Trump elnök még elnökválasztási kampánya idején kijelentette, hogy nyitva akarja tartani a Kuba szigetén működtetett amerikai haditámaszpont börtöntáborát, hogy „feltöltsék azt néhány rosszfiúval”.

A Fehér Ház keddi bejelentése azonban valójában azon erőfeszítéseknek a visszájára fordítását jelenti, amelyeket elődje, a demokrata párti Barack Obama elnök tett nyolc éven át a vitatott törvényességű fogolytábor bezárására.

A lépést Trump elnök rendelete a terrorizmus elleni harc egyik eszközének nevezi.

A börtöntábor létesítését még George W. Bush republikánus elnök rendelte el az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán, hogy ott vallathassák az elfogott feltételezett ellenséges harcosokat. Működésének csúcspontján, 2003-ban a börtönnek 680 foglya volt.

Hivatalából való távozása előtt azonban Bush mintegy 500 foglyot áthelyeztetett, s ezt a gyakorlatot Obama is folytatta 197 fogoly áthelyezésével, aminek következtében összesen 41 lakója maradt a hírhedt fogolytábornak.

Kapcsolódó cikk:

Donald Trump mindenhol levadászná a terroristákat

Az ország védelmének kérdéseire kitérve hangsúlyozta, hogy kormányának szüksége van minden felhatalmazásra, hogy őrizetbe vehesse a terroristákat „bárhol is vadásszuk őket le”.

„A múltban bolond fejjel szabadon engedtük veszélyes terroristák százait, csak azért, hogy aztán a harctereken ismét találkozzunk velük” – állította Trump a kongresszus két háza előtt elmondott első, „az unió helyzetéről” szóló beszédében.

„A terroristák nem egyszerűen bűnözők, hanem törvénytelen, ellenséges harcosok” – mondta, hozzátéve, hogy ekként kell őket kezelni akkor is, ha a tengeren túlon fogják el őket.

Trump egyúttal megerősítette a Fehér Ház beszéde kezdetéhez időzített bejelentését, miszerint utasította védelmi miniszterét az amerikai haderő fogolypolitikájának felülvizsgálatára, és a Kuba szigetén lévő guantánamói börtöntábor további működtetésére.

Trump beszédét többször is zúgó taps fogadta a republikánusok oldaláról, míg a kongresszus demokrata tagjai többnyire csöndben fogadták kijelentéseit.

A demokrata párt neves politikusai több válaszbeszéddel is készültek az elnök évértékelőjére. Trump populista politikáját bíráló beszédet mondott mások mellett a demokrata párt fiatal reménységének tartott Joe Kennedy massachusettsi képviselő, a néhai Robert F. Kennedy igazságügyi miniszter unokája és Bernie Sanders vermonti szenátor, a 2016-os elnökválasztás liberális elnökjelölt-aspiránsa is.

Összefogást sürget az első viharos év után

A bevándorlás reformjához és az amerikai infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges kompromisszumok megkötésére szólította fel Donald Trump amerikai elnök a pártharcok miatt mélyen megosztott amerikai törvényhozás republikánus és demokrata tagjait kedden, elnökségének első évértékelő beszédében.

„Ma este mindenkit arra szólítok, hogy tegyük félre nézeteltéréseinket a közös pontok megtalálása érdekében, s hogy megteremthessük azt az egységet, amelyet fel kell mutatnunk a minket szolgálatukra megválasztó embereknek” – mondta az elnök a kongresszus két háza előtt felszólalva.

Donald Trump hosszan sorolta az elnökségének első éve alatt elért, szerinte kivételes eredményeket: a decemberben elfogadott adócsökkentéseket, szövetségi szabályozások egy év alatt végrehajtott példátlan csökkentését, a munkásoknak és a fejlesztéseket bejelentő vállalatoknak juttatott támogatásokat, és kijelentette, hogy kormányának „a választások óta 2,4 millió új álláshelyet” sikerült teremtenie, „beleértve azt a 200 ezer új munkahelyet, amely egyedül a gyáriparban” jött létre. „A munkabérek stagnálásának évei után végre a bérek emelkedésének tanúi vagyunk” – mondta.

A bevándorlás szabályozásával kapcsolatos határidő és a demokraták ellenállásának szorításában Trump olyan együttműködésre szólította a republikánusokat és a demokratákat, amelyet elnökségének viharos első évében nem sikerült megteremtenie.

A gazdaság elnöksége alatti fellendülését ünnepelte Trump

Külön méltatta az adóreformok nyomán bekövetkező fellendülést, majd arról beszélt, hogy a részvénypiacok „egyik rekordot a másik után döntötték meg, 8 billió dollárral gyarapodva értékben”. Trump azt ígérte, hogy amerikaiak milliói fognak jövő hónaptól kezdve nagyobb fizetést hazavinni, hála azoknak a nagyarányú adócsökkentéseknek, amelyet tavaly év végén iktatott törvénybe.

Mindezek hatására a Chrysler autógyár azt tervezi, hogy Mexikóból hazatelepíti Michigan államba egyik jelentős üzemét, a Toyota és a Mazda pedig Alabama államban készül gyárakat nyitni – mondta, hozzátéve, hogy „hamarosan gyárak nyílnak majd mindenütt, szerte az országban”.

Az elnök felszólította a Kongresszust, hogy fogadják el azokat a törvényeket, amelyek legalább 1,5 billió (milliószor millió) dollárnyi forrást teremtenek a nemzet útjainak, hídjainak és más infrastruktúrájának fejlesztésére, az infrastruktúra biztonságának, gyorsaságának, megbízhatóságának és korszerűsítésének biztosítására.

Trump „tisztességes kompromisszumot” ajánl a bevándorlás átalakításában

Trump úgymond „tisztességes kompromisszumot” ajánlott a bevándorlás reformjának ügyében a kongresszus ellenzéki, demokrata tagjainak abban a reményben, hogy elnyeri támogatásukat a szükséges törvények megszavazásához.

Mint mondta, lehetőség van arra, hogy „az állampolgársághoz vezető utat” teremtsenek 1,8 millió olyan ember számára, akiket gyermekként illegálisan vittek be az Egyesült Államokba. Cserébe ismét azt kérte, hogy támogassák „a déli határfal” megépítését, amely kampányának egyik fő ígérete volt.

Trump sürgette a vízumlottó gyakorlatának felszámolását, s helyében „érdemeken alapuló” bevándorlást szorgalmazott, és állást foglalt a családegyesítés címén zajló bevándorlás ellen, kivételként említve ugyanakkor a házastársak és kisgyermekek esetét.

A javaslatcsomagot Trump úgy jellemezte, mint „amely révén senki sem kapja meg mindazt, amit akar, de országunk megkapja a számára létfontosságú reformokat”.

Forrás: MTI