Hirmagazin.eu
Főoldal » Százéves lenne Montgomery Clift – videók
Média és szórakozás

Százéves lenne Montgomery Clift – videók

Százéves lenne Montgomery Clift, a stilizált játékmodorral szemben megszületett, az érzelmi memóriára épülő realista filmszínészet, az ún. method acting első hollywoodi sztárja, akit sokan Marlon Brando és James Dean (majd nyomukban persze Robert De Niro vagy Leonardo DiCaprio) előfutárának tartanak.

Olyan klasszikusokban tette halhatatlanná a rá jellemző szikár, mégis érzékeny színjátszást, mint a Vörös folyó (1948), az Egy hely a nap alatt (1951), a Most és mindörökké (1953) vagy a Kallódó emberek (1961).

A világ legnagyobb sztárja lehetett volna, ha több filmben játszik  – mondta Montgomery Cliftről legbizalmasabb hollywoodi barátja, Elizabeth Taylor. A kétszeres Oscar-díjas színésznő ezzel egyszerre utalt a négyszeres Oscar-jelölt színész korai, 45 éves korában bekövetkezