1847-ben a város örökváltságot ajánlott fel az Almásy családnak. 1848-ban rendezett tanácsú várossá alakulhatott. Az 1848-as szabadságharc bukását követő önkényuralom idején Törökszentmiklós városi rangját megtarthatta, sőt, átmenetileg járási székhellyé is vált.

A téglagyár présháza kisvasúti polcos kocsikkal
A református templomEbben a korszakban következett be az iparosodás terén is jelentősebb előrelépés. A városban a modern gyáripar kezdetei a XIX. század közepére nyúlnak vissza, amikor is 1848-ban Lábassy János megnyitotta ekéket, ekekapákat, boronákat, gyűrűshengereket gyártó műhelyét. E műhelyből épült ki az 1950-es években a mezőgépgyár és öntödéje. Az 1850-es években megkezdődött a település határának ármentesítése. 1857-ben megnyitották a várost érintő Szolnok-Debrecen vasútvonalat, amely elősegítette a mezőgazdaság árutermelővé válását, felgyorsította az ipar és kereskedelem fejlődését. Az 1870-1880-as években több üzem is létesült. Megkezdte működését az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom. A gazdasági fejlődés ellenére 1872. július 27-én visszaminősítették nagyközséggé.

A két világháború után, amely a település felett sem múlt el nyomtalanul, sor került a földosztásra. 1950-re azonban államosították a földeket és az ipari üzemeket. A korábban szépszámú kisiparos fokozatosan megszüntette tevékenységét. 1948 decemberében a koalíciós párt]ok együttesen kérték a település várossá nyilvánítását. A kérelemnek 1952-ben tettek eleget.

A városban két mezőgazdasági szövetkezet működött, de a kárpótlásokkal és a lehetetlen feltételek következtében a termelőszövetkezeti tulajdon átalakult egyéni és vállalkozói földtulajdonná. A földeken búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát, zöldséget, napraforgót, repcét termesztenek. A közigazgatási területen működő két állami gazdaság 1970-ben egyesült és jelenleg is működik . Az állattenyésztésben a sertés, a szarvasmarha és a baromfi a meghatározó. Az Alföldi Gabona Rt. korábban az ország egyik legjelentősebb malom- és takarmányüzeme volt. Jelenleg tevékenységi körét beszűkítette, termelése visszaesett, ma csak malom, borsó és rizshántoló üzemet működtet.

Az ipar 1960-ban történő idetelepülése után az 1997-es évek után indult látványos fejlődésnek több idetelepült cég közreműködésével. A cégek 1999-ben konzorciumot hoztak létre, és Ipari Parkká alakították az ipari övezetet.

Forrás: Wikipédia
Cím: Kossuth út 135/a.
Tel: +36 (56) 590-420
E-mail: [email protected]
Web: www.torokszentmiklos.hu