A leg­na­gyobb ti­tok­ban, au­gusz­tus 4-én az óbu­dai Fő téren meg­hitt ce­re­mó­nián örök hű­sé­get fo­ga­dott egy­más­nak Götz Anna és Bö­röndi Tamás.

„Szerettük volna az esküvőt titokban tartani, de utólag mégis kiderült. Csak a szűk család és a tanúk voltak jelen. Ők is olyanok voltak, akik valóban tanúi voltak a szerelmünknek, drukkoltak nekünk, az első perctől fogva hittek bennünk, és mellettünk álltak a nehéz időszakokban is. Nem akartunk senkit megbántani, de ha elkezdjük a meghívásokat, valaki biztos kimaradt volna, viszont nem feledkeztünk el a barátainkról sem. Meghívtuk őket magunkhoz egy kerti partira.

Egyikünknek sem ez az első házassága, de az utolsó, az biztos. Egyetlen ürömünk van csak az örömben, hogy ilyen későn találkoztunk

– mesélte Anna a Borsnak, aki csodaszép, kék ruhában mondta ki az igent.

Tamást lenyűgözte Anna szépsége, kisfiús zavar lett úrrá rajta az esküvőn.

„Tiszta hülye voltam, hirtelen azt sem tudtam, hol vagyok, és hatvanévesen összevissza ba­kiztam. Nem mondtam, ha­nem megkérdeztem: igen? Erre rám szóltak, hogy határozottan kell kimondani az igent. Aztán az anyakönyvvezető elkezdte mondani, hogy az ifjú pár így, az ifjú pár úgy, így aztán többször kacagásba fulladt az egyébként hivatalos ceremónia. Na­gyon ritka, megható, mély érzésekkel voltam tele.”

Forrás: Ripost