Hirmagazin.eu
Főoldal » Trágyából és homokból emelt gáttal próbálták védeni Pestet a pusztító árvíztől – hiába
Belföldi hírek

Trágyából és homokból emelt gáttal próbálták védeni Pestet a pusztító árvíztől – hiába

Száznyolcvan éve, 1838. március 13-án éjjel tört a magyar fővárosra történetének legnagyobb és legpusztítóbb árvize. Ekkor a szabályozatlan Duna már évtizedek óta hatalmas árvízzel fenyegetett, de a gyarapodó Pest és Buda nem sokat tett a megelőzés érdekében. A hanyagságnak végzetes következményei voltak.

Egykorú rajz az 1838-as nagy árvízről (MTI-fotó: Reprodukció)

Az 1837-es év végén jelentős csapadék hullott, amit évek óta nem látott hideg tél követett. Ennek következtében a Dunán jégtorlaszok alakultak ki, a folyót gyakorlatilag Bécstől Budapestig jég borította. A Duna 1838. január 6-án el is öntötte Buda mélyebben fekvő utcáit, de néhány nap múlva visszahúzódott medrébe.

A pesti tanács a fenyegető jelek láttán „védintézkedésre” szánta el magát: az előző, 1775. évi nagy árvíz szintjét elérő gátakat emeltetett homokból és trágyából.

Budán helyenként már csónakkal jártak, a pestiek még nem aggódtak

Március elején Bécstől lefelé megindult az olvadás a folyón, de a víz- és jégtömeget a Szentendrei-szigetnél kialakult jégtorlasz napokig visszatartotta. A magas vízállás miatt Budán ekkor egy ideje már csónakon közlekedtek a part menti, alacsonyan fekvő részeken a házak között, amit a pestiek – a gát mögül – nagy érdeklődéssel szemléltek.

A jég március 13-án délben kezdett töredezni, majd elindult lassan lefelé, de a Csepel-szigetnél kialakult, a mederhez fagyott jégtorlasznál megakadt. A visszaduzzadt jeges ár este tíz órakor átcsapott a Vigadónál emelt töltésen, éjfél felé átszakította a váci, hajnalban pedig a soroksári gátat is.

A három irányból érkező víztömeg átrohant Pesten, kiöntve a lakókat, összedöntve a külvárosi vályogházakat.

A kiáradt Duna elöntötte a Széna piacot – a mai Kálvin teret – is. Egykorú rajz az 1838-as nagy árvízről (MTI-fotó: Reprodukció)

Másnap megkezdték a mentést

A helyzet veszélyességét átlátó Wesselényi Miklós báró, „az árvízi hajós” vezetésével az áldozatokat 14-étől napokon át mentették csónakokon, illetve azok segítségével látták el a lakosságot élelemmel. Talán a ténykedésüknek köszönhető, hogy a csapás nem követelt százötvenháromnál több áldozatot – érdekes adat, hogy két halott kivételével mindannyian pestiek voltak. Wesselényi Miklós így írt az árvíz második napjáról: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a víz közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.”

A kimenekítettek zömét a később hírhedtté vált Újépületbe – a ’48–49-es szabadságharc bukása után ez a laktanya volt a hazafiak börtöne, illetve Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzőhelye is – és a Ludovikába szállították, de megteltek az erősebb építésű templomok is.

Egykorú rajz az 1838-as nagy árvízről (MTI-fotó: Reprodukció)

Több mint kilenc méteren állt a Duna

A Csepel-szigeti jégdugó két napig tartotta vissza a vizet. Március 15-én éjjel megmozdult, ám Budafoknál ismét megakadt. Az újabb vízlökés 929 centiméterrel (az addig mértnél másfél méterrel magasabban) tetőzött. A pestiek ekkor élték át a legszörnyűbb órákat.

A felgyülemlett hatalmas víztömeg végül a Duna bal partján távozott, 20 kilométeres körzetben letarolva mindent, ami az útjába került.

A Duna március 15-én tetőzött, ekkor a mai Nagykörút területén (mentén) volt a legmagasabb a víz. Itt húzódott ugyanis a Dunának egy alacsony fekvő, kiszáradt ága. A Belvárosban 203, a Ferencvárosban 260, a Józsefvárosban 216 centiméter magasan álló víz Pest 4254 házából 2281-et döntött össze, Budán 601 épület vált romhalmazzá. Az anyagi kárt csillagászati összegre, 22 millió pengőforintra becsülték.

