A Nílus alsó fo­lyása mel­letti si­va­tag­ról ké­szült mű­hold­ké­pe­ken szen­zá­ciós, eddig nem ku­ta­tott struk­tú­rá­kat fe­dez­tek fel. Újra kell írni a tör­té­ne­lem­köny­ve­ket?

Az úgynevezett szatelit-régészet a tudomány egy olyan új ágazata, ahol műholdképeket elemezve, a földről nem látható objektumokról kaphatunk pontosabb információkat.

Egy amerikai kutató, Angela Micol, ilyen felvételeket párosított a legendákban fellelhető információkkal, és úgy véli, megtalálta az egyiptomi civilizáció legkorábbi nyomait, vagy az azt megelőző még ősibb kultúráért.

A hatalmas, háromszög alakú fennsík több ősi térképen is piramisként van jelölve. Mellesleg méreteinél fogva háromszor nagyobb, mint a legismertebb egyiptomi piramis, a Kheopsz.

Medhat Kamal El-Kady és Haidy Farouk Abdel-Hamid, akik szintén az ismert egyiptomi civilizáció előtti korokat kutatják és történetesen a régi térképeket, dokumentumokat is gyűjtik, bejelentették, hogy az Angela Micol által felfedezett formációk Abu Sidhum közelében vannak, és több, birtokukban lévő régi térképen piramisként hivatkoznak rájuk.

A régésztársadalom többsége azonban elutasította az elveszett piramisok létét, véleményük szerint a képeken látható alakzatokat a természet alkotta, és csak egyszerű homokdomboknak gondolják.

Mellesleg a sík területből kiemelkedő domb sok cserépdarabot és kagylót tartalmaz, amelyeket nehéz lenne a természet alkotásának betudni…

Ha a felfedezésről bebizonyosodik, hogy az ismert egyiptomi civilizáció előtti idők építményei, át kell írni a jelenlegi történelemkönyveket. Ez a felfedezés más megvilágításba helyezi az emberiség történelmét. A régész szaktekintélyeknek rá kell jönniük, hogy létezhetnek olyan dolgok ebben a régióban, amikről még nekik nincs elképzelésük…

Forrás: Ripost