forrás: Kossuth Rádió, Napközben

A magyarok elkeserítően gyenge angoltudásáról már-már havonta készül egy-egy új kutatás. A személyzeti tanácsadók a saját bőrükön tapasztalják, hogy sokan nemcsak hiányos tudással, hanem hiányos önismerettel is rendelkeznek, vagy rosszul mérik fel nyelvtudásukat.
Már egy 120 órás intenzív nyelvtanfolyam is jó alapot adhat, de nyelvvizsgához, vagy ahhoz, hogy külföldön minden szituációban boldoguljon valaki, ez még kevés – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szövetségének elnöke szerint a nyelvtanuláshoz a motiváció általában megvan, a konkrét elhatározás azonban hiányzik. A szakember hangsúlyozta: az európai összehasonlításban nyelvtudás tekintetében Magyarország a lista végén kullog. A szövetség elnöke szerint ennek több oka van: kezdve azzal, ahogyan a közoktatásban lévő nyelvoktatást kiegészíti a felnőtt nyelvoktatás, de a fizetős nyelvtanulók aránya is visszaesett az elmúlt években.

Légrádi kiemelte: Magyarországnak alapvető érdeke, hogy az itt élők jó nyelvtanulással rendelkezzenek. Ehhez viszont megfelelő intézkedéseknek kellene járulniuk, úgy ahogy például korábban adókedvezmény járt a nyelvtanulóknak, vagy a cégek képzésre fordíthatták a szakképzési hozzájárulás egy részét.

Ezek az ösztönzők azonban megszűntek, és nem látszanak az ez irányba tett lépések – tette hozzá.

A szövetségi elnök a nyelvtanulás sikeressége szempontjából kiemelte a jó nyelvtanár fontosságát, valamint azt, hogy a tanulónak is mindent meg kell tennie – nem csak az órán, hanem azon kívül is a tanulnia, gyakorolnia kell, amire ma már számtalan lehetőség adódik.

Kiss Erika, az Országos Humánmenedzsment Egyesület ügyvezetője arról beszélt a műsorban, hogy nem csak a multinacionális cégek, hanem a magyar vállalatok álláshirdetéseiben is egyre gyakoribb elvárás a nyelvtudás. Ahol pedig valóban használni kell a munka során a nyelvet, ott az állásinterjún vagy egy próbamunka alkalmával ezt ellenőrzik is. A cégektől érkező visszajelzések vegyesek, sokan hiányos ismeretekkel pályáznak folyékony angol nyelvtudást előíró pozíciókra, tájékoztatott az ügyvezető.

Kiss Erika hozzátette: a fiatalok azonban egyre inkább úgy szocializálódnak, hogy két-három nyelv tudásával jönnek ki a felsőoktatásból.

Hozzátette: az angoltudásnak ma már magától értetődőnek kellene lennie, inkább az a kérdés, hogy mellette tud-e még egy-két másik nyelvet valaki. Azok, akik két-három nyelven beszélnek, nagyon keresettek a munkaerőpiacon. Kiss Erika példaként említette, hogy az elmúlt években a német nyelvtudással rendelkezők keresettsége nőtt meg.