Főoldal > Hírek > Főhírek > Belföldi hírek > Szent István üzenete ma is aktuális

Szent István üzenete ma is aktuális

Hirdetés

Szent István nem politikai számításból, hanem személyes keresztényi hite által tartotta fontosnak, hogy Magyarországot a keresztény Nyugathoz csatolja – mondta ünnepi interjújában Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az M5 adásában.

A szentek egyrészt példaképeink, másrészt égi közbenjáróink, hiszünk abban, hogy velük halálunk után kapcsolatba lehetünk – kezdte a beszélgetést Erdő Péter, arra a kérdésre, hogy mi lehet az államalapító Szent István királyra történő megemlekézés aktuális, fő üzenete.

Keressük a szentek példáit, útmutatásait. Szent István esetében sok mindent találunk, megtaláljuk a felelősséget, amit országáért érzett, azt az elszánt és meggyőződéses törekvést, hogy a keresztény Nyugathoz csatolja Magyarországot, nem pusztán célszerűségből, politikai számításból, hanem személyes keresztényi hite által.

Szent István életútja nem a hit gyengüléséről vagy a hétköznapi alkalmatosságok közötti elsikkadásáról, hanem az erősödéséről, tisztulásáról szól.

Másrészt ő az, aki megtalálja a módját, hogy ennek a népnek a kultúráját és azonosságát az új körülmények között is meg lehet őrizni, ez a kettő együtt egy olyan csodálatos összhangba kerül az uralkodása alatt, amelyet vonatkozási pontnak tekintünk.

Keresztény hit és nemzeti hagyomány

Szent István megbecsülte a vendégeket az udvarában, ugyanakkor tudta, hogy ő a magyarság vezetője. Keresztény meggyőződése arra sarkallta, hogy a legértékesebbet, a hitet próbálja továbbadni, amit a halála után nehéz volt újra megtalálni – emlékeztetett a Szent István uralkodását követő viszályokra is.

Az újonnan felfedezett nyugati értékrendet, keresztény hitet később is próbálták képviselni, és voltak uralkodók,  akik a nemzet hagyományait igyekeztek védelmezni, de olyanok, akik mindkettőt összhangba tudták volna hozni, nem voltak, talán egyedül I. András király – tette hozzá.

Szent István a magyarok közbenjárója is: abban bízunk, hogy ma is figyelemmel kíséri ennek az országnak és népnek a sorsát.

„Azt hiszem, hogy az a világnézet, amelyet képvisel, az aktuális ma is: ez a világnézet mutatja meg, hogy minek van értelme és minek van értéke, ez rendezi körülöttünk a teret és az időt. És ezért örvendetes, hogy vannak ünnepeink, amelyek emlékeztetnek minket ezekre a nagyobb összefüggésekre” – emelte ki Erdő Péter.

Átadni a hitet

A magyar történelem elején egy szent család állt, amely közös a hitben és közös abban a szeretetben, amelyet meg akar élni – mondta Erdő Péter, utalva Gizella királyné és Szent Imre herceg mélyen átélt keresztény hitére.

Elmondta, hogy ha a szülők hívő emberek, akkor életükben a legnagyobb kincs a hitük és ezt gyerekeiknek átadhatják.

Egy személyes példát is felhozott ennek bemutatására. Az 1950-es évek elején Erdő Péter szülei lelkigyakorlatokra jöttek össze más többgyerekes családokkal és közülük a másod- és harmadgeneráció tagjai is nagy többségében hívő emberek maradtak, „tehát sikerült átadni a hitet és az értéket, mert őszintén megélték és ezt tekintették a legfontosabbnak.”

Fontos, hogy a hitünket, családon belül vagy akár egy közösségen belül is visszaigazoljuk, erősítsük, hogy lássák a gyerekeink, hogy az élet minden helyzetére van válasza a hitnek, nem csak a gyászban és az örömben, és ez boldogabbá és gazdagabbá teszi az életet – fogalmazott az esztergom-budapesti érsek.

A sztálinizmus korábban a helyzet nehéz, ugyanakkor egyszerűbb is volt, ma viszont nehéz felismerni, hol vannak a buktatók. A mai kor sok kellemeset kínál és ezek között eligazodni és megtalálni mi az, ami tartósan érték, vagy mi az, ami a pillanatnyi jó közérzetet szerez,  de utána annál rosszabb, ez nem olyan könnyű.

Erdő Péter a hit közösségi jellegének fontosságát is kihangsúlyozta. „Fontos, hogy a hívő családok és közösségek is egymást erősítsék és mutassák meg egymásnak az utakat, amelyeket kitapasztaltak – mondta.

Az ókorban is tartottak körmeneteket 

Az ereklyékkel való körmenetek szokása ősi dolog – fogalmazott Erdő Péter, aki felidézte az Szent Cipriánusz levélrészleteit, aki az ókori római keresztények megpróbáltatásairól is beszámolt. Ahol a kivégzett emberek holttestét eltemették oda jöttek össze az eukarisztiát ünnepelni és ott emlékeztek meg az ő halálukról, mennyei születésnapjukról – fogalmazott az esztergom-budapesti érsek.

Szent István vértanúra emlékezve, akiről Szent István király is kapta nevét, elmondta, hogy az ókorban az ő ereklyéjével is tartottak már körmenetet.

Amikor ereklyés körmenetet tartunk ma, akkor ez a kedves halottra való megemlékezés is. Szent István olyan életet ajánlott fel Istennek, ami az ember számára a legnagyobb győzelem, mert a keresztény tökéletességet tudta megélni, ebben az örömben indulunk el minden évben a körmenetre – tette hozzá.

Szent István tükröt tart elénk, és szembesítésre késztet minket, hogy mennyire keressük Isten akaratát, milyen személyes áldozatot vagyunk készek hozni, hogy ezt teljesítsük.

A kereszténység zsenge ültetvénye

Ahhoz, hogy valakinek a hitét érzékelni tudjuk, nagyon nagy tisztelettel és figyelemmel kell közeledni az emberekhez és sokszor csak egy-egy bátortalannak tűnő jelből látszik, hogy valaki milyen mély és hittől vezérelt ember.

Erdő Péter az interjúban felidézte általános iskolai fizika tanárát, aki sohasem beszélt Istenről vagy vallásról, viszont nagy figyelemmel és szeretettel foglalkozott minden tanítványával. A nagyszerű tanárról később kiderült, hogy nagycsaládos és református presbiter – mondta.

„Magyarán, lehet úgy kisugározni a hitet, hogy az ember nem beszél róla kifejezetten. Persze eljön a pont, amikor meg lehet vallani és manapság van erre mód” – fogalmazott.

Dönteni, cselekedni kell

Erdő Péter a Columbia Egyetemen februárban tartott előadást „Vallás és egyház a világi államban” címmel amelyben arról beszélt, hogy manapság a társadalom egyre inkább képtelen valamiről azt mondani, hogy jó vagy rossz, igaz vagy hamis, az általános vélekedés szerint minden relatív.

„Azt hiszem, hogy nem az izmusokkal van baj, hanem azzal a reménységgel, hogy tudunk-e igaz ismereteket szerezni a világról. Természetes, hogy nem vagyunk mindenhatók, nem mi alkottuk meg ezt a világot, soha nem fogjuk összes összefüggését megismerni, de a saját életünk számára elégséges ismeret tudunk szerezni” – mondta.

Erről szólnak a természettudományok, a technika: az emberiség soha nem áll meg, pontosan azt látjuk az élet sok területén, hogy nagyon határozattan fogalmazzák meg és valósítják meg a technikai megoldásokat: vagy igen, vagy nem és nem lehet függőben hagyni a dolgot. Ez a tapasztalat a mai embert is segítheti abban, hogy cselekedni kell – tette hozzá az egyházi vezető.

„Isten megajándékozott azzal a képességgel, hogy a számunkra szükséges ismereteket megszerezzük, és az életünkben az aktuális döntéseket meg tudjuk hozni. Ha ebben nem bízunk, akkor az értékes cselekvés, az értelmes közösségi cselekvésnek az összefüggése vész el” – emelte ki Erdő Péter.

A bizalom egy olyan szükséges tényező az életünkben, amit éppenséggel a tágabb világnézet tud megadni. Ebben a vonatkozásban igazán nagy Szent István öröksége, aki sziklára építette az életét és az országát – mondta.

A kenyéráldásról

Az új kenyér ünnepe, a kenyér megáldása egy késői járuléka a Szent István-napi ünnepségnek, amely az ősi hagyományokra való utalás is, hiszen Jézus kenyeret vett az utolsó vacsorán – fogalmazott.

Jézus a kenyérben hagyta ránk testét, a borban meg vérét, és ez a misztérium, amely a keresztény közösség megszilárdulásának, önállósodásának egyik hajtóereje lett. „Az Apostolok cselekedeteiben azt olvashatjuk, hogy a jeruzsálemi hívek a templomban imádkoztak, de a kenyértörést házanként végezték. Ez volt Krisztus tanítványainak titka” – tette hozzá.

Manapság a kenyérre, mint alapvető élelmiszerre gondolunk, amely az emberiség életével szorosan összetartozik. Sok helyen, ahol növekszik a lakosság és csökken a vetésterület nagysága már a mezőgazdasági termelés kapacitása kezd a határaihoz közeledni – figyelmeztetett Erdő Péter.

Testvéri közösség

A 2020-ban az Eucharisztikus világkongresszusra való előkészületek jól haladnak – mondta a bíboros. Az ősszel számos találkozóra, tudományos konferenciára kerül sor, amelyen az ortodox pátriárkátusok mellett a református egyház és a zsidóság is komoly előadásokkal képviselteti magát.

Tavaly Bartholomeus konstantinápolyi pátriárka, idén Boutros Al-Rai libanoni maronita pátriárka vesz részt az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepségen – hangzott el az adásban.

Ezzel összefüggésben Erdő Péter elmondta, hogy a maronita pátriárka a libanoni keresztények szellemi vezetője. Egyiptom után a legnépesebb keresztény közösség a Közel-Keleten Libanonban él, ahol rengeteg a menekült is. Sokan várják, hogy tovább utazhassanak, és arra is készek, hogy végleg elhagyják a Közel-Keletet, de sok keresztény visszatérne hazájába Szíriába, vagy Irakba.

Egyházi vezetőik azt mondják, hogy legyenek hűségesek őseik földjéhez, és maradjanak a kereszténység bölcsőjének is számító területen. Sokan reménykedve várják, hogy jobbra forduljon a helyzetük – fejtette ki.

Ebben a helyzetben mi magyarok is próbálunk segíteni, a katolikus egyház többször rendezett gyűjtést, részben a szíriai és az iraki újjáépítésre, vagy libanoni karitász révén az ottani rászorulók javára. Boutros Al-Rai pátriárka látogatása mutatja, hogy a közel-keleti keresztényekkel nagyon szoros a testvéri kapcsolatunk, és mutatja, hogy ők is megbecsülik ezt a készséget.

Lehet, hogy nem Magyarország a legnagyobb pénzügyi támogató, ugyanakkor a közel-keleti keresztények is érzik az őszinte szeretetet és segíteni akarást. Ez nagyon fontos, mert a keresztények egyetlen nagy családot alkotnak – zárta az interjút Erdő Péter.

Forrás: M1

Szólj hozzá, mondd el véleményed és ne felejtsd el megosztani!

hozzászólások

Megosztás: