Évről évre nő a hamvasztások száma. Jelenleg Magyarországon a temetések több mint felénél urnát helyeznek örök nyugalomra koporsó helyett. Nagyvárosokban ez az arány magasabb, Budapesten akár a 90 százalékot is elérheti.

A közelmúltban a Margitszigeten szerette volna szétszórni valaki az édesanyja hamvait, de a Fővárosi Közgyűlés – mint a terület tulajdonosa ehhez nem járult hozzá.

Földön, vízben, levegőből

Évről évre többen kérik, hogy szerettük hamvait vízben vagy levegőben szórják szét –  mondta a hirado.hu-nak Gőcze Edit a Lélekhajó Temetkezés kegyeleti szakértője, aki szerint ennek az lehet az oka, hogy így meghittebbé tehetik a szertartást.

Ahhoz, hogy vízben vagy a levegőben szórják szét a hamvakat, engedélyre van szükség, de csak abban az esetben, ha a búcsúztatáshoz temetkezési szakemberek segítségét kérik.

Az engedélyt a légi temetéshez a Légügyi Hatóság, a vízi temetéshez pedig a Vízügyi Hatóság adja ki, illetve bizonyos esetekben – például, ha a kiszemelt terület tulajdonosa egy önkormányzat – a jegyző, ha egyetért vele.

Feketén

Van azonban a nem hivatalos út, amit már senki sem tud ellenőrizni, amikor egyszerűen csak beül valaki a csónakba, és a például a Balatonba szórja a szerettének a hamvait – mondta a hirado.hu-nak Puskás Béla, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület elnökségi tagja.

A hamvak örök nyugalomra helyezése szempontjából, ami a családnak segít a gyászfeldolgozásban, és amit a jogszabály megenged, azokat a személyes kéréseket, végakaratokat lehetőleg teljesíteni kell – véli Tóth Diána, az Adytum Kft. és a Budapesti Hamvasztó ügyvezetője.

 

Plüssmaci a koporsóban

Hozzátartozók gyakran kérik, hogy hamvasztás előtt helyezzenek el valamilyen apróbb személyes tárgyat a koporsóban, például fényképet vagy plüssfigurát. A legkülönlegesebb kérés talán mégis az volt, amikor lenyomatot kértek az elhunyt kezéről a hozzátartozók – idézte fel Tóth Diána, aki hozzátette, hogy minden kérést megpróbálnak teljesíteni, ami nem sérti a jogszabályi feltételeket.

Egyre több urna pihen otthon

Ma már csak temetői befogadó nyilatkozattal, illetve a hozzátartozó által aláírt dokumentum alapján adják ki a temetkezési szolgáltatók az urnákat, hogy az kegyeleti szempontból biztosan megfelelő helyre kerüljön.

Magyarországon azonban egyelőre senki sem ellenőrzi, hogy valóban oda is kerülnek-e az elhunyt hamvai, ahova a nyilatkozat aláírásakor ígérik.

Egy név nélkül nyilatkozó temetkezési vállalkozótól például a hirado.hu úgy tudja, ma már egyre többen viszik haza szeretteik hamvait, nem utolsó sorban a magas temetkezési költségek miatt.

Ma már egy kápolnában vagy sírkertben a legegyszerűbb urnás temetés is 120-150 ezer forintnál kezdődik a hamvasztással együtt. A költségek jelentős részét a végső nyughely megváltása teszi ki,  ami 50 ezer forinttól kezdődik és akár több százezer forint is lehet, attól függően, ki hány évre akarja, tudja “bérelni” a sírhelyet.

Polgári per egy családtag hamvai miatt

A nyilatkozatnak azért is lehet jelentősége, mert az egyben egy hozzájárulás is, hogy ki viheti el a hamvakat és hol lesznek örök nyugalomra helyezve, így elkerülhető egy testvérek vagy rokonok közötti konfliktus.

Ilyen viszály miatt már indult Magyarországon polgári per, amikor az egyik gyermek elvitte az urnát, és nem engedte, hogy a testvére is látogassa az édesanyjuk hamvait – idézte fel Puskás Béla.

Szerinte a kegyeleti kultúra néha elszomorító Magyarországon, így sajnos előfordul az is, hogy egyszerűen nem mennek el a hamvakért a hozzátartozók. Ez szerencsére ritka jelenség, nem egy általános tendencia, de a temetkezési szolgáltatónál hagyott hamvakat – például Kaposváron – hat hónap várakozás után szétszórják a szóróparcellában.

 

Az európai szabályozás szigorúbb

Számos európai országban sokkal szigorúbb szabályozás van, például Franciaországban sem hazavinni, sem szétszórni nem lehet a hamvakat – mondta Puskás Béla. Ausztriában ugyan kiadják az urnát, de ki kell alakítani egy magán kegyeleti helyet, amit bejegyeznek a telekkönyvbe, és csak akkor törlik ezt a széljegyzetet, ha a hozzátartozó igazolja, hogy hova szállítja át onnan az urnát.

Kegyeleti ékszer is készülhet hamvakból

Ha valaki azt szeretné, a hamvak egy része kegyeleti ékszerbe is kerülhet. Ez nem gyakori, de volt már rá példa – idézte fel Puskás Béla, hogy a hamvakból gyémánt készült. Az Egyesült Államokban általában 3 hónap alatt készül el a mesterséges gyémánt, amelynek költsége  800 ezer forint körül alakul.

A kegyeleti szakértő szerint egyre gyakoribb, hogy valaki ékszerbe, például egy szép medálba foglaltaja a szerettének a hamvait. Ebben a  formában egész nap az itt maradó hozzátartozóval lehet az elhunyt, ami – bármilyen furcsán hangzik is – a kezdeti időkben talán egy kicsit megkönnyíti az elválást. Erőt ad a mindennapokban a viselőjének.

Hamvasztás után arra is van lehetőség, hogy megosszák a hamvakat, ez különösen külföldön élő családtagoknál gyakori. A közelmúltban történt, hogy az elhunyt hamvainak egy része Magyarországon maradt, míg egy másik része Ausztráliába került, hogy az ottani rokonok is leróhassák a kegyeletüket – mesélte Puskás Béla.

 

Hitek és tévhitek a hamvasztásról

Magyarországon most 17 krematórium működik. Évente mintegy 60-70 ezer embert hamvasztanak el. A hamvasztó kemencébe egy ember kerülhet csak be, tehát az a városi legenda, hogy összecserélhetőek a hamvak. Az teljességgel kizárt – magyarázta Puskás Béla.

A hamvasztás teljesen automatizált, be kell vinni az elhunyt adatait egy számítógépes programba, és a rendszer azonnal jelzi, ha nem a bevitt adatoknak megfelelő személyt érzékeli.

Az is tévhit, hogy az elhunytak ruha nélkül kerülnek a krematóriumba. Sosem tesznek be ruhátlan embert – magyarázta Puskás Béla, az esetek zömében a hozzátartozók megfelelő ruházatot adnak a boncmesternek vagy a temetkezési vállalkozónak, hogy azt elhunytra adhassák, de ha teljes öltözék nem is, legalább egy lepel mindig van a testen.

A hamvasztás általában ezer fokon egy óra alatt történik. Betegségtől és izomzattól függ a hamvasztás ideje, de a rákos betegek esetében kicsit tovább tarthat a folyamat – mondta Tóth Diána. A csontmaradványokat pedig még őrlik, hogy azután a hamvakat urnába tudják helyezni.