stratégiákat, terveket, amelyek átfogóan rögzítik az éghajlatváltozás megfékezésével, az alkalmazkodás erősítésével, a hazai energiamix átalakításával, az energiahatékonyság növelésével és az áramtermelés dekarbonizációjával összefüggő célokat és feladatokat.

Ebben a dokumentumban is megerősítik: Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentse 2030-ig az 1990-es kibocsátáshoz képest és hogy 2050-re az ország eléri a teljes klímasemlegességet.

Belekerültek a határozatba a miniszterelnök által még februárban meghirdetett klímavédelmi akcióterv pontjai is, így például az, hogy július 1-jével meg kell kezdeni az illegális hulladéklerakók felszámolását, illetve szabályozást kell alkotni az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltására.

Zöld civil szervezetek bírálatai

A ma elfogadott klímavédelmi törvényt a döntéshozók újabb kudarcaként ítéli meg az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége.

A ma elfogadott klímavédelmi törvény nem fogja megvédeni a magyarokat a klímaválságtól – írják közös állásfoglalásukban. A tudományos előrejelzések alapján mára már senki nem kérdőjelezi meg, hogy a klíma- és ökológiai válság a koronavírus-járványnál jóval súlyosabb következményekkel fenyeget. A szakmai szervezetek ezért sürgős, érdemi intézkedéseket várnak a magyar kormánytól és az országgyűléstől a lakosság védelme érdekében:

a lakosságnak érdemben segíteni kell energiatakarékossági és -hatékonysági beruházások mielőbbi megvalósításában;

még idén fel kell oldani az új szélerőművek építését tiltó intézkedéseket;
olcsóbbá, elérhetőbbé kell tenni a lakossági napenergia- és egyéb megújulós beruházásokat és támogatni kell a közösségi energiatermelést;
legkésőbb 2025 végéig be kell zárni a klímagyilkos Mátrai Erőművet;
haladéktalanul be kell tiltani a szén (különösen a lignit) értékesítését a lakosságnak, ezzel párhuzamosan segítve az alacsony jövedelmű háztartások átállását a tiszta fűtésre;
legalább 55%-kal kell csökkentenünk Magyarország szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig.

Megismételték: e javaslataikat már számos alkalommal elküldték a döntéshozóknak és szakmai álláspontjukat ismertették a kormány ide vonatkozó anyagainak véleményezésekor is. Ezeket az érdemi változtatásokat kérő javaslatokat azonban nem foglalták be a klímatörvénybe.

Nyitókép: erdmost

infostart, Hirmagazin.eu