A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik őrnagyát vette őrizetbe a Terrorelhárítási Központ. A férfi korábban a NAV felderítési osztályát vezette, a munkája miatt fegyvere is volt, ezért kommandósok fogták el. Az őrnagyot és nyolc civil társát

korrupciós bűncselekményekkel

gyanúsítják, a NAV adatbázisából kértek és adtak ki bizalmas adatokat.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat is segédkezett az ügy felgöngyölítésében

A nyomozást megelőzte a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) felderítése, és a szolgálat tett feljelentést az ügyben, így került sor a nyomozás elrendelésére.

Az NVSZ a Terrorelhárító Szolgálattal, a nyomozó ügyész kollégákkal, és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársaival május végén több helyszínen kutatást tartott, több személyt elfogott, előállított, és bizonyítási eszközöket foglalt le – mondta Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

A gyanúsítottak között van

egy volt rendőrtiszt és egy ügyvéd is.

A nyomozás eddigi adatai szerint a nyugalmazott rendőr rendszeresen fizetett a NAV-os őrnagynak, hogy bizalmas információkhoz jusson hozzá a NAV nyilvántartásából.

A rendelkezésre álló adatok szerint a megalapozott gyanú az az, hogy két férfi, akik magánnyomozók voltak, ügyfeleik információs igényét korrupciós módon elégítették ki. Egyikük egy nyugalmazott rendőr volt, ő és társa a hatóságoknál meglévő kapcsolatait felhasználva időszakosan jogtalan előnyt biztosított, és cserébe elvárta, hogy ezek a hivatalos személyek a belső hatósági nyilvántartásokból adatokat kérdezzenek le – folytatta Rab Ferenc.

Sok magánnyomozó kihasználja „rendvédelmis” múltját 

Magyarországon körülbelül ezerháromszázan rendelkeznek magánnyomozói engedéllyel, de közülük csak körülbelül százötvenen aktívak. Többségük egykori rendőr vagy más rendvédelmi szerv alkalmazottja volt korábban, és a tapasztalatok szerint sokan próbálnak visszaélni a kapcsolatrendszerükkel – állítja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara budapesti elnöke, Rohánszky Mihály.

Sajnos rendkívül nagy az ilyen irányú információigény, és ebből adódóan a korrupció is, és természetes, hogy volt kollégák ezt ki is használják, amennyiben meg tudják ezt tenni. Szerencsére erre a rendőrség is rájött, és olyan biztonsági határokat húzott, hogy az egyszerű rendőr, tehát egy vizsgáló sem tud olyan információhoz jutni, ami nem az ő általa végzett adott ügyhöz tartozik – magyarázta a magánnyomozói kamara budapesti elnöke.

De a nem nyilvános adatbázisokhoz nemcsak a rendőrök és a NAV-osok férhetnek hozzá, hanem még sokan mások, például a bíróságok alkalmazottjai vagy közjegyzői irodák munkatársai is, és ezek az adatok sok pénzt érnek.

A magánnyomozói szakértő szerint a korrupt tisztviselők havi átalányt kapnak a megbízóiktól az adatok lekérdezésért, ez lehet pár tízezer forint vagy akár milliós összeg is, a beosztástól és a megszerezhető adatoktól függően.

A törvényes magánnyomozás nagy része az interneten folyik

A törvényes magánnyomozói munka 70 százaléka ma már az interneten, nyilvános adatbázisok felkutatásából áll. Ezt elvileg bárki megteheti, de a civilek legtöbbször nem tudják, hogy mit, hol és hogyan találhatnak meg.

A magánnyomozó, ha olyan múlttal rendelkezik – például rendőr volt – vagy valamelyik rendvédelmi szervnél dolgozott, akkor tudja, hova lehet fordulni információ megszerzése érdekében – folytatta Rohánszky Mihály.

A céginformációs adatbázisok, az ingatlan-nyilvántartások és a nyilvános közösségi oldalak a legfontosabb információforrások. A megszerezett adatokat viszont bizalmasan kell kezelniük a magánnyomozóknak. A kamara most készít egy olyan

magatartási kódexet,

ami szabályozná, hogy a magándetektívek milyen információkat adhatnak ki az ügyfeleknek, és hogy azok felhasználásáért mekkora felelősséget vállalhatnak.

A múlt héten lebukott korrupt NAV-os őrnagyot és két társát őrizetbe vették, és az ügyészség a három gyanúsított letartóztatását kezdeményezte. Úgy tudjuk, a gyanúsítottak közül többen is vallomást tettek a nyomozási bírónak.

A címlapfotó illusztráció.

duna