Többezres tüntetés volt Washingtonban pénteken a fajgyűlölet ellen.
(Fotó: EPA/Gamal Diab)
A megmozdulást a meggyilkolt polgárjogi harcos, Martin Luther King tiszteletes által 1963. augusztus 28-án szervezett antirasszista menet emlékére tartották. Azon, az amerikai történelmi emlékezet részévé vált rendezvényen mondta el Martin Luther King híres, „Van egy álmom” kezdetű beszédét.
A pénteki demonstrációt – csakúgy, mint az 1963-asat – az amerikai főváros szívében, a Lincoln-emlékműnél tartották. Fő szónoka Al Sharpton tiszteletes – szintén polgárjogi aktivista – volt, de beszédet mondtak más politikusok és aktivisták is. Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje videóüzenetet küldött. Az összegyűltek nemcsak Martin Luther Kingre és a fekete polgárjogi mozgalomra emlékeztek, hanem a nemrégiben rendőri erőszak következtében meghalt vagy megsebesült afroamerikaiakra is.
Al Sharpton úgy fogalmazott: az álmodozót megölhettétek, de az álmot nem ölhetitek meg. Sharpton nehezményezte, hogy Abraham Lincoln elnök – miután 1863-ban aláírta a feketék egyenjogúsításáról szóló nyilatkozatot, és teljes jogú állampolgárságot, földet és egy ökröt ígért minden feketének, ha a polgárháborúban a déliek ellen harcolnak – nem tartotta be az ígéretét. „Soha nem kaptunk teljes jogú állampolgárságot” – állította Sharpton, hozzátéve, hogy kárpótlást sem kaptak a rabszolgasorsért.
Az elmúlt hónapokban történt, nem egy esetben halállal végződött rendőri erőszakra is utalva, Martin Luther King fia hangoztatta: „a történelem jelképes árnyékában gyűltünk össze, de ma mi is történelmet csinálunk”. Felidézve, hogy május végén Minneapolisban az afroamerikai George Floyd úgy halt meg rendőri intézkedés közben, hogy az egyik rendőr a nyakára térdelt, az ifjabb Martin Luther King azt mondta: „térdelnek a demokrácia nyakán és nemzetünk nem élhet sokáig a szabadság levegője nélkül”.
Felszólalt George Floyd testvére és a héten, szintén rendőri intézkedés közben a wisconsini Kenoshában hátba lőtt, de szerencsére életben maradt Jacob Blake apja is.
A beszédet mondók egy része rendőrségi és igazságügyi reformot szorgalmazott, többen összekapcsolták a fekete polgárjogi küzdelmet a homoszexuális közösségek jogaiért folytatott küzdelemmel, és majdnem mindenki hangsúlyozta a részvétel fontosságát a november 3-án tartandó elnökválasztáson.
