forrás: MTI

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közölt interjút hétfői számában a Stuttgarter Zeitung című német lap Jelenleg sok a képmutatás címmel.

A miniszter a kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban kiemelte, hogy a migrációról szóló vitákban jelenleg sok a képmutatás, és még a probléma megnevezése is félrevezető, mert nem menekültválságról, hanem „migrációs válságról” van szó.

Szerinte a brüsszeli politikusoknak nincs joguk visszaélni hatalmukkal és olyan döntéseket hozni, amely „így megváltoztatja Európa kulturális, vallási és nemzetiségi térképét”. Hangsúlyozta, hogy meg kell kérdezni az embereket, ha „ennyire nagy horderejű”, a jövendő nemzedékek együttélését tartósan befolyásoló döntésekre kerül sor.

Magyarország „nagyon szolidáris” – jelentette ki a szolidaritás és a menekültek befogadásának ügye közötti kapcsolatról szóló kérdésre. Rámutatott: „országunkon keresztül egyetlen illegális migráns sem jut el Németországba”. Magyarország lezárta határait, és a szolidaritás ebben az esetben azt jelenti, hogy érvényesíti az Európában hatályos szabályokat – tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy a határok lezárása nem oldja meg, hanem csak más országokra helyezi át a problémát, azt mondta, hogy ennek ellent kell mondania, hiszen a probléma megoldást nyert, az pedig „tény, hogy ha valamennyi ország betartaná a schengeni szabályokat és megvédené saját határát, nem lenne egymillió migráns Németországban”.

Szijjártó Péter kifejtette: a probléma megoldáshoz biztosítani kell a határokat, valamint támogatni kell a Szíria térségében fekvő országokat – Törökországot, Jordániát, Libanont, Irakot -, amelyek ellátják a polgárháborús országból elmenekült embereket, és meg kell szüntetni a menekülésre késztető okokat, ami azt jelenti, hogy békét kell teremteni Szíriában és elő kell segíteni a térség fejlődését.

Nem az a feladat, hogy „a migránsoknak itt Európában teremtsünk lehetőséget az életre”, hanem az, hogy „az embereknek a hazájukban legyen jövőjük” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Nem hibáztat senkit – reagált arra a kérdésre, hogy mennyiben tartja felelősnek Németországot a válságért. Hozzátette: már csak azért sem bírálná a német kancellárt, mert az EU vezetői közül neki van a „legbonyolultabb munkája”, azt viszont bírálja, hogy „európai politikusok sok kijelentése bátorította a migránsokat, hogy induljanak el”. Megjegyezte, hogy az ilyen bátorító jelzések közé tartozik a kvótarendszer is. Arra a kérdésre, hogy ha nem Németországot, akkor vajon Görögországot hibáztatja-e a válságért, elmondta: Görögország nem tartja be a szabályokat, de az is igaz, hogy a mostani helyzetben nem tudja ellenőrizni igen hosszú tengeri határát. Éppen ezért nemigen érthető, hogy az EU miért nem karolta fel a magyar javaslatot egy közös határvédelmi alakulat összeállításáról, amelynek bevetésével biztosítani lehetne Görögország határát rendőrökkel, helikopterekkel és hajókkal. „Ez bonyolult, de nem lehetetlen” – mondta Szijjártó Péter.

A miniszter igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a határvédelmi erőknek vissza kellene-e küldeniük Törökországból Görögországba átkelő embereket. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a legtöbben nem is indulnának útnak, ha tudnák, hogy egy áthatolhatatlan határ húzódik közöttük és az EU között. „Senki nem akar emberekre lőni!” – jelentette ki Szijjártó Péter, rámutatva, hogy a magyar határt tavaly október óta védik, és azóta „gyakorlatilag” senki nem hatol át a határon, és ehhez nincs szükség lövésekre.

A kvótarendszert értelmetlennek nevezte, kiemelve, hogy „a migránsok nem akarnak Romániába, Bulgáriába vagy Magyarországra jönni”, hanem „Németországba akarnak menni, és oda is mennek”. Ráadásul a kvóta ellentétes az EU szabályaival, mert annak révén a tagországok „bizonyos mértékig jelentős jogokat veszítenek el”, például nem határozhatják meg, hogy kit engednek be területükre. Továbbá a kvóta még inkább bátorítja a válságövezetekben élő embereket, hogy elinduljanak Európába – fejtette ki a miniszter.

Szijjártó Péter hozzátette: Európának a második világháború óta soha nem kellett ennyire sok válsággal egyszerre küzdenie. Ukrajnában háború dúl, a terrorveszély minden eddiginél nagyobb, harcolni kell a gazdasági válság ellen, meg kell oldani az energiabiztonság „központi jelentőségű” kérdését, „és most még egy migrációs válságunk is van” – sorolta. „Realista vagyok. Szívesen lennék optimistább, de pillanatnyilag sok kérdés van, amelyre nincsenek jó válaszaink” – mondta Szijjártó Péter.