Nyakas-hegy vonulata elnyújtott és nagyjából 320-300 méteres magas

– mondta Schwarcz Gyula térképész.

A Nyakas-hegy jelentős része Natura 2000-es terület, vagyis az európai ökológiai hálózat fontos része. A tetőre, a zsámbéki kereszthez, amelynek tövében a védett tavaszi hérics és árvalányhaj is virágzik, a Szent Norbert-tanösvényen keresztül vezet az út. Ezen kívül Zsámbék térsége több lenyűgöző romtemplomot is rejt.

A XIII. században épült késő román-kora gótikus stílusú premontrei bazilika romjai Zsámbékon (Fotó: MTI/Kollányi Péter)

A Nyakas-hegy vonulata elnyújtott és nagyjából 320-300 méteres magas – mondta az M1 Itthon vagy! című műsorában Schwarcz Gyula térképész, aki szívesen nézegeti ezeket a formákat, vonulatokat: éppen a közelmúltban rajzolta le a Zsámbéki-medence kicsinyített mását is.

Több érdekes nevű hely is található Zsámbék környékén

Schwarcz Gyula kitért arra, hogy a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesülettel közösen készítettek egy térképet, amivel az volt a céljuk, hogy a helyi turisztikai látványosságokat, vendéglátóhelyeket összefogják. Kiemelte, a kutatómunka során több érdekes nevet is találtak, ilyen például a szinte csak a vadászok által használt „Kifli-föld”, vagy éppen a „Gáspár-csillag” helynév.

Az „Óriások lépcsőjét” már többen ismerik. Ez egy útnak a része, ami Tökről, Anyácsapusztára vezet – mondta Schwarcz Gyula. Hozzátette, Anyácsa egy régi falu volt, lakói pedig az „Óriások lépcsőjén” keresztül mentek a boltba.

A Nyakas-hegy szarmata mészkőből áll, az egyik legjellemzőbb, legszebb kibukkanása ennek a pados, lépcsőzetes alakzat, amely egész sokáig, közel száz méter mélységig eltart és kedvelt kirándulóhely – mondta.

A szarmata mészkő évmilliók örökségét őrzi

Bármennyire hihetetlen, mégis itt

valaha a Tethys-óceán hullámzott, a benne úszkáló, lebegő élőlények azonban nem tűntek el nyom nélkül,

a szarmata mészkő évmilliók örökségét őrzi, kőbe zárt csigát és kagylót, azonban kardiumot is gyakorta találni.

A Nyakas-hegy lankái kiválóak szőlőtermesztésre

A cardium kagyló szívformájú héja kiállta az idő próbáját. Sőt, még Tök település egyik borászata is felvette a nevét. A Nyakas-hegy lösz borította lankái igazán alkalmasak a szőlőtermesztésre, főleg a ropogós fehér boroknak ad jó alaptalajt, illetve a pezsgőkészítésnek.

A térségben folyamatosan művelés alatt vannak a hegyoldalak, a töki ember nagyon szereti a zöldveltelinit illetve a királylánykát – mondta Monostori Balázs a Cardium borászat borásza.

A Nyakas-hegy jelentős része Natura 2000-es terület

A pincék reneszánszukat élik, az egykori kőbányára viszont a természet jelentkezett be. „A szikla, hiába mutatja lelkét kőkeménynek, az évek alatt úgyis ellágyul”. A repedésekben megkapaszkodó növények előbb vagy utóbb győzelmet aratnak, és tájsebet takarnak. A murvabányát csakúgy, mint az óriások lépcsőjét, az egyik tanösvény állomásként is érinti.

A Nyakas-hegy jelentős része Natura 2000-es terület, vagyis az európai ökológiai hálózat fontos része. A tetőre, a zsámbéki kereszthez, amelynek tövében a védett tavaszi hérics és árvalányhaj is virágzik, a Szent Norbert-tanösvényen keresztül vezet az út.

A zsámbéki öregtemplom története az 1186-os évig nyúlik vissza

A zsámbéki öregtemplom úgy vonzza a tekintetet, hogy a szem alig tud elszakadni tőle. A háromhajós premontrei bazilikát és a szorosan hozzátartozó monostort még a törökök sem rombolták le, csak erődítménnyé alakították.

 A premontreiek az 1186-os körül érkeztek Zsámbékra, amikor III. Béla király második feleségével Capet Margittal egy bizonyos Ainar lovag érkezett Franciaországból

– mondta Balázs Mónika Csilla, a Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár intézményvezetője. Hozzátette, Ainar lovag hozott magával premontrei szerzeteseket és ő kapta a királytól Zsámbékot és környékét birtokul. Ezen a birtokon építette fel ezt a bizonyos premontrei prépostságot.

1763. június 28-i földrengés, amelynek epicentruma Komáromban volt, a Zsámbéki-medencében is érezhető volt. A földrengés következtében a bazilika északi mellékhajó boltozata oldalfala is összeomlott.

Zsámbék szomszédjában, Tök település határában a repcetáblák ölelésében egy másik, sokkal kisebb romtemplom hirdeti, hogy errefelé is fontos volt a hitélet. Ezek a kövek bizonyára jó néhány pünkösdi szentmisét hallhattak az idők során.

A romtemplom korát megbecsülni is nehéz. Vannak, akik az építés idejét az Árpád-kor előtti időkre teszik és úgy gondolják, hogy ez a templom nem Tökhöz, hanem egy, a föld színéről mára eltűnt másik településhez tartozott.

A „kókuszt” célja Budapest légterének védelme volt 

Egy másik ma már szinte romosnak nevezhető terület életkora viszont nagyon is ismert. Az elhagyott zsámbéki légvédelmi rakétabázist, fedőnevén „kókuszt”, azért építették az 1980-as évek elején, hogy a főváros légterét védje, biztosítsa háború, támadás esetén. A bázison légvédelmi rakétákat állomásoztattak – mondta Légrády Lajos repülőgép restaurátor. Hozzátette,

1996-ig töltötte be ezt a feladatot a bázis és 1996 után egy színházi bázissá alakult át, illetve itt kapott helyet a repülésrégészeti kiállítás is.

A titkos légvédelmi bázisnak nemcsak az a különlegessége, hogy szépen lassan visszahódítja a természet, hanem az is, hogy eredeti állapotában maradt fenn.

hirado, Hirmagazin.eu