A néprajz nemcsak letűnt korokról, hanem kortárs világunk társadalmi és kulturális változásairól is fontos dolgokat tud elmondani. A koronavírus-járvány már most kortörténet, az emberek által megtapasztaltak pedig hosszú távon is meghatározók lesznek – olvasható az intézmény közleményében.

„A Néprajzi Múzeum kivételes adottsága, hogy egyszerre történeti, de ugyanúgy jelenkori irányultságú is” – mondta Dr. Kemecsi Lajos főigazgató. „Társadalmi múzeumként elkezdjük tehát felépíteni e történelmi időszak online emlékezetét, és egyben tovább erősítjük a kapcsolatot közönségünkkel.”

A jövőből nézve egy letűnt kor tanúi vagyunk. A #karanténtárgyak kampányban a Néprajzi Múzeum kezdeményezésére az emberek közösen dokumentálják a koronavírus miatt megváltozott hétköznapjaikat, tárgyakon keresztül. A cél, hogy a múzeum száz év múlva is megmutathassa, milyen volt a karantén idején élni 2020-ban. A megváltozott jelen tárgyi lenyomatait keresik tehát, a jövő számára.

A karanténtárgy lehet bármi:

• ami otthon tart;
• ami kijuttat;
• ami korlátoz;
• ami szabaddá tesz;
• ami hiányzik;
• ami védelmez;
• ami veszélyt jelent;
• amit megtaláltál;
• amit elvesztettél;
• amit megszereztél;
• amit kidobtál;
• amit létrehoztál;
• amit átalakítottál;
• ami kifejezi a karanténnal kapcsolatos érzéseidet, gondolataidat;
• ami nem egészen tárgy, de mégis a karantén miatt lett része életednek;
• és bármi, amire mi nem gondoltunk, de szerinted bekerülhet a #karanténtárgy gyűjteménybe

– írja a múzeum.

Ha megvan a tárgy, lefotózva és történetével együtt (melyet szabadon választott formában és eszközzel lehet elmesélni) a [email protected] e-mail címre várják. A beérkező fotókat a történettel és a beküldő nevével egy nyilvános Facebook-csoportban teszik közzé, valamint archiválják a Néprajzi Múzeumban, későbbi felhasználás céljából.