A magyar kriminalisztika történetének egyik legbrutálisabb bűnügyeként tartják nyilván az úgynevezett battonyai rém és társai által elkövetett gyilkosságot. M. Zoltánék csaknem három éven át rendszeresen, kegyetlenül kínoztak egy fiatal nőt, aki náluk lakott.

Az áldozat 2010-ben belehalt a sérüléseibe, a gyilkosai pedig elásták a holttestét, amely egy évvel később került elő a Békés megyei Battonyán. A magyar közvéleményt megdöbbentette a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság, amelynek ügyében a jogerős ítéletet végül a Szegedi Ítélőtábla mondta ki 2015-ben. M. Zoltán elsőrendű vádlottként tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést kapott.

Soha nem szabadulhat, mégis többmilliós kártérítést kapott a battonyai rém – írja az Origo. A cikk szerint M. Zoltán – a börtönbizniszben részt vevő ügyvédek segítségével – beperelte a magyar államot, és két és fél millió forintnál is több kártérítést kapott azért, mert a bíróság szerint az alapvető emberi jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt sérültek a gyilkos emberi jogai.

Egyetértenek-e a magyarok az elítélteknek az állammal szemben indított kártérítési pereivel? – többek között erről is szól majd a március közepén induló újabb Nemzeti Konzultáció egyik kérdése.

„Strasbourg után második helyen áll Magyarország a megindított perek számát tekintve, ezért célszerű áttekinteni, hogy kik generálják ezt a példátlan eljárásdömpinget” – mondta a Századvég jogi szakértője az M1-en. Lomnici Zoltán hozzátette: figyelembe kell venni, hogy mi szolgálja Magyarország és a magyar emberek, illetve a fogvatartottak érdekét, ugyanis a büntetésnek mégiscsak az a célja, hogy a bűnelkövető megfelelő szankcióban részesüljön.

„Ha az az alap testtartása egy terheltnek, hogy ha én Magyarországon börtönbe kerülök – fegyházba, fogházba – akkor én automatikusan már készülhetek arra, hogy lesz majd segítségem abban a tekintetben, hogy komoly összegekhez jussak, akkor itt a preventív jelleg már eleve nem érvényesül a büntetésvégrehajtás, vagy a szabadságelvonás tekintetében olyan súllyal, mint egyébként kellene, hogy érvényesüljön” – fogalmazott az alkotmányjogász.

Az Országgyűlés kedden úgy döntött, hogy június 15-ig nem fizethető ki börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítás. A jogszabály rögzíti azt is, hogy a kormánynak május 15-ig – a hamarosan induló nemzeti konzultáció eredménye alapján új jogszabályt kell kidolgoznia.

A címlapfotó illusztráció.

origo, Hirmagazin.eu