Nem mondok újat, ha beszámolok arról, hogy a nőktől kecses kacsókat és lábikókat várnak a férfiak. Az erre irányuló törekvések jól ismertek. Kínában a 14. századtól vált gyakorlattá a „lábkicsinyítés”. A módszert az inkvizíció is megirigyelhette volna.
Négyéves kor körül kezdik a lábelkötést úgy, hogy a láb négy kisujját elkezdik aláhajtani a talpnak, s mindennap húznak egyet a kötésen. A művelet oly fájdalmas volt, hogy a gyerek olykor elájult, vagy anyja tömte be a száját, hogy elfojtsa sikolyát. Az elszorított lábban néha halálos üszkösödés lépett fel. Aki végül is szerencsésen túlélte az átalakítást, annak úgy nézett ki a lába, mint amikor az ember visszahajtja négy ujját a tenyerébe.
De a küzdelem megérte, mert így 8 centis lábikóvá lehetett nyomorítani a lábat. Hogy ez miért volt akkora nagy szám a kínai férfiaknak, nem tudjuk. De a nagy láb ma sem erény, nálunk Európában sem. Egy kilenc kultúrára kiterjedő vizsgálatban bizonyították, hogy a férfiak a nők testméretéhez képest nem az arányos, hanem az annál kisebb lábat kedvelik. A kicsiny lábméret evolúciós előnyeire az egyetlen tipp, hogy a kis láb a fiatalság jegye, hiszen a lábméret az életkorral amúgy is nő. Ez egybevág azzal, hogy a nők arcán is a gyermekes vonásokat kedvelik a férfiak.
Egy másik érdekes kérdés, van-e abban valami, hogy a hosszú lábú nők jobban tetszenek a férfiaknak, vagyis érdemes-e nyújtatni a lábunkat. A láb hossza igen érzékeny mutatója a gyermekkori tápláltságnak és stressznek, mivel a végtagok nagyobbat nőnek pubertáskorban. A rövid láb a gyenge egészség egyik jele, a rövid lábú emberek gyakrabban szívbetegek, hajlamosabbak magas vérnyomásra, valamint a 2. típusú és a terhességi cukorbetegségre és a rákra. A hosszabb láb másik előnye a gyorsabb futás.
A női lábak férfiakra gyakorolt hatását vizsgálva úgy találták, hogy az átlagosnál 5 százalékkal hosszabb láb a legvonzóbb. A kezek-lábak szimmetrikusságának előnyeit mindössze egy kutatócsoport vizsgálta. Itt a nehézség abban áll, hogy sokan nehezen tudják komolyan venni, hogy minimális eltéréseket képesek volnánk észlelni, mondjuk, a két csukló átmérőjében vagy az ujjak hosszában. Pedig az úgynevezett szubliminális, vagyis küszöb alatti észlelés során sok olyan dolog hat ránk, amiről nincs tudomásunk.
Ez magyarázhatja annak a vizsgálatnak az eredményét, melyben látszólag teljesen szimmetrikus női testek közül kellett kiválasztani a jobban tetszőt. A valójában csak szimmetrikusnak látszó két testből az egyiken parányi változtatásokat (vastagításokat) végeztek. Bár a vizsgálati személyek ennek nem voltak tudatában, mégis a valóban szimmetrikus női testeket választották szimpatikusabbnak . A hatás olyasmi, mint amikor egy nőről látszólag két teljesen egyforma felvételt készítenek, csak az egyiken tágabb a pupillája.
Ha választani kell, melyiken szexisebb a nő, a férfiak a tág pupillájú képet választják, miközben nem tudják, miért. E mögött nyilvánvalóan a két nem furfangos evolúciós összejátszása áll. Amikor nőknek őket szexuálisan érintő képeket, például aktuális partnerük fényképét mutatták be, a termékeny időszakukban fokozott pupillatágulattal reagáltak. Ez a rejtett és öntudatlan csábítás módszere. Lám csak, lám, még a pupillatágulat is szexre csábít, ha ütött az óra.
Forrás: delina