A mentés és a károsultak ellátása a résztvevők minden hősiessége ellenére szervezetlenül folyt, abban csak József nádor fellépése, illetve az árvízi biztos, Lónyai János kinevezése hozott változást.

Vízállást jelző tábla a Rókus-templom oldalán 1988-ban (MTI-fotó: Kleb Attila)

Szorgalmazták a folyó szabályozását

Az ár levonulása után Pest árvízvédelmi szabályrendeletet hozott, az Országgyűlés pedig 1840-ben törvényben szorgalmazta a gátépítést és a Duna szabályozását.

Budapesten az utolsó komolyabb árvíz 1876-ban pusztított, ekkor csaknem húszezer embert lakoltattak ki. A Duna tököli töltése átszakadt, és a Csepel-sziget középső részét letarolta a jeges áradat.

A rakpartok kiépülése után már nem volt példa arra, hogy a Duna veszélyeztesse a várost. Az 1838-as nagy árvízre csaknem negyven tábla emlékeztet, a ferencesek belvárosi templomán dombormű is emlékezik az árvízi hajós, Wesselényi Miklós bátorságáról.

A századforduló után is pusztított a Duna

1956 márciusában 58 töltés szakadt át Budapest alatt, ezzel négy falu egész területét és további 16 község egyes részeit érte utol az áradás. A jeges árnak egy magyar és egy szovjet katona, továbbá három civil lakos esett áldozatul, köztük egy 11 éves gyermek is.

1965. április–júniusban Budapesten a vízállás rekordnagyságú, 845 centiméteres volt. A katasztrófát sikerült elhárítani.

2002, a két nagy árvíz éve

2000 januárjában Dunakeszin 30-40 centiméteres magasságban hömpölygött a víz az utcákon, majd 2002 márciusában az azt megelőző ötven év legjelentősebb áradásainak egyike vonult le a Dunán, amelynek következtében a Hanságban és a Szigetközben 660 hektárt árasztott el a belvíz. Víz alá került a Gemenci-erdő ártéri részének mintegy 80 százaléka – mintegy 1500 vad pusztult el. A Duna ekkor 767 centiméterrel tetőzött Budapestnél.

A pesti alsó rakpart a 2002-es tavaszi árvíz idején (MTI-fotó: Illyés Tibor)

Ugyanebben az évben, augusztusban Budapesten 848 centiméteren, Mohácsnál 925 centiméteres vízszinttel tetőzött a Duna. A rekordmértékű áradás miatt 2021 embert kellett kimenekíteni, közülük 700-at Budapest III. és XXII. kerületéből. A dunai árvíz elleni védekezés összköltsége mintegy ötmilliárd forint volt. Az úthálózatban és az árvízvédelmi létesítményekben 2,6-2,6 milliárd forintnyi kár keletkezett, az agrárium 954 millió forintos kárt szenvedett.

2006-ban 25 ezer ember volt a gátakon, öt éve pedig minden rekord megdőlt

2006 áprilisában 861 centiméterrel tetőzött a folyó a fővárosnál, de a víz sehol sem törte át a gátat. Ekkor, Magyarország történetének legnagyobb árvize során minden jelentősebb folyó megáradt, az ország folyóin egy időben 2680 kilométer hosszan tartottak harmadfokú vagy rendkívüli védekezést, és mintegy 25 ezer ember vett részt a védekezésben az önkéntesekkel együtt.

2006. március 11-én éjjel kiöntött a Vadász-patak, és több utcát elöntött Szikszón (MTI-fotó: Vajda János)

891 centiméterrel 2013. június 9-én kora délután megdőlt a Budapesten eddig mért legmagasabb árvízi Duna-vízállás rekordja. Legnagyobb folyamunk a főváros és az osztrák határ között mindenütt rekordokat produkált. A 2013-as árvíz nemcsak hazánkban, de egész Közép-Európában a történelem legsúlyosabb árvizei közé tartozik.

Forrás: Híradó.hu, MTI

Hasonló hírek

Harmadával csökkent a balesetek száma a vasúti átjárókban, de most jönnek a halkabb vonatok, több figyelem szükséges!

Géza

Abortusz, halálkvíz és a szex – ezek is témái Kész Zoltán angolkönyvének

info

Húsmarhával lassan Dunát lehet rekeszteni

Géza
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------