Image default
Külföld

Trump elhamarkodottan döntött a szíriai csapatkivonásról

Az Iszlám Államnak vége, de a békés rendezés továbbra is távol van Szíriában. Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberben a Twitteren közölte, hogy a terrorállam legyőzésével okafogyottá vált az amerikai jelenlét, ezért amilyen gyorsan csak lehet, haza hozatja az amerikai katonákat.

Az időfaktort azóta már árnyalta, pontos ütemterve azóta sincs a kivonulásnak, már csak azért sem, mert az Iszlám Állam alig néhány nappal ezelőtt egy részben amerikai járőrcsapatra mért támadással bizonyította azt, hogy

nem adta fel a küzdelmet.

Az amerikai erők pótlására azonban már többen is bejelentkeztek, például az Aszad rezsim és Törökország, ami viszont általános riadalmat keltett a kurdok körében.

Trump elnök túl korán nyilatkozta, hogy az USA kivonul a térségből. Először 30, majd 60 napos határidőt szabott az ott állomásozó erők kivonására, végül már azt közölte, hogy elmennek, ha eljön az ideje, és megteremtették a megfelelő körülményeket – mondta Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A kalifátust, mint szervezetet megsemmisítették – húzta alá, majd hozzátette: a fegyveres erőiket pedig jelentősen meggyengítették. Ugyanakkor nagyjából

harmincezer fő még mindig Irak és Szíria területén tartózkodik,

akik az Iszlám Állam kötelékébe tartoznak.

Bár szétszóródtak az országban, újra szövetkezni kezdtek, és olyan helyeken is megjelentek, ahonnan korábban már kiűzték őket. Azért sem lehet azt mondani, hogy az USA „legyőzte” az Iszlám Államot, mert Afrika-szerte és a Közel-Keleten is léteznek „leányvállalatai”, és a vasárnapi, Fülöp-szigeteki merénylet mögött is elképzelhető, hogy az Iszlám Államhoz kötődő Abu Szajaf terrorszervezet áll.

Az Iszlám Államot túl korai lenne még leírni – összegzett a biztonságpolitikai szakértő.

Sok a résztvevő és kuszák a szálak

A szíriai kurdokkal kapcsolatos konfliktusról Magyarics Tamás úgy vélekedett: a törökök, az irániak és az oroszok nem szeretnék, ha Washington érdekelt lenne a kérdésben, az amerikaiaknak pedig nem teljesen kiforrott az álláspontjuk. Két megoldást képzelnek el: az egyik, hogy fizikailag, katonailag jelen vannak Szíriában – az elmúlt csaknem két évtizedben ezt próbálták érvényesíteni, és előfordult, hogy 150 ezer amerikai katona is a térségben állomásozott.

A másik oldal viszont úgy gondolja, hogy

az amerikai jelenlét nem oldotta meg a problémákat,

és csak még nagyobb zűrzavar keletkezett. Sokan azt hangoztatják, hogy az Egyesült Államoknak nem fontos jelen lenni, hogy ellensúlyozza a török–iráni–orosz együttműködést, hanem elegendő szövetségesek révén befolyásolni a térséget – foglalta össze.

Hozzátette: Trump bejelentése nem hozott újdonságot az amerikai külpolitikában, hiszen az ott állomásozó haderő csökkentése már Obama idején megkezdődött. Mindkét elnök úgy gondolja, hogy az amerikaiak túl sok erőforrást fektettek egy olyan térségbe, ahol nincs is igazi megoldás, és inkább máshová kell átcsoportosítaniuk a hadsereget.

Kis Benedek József szerint sok érdek csap össze a közel-keleti területen. Az amerikaiak nem túlságosan szimpatikusak a térségben, és nem is annyira fontos az érdekük. Amikor Trump átvette a hatalmat, elmondta, hogy számára Venezuela, Irán és Észak-Korea helyzete fontos. Látható, hogy Venezuelában épp válsághelyzet van, Irán sorsa kétséges, Kim Dzsongun pedig február végén találkozik Trumppal.

Az Egyesült Államoknak nem érdeke összecsapni Törökországgal, ráadásul a NATO-val sem akar szembekerülni. A törökök Moszkva felé „kacsintgatnak”, amelynek viszont komolyabb az érdekeltsége Szíriában az Egyesült Államokénál. Továbbá ott van a szaúdi–török ellentét és az amerikaiak által támogatott Izrael is, amely nem nézi jó szemmel Irán előrenyomulását – egészítette ki.

Európa csak nézőként van jelen 

Arról, hogy az Európai Uniónak mennyi ereje van beavatkozni a térségben, Magyarics azt mondta: „egy Iszlám Állam 2.0” jöhet létre Európában azzal, hogy a saját területükön meggyengítették őket.

Európának komoly érdeke van a Közel-Keleten, viszont csekély érdekérvényesítő képessége, és inkább „puha” módszerekkel él – jó példa, hogy az Amerika-szakértő tudomása szerint a világ segélyprogramjainak felét az unió finanszírozza. Ugyanakkor nincs Oroszországhoz, Amerikához vagy Törökországhoz hasonló katonai ereje, amivel megtámogathatja a térségben a diplomáciai tevékenységét.

Az a két ország, amelynek a legkomolyabb katonai ereje van – Nagy-Britannia és Franciaország –, nem örvend nagy népszerűségnek a gyarmatos múltja miatt a Közel-Keleten, azaz kontraproduktív lehet, ha valamelyik fél mellett markánsan kiáll. A két európai nagyhatalom ugyanakkor az amerikai csapatkivonások hírére azt közölte, hogy nem hagyja magára Szíriát.

Európa olyan szerepbe kényszerül, hogy elviselje a nagypolitika hatásait.

Ilyen a migráció kérdése is, ahol Törökországnak kulcsszerep jut,

hiszen 3,9 millió menekült várakozik az országban, emiatt Isztambul kezében jelentős ütőkártya van, hiszen ráeresztheti a migránsok egy részét a kontinensre. Európának a legelemibb érdeke az lenne, hogy olyan békefeltételeket és ebből kifolyólag olyan életkörülményeket teremtsen, amelyekkel a közel-keleti lakosságot maradásra bírja – mutatott rá Magyarics.

szerző: hirado.hu
forrás: Kossuth Rádió

Hasonló hírek

Nepálban földcsuszamlás sodort el hat falut, halottak

info

Közel 8 ezer állat fagyott halálra a trópusokon

info

Ámokfutásba kezdett egy magából kivetkőzött sofőr (videó)

Edit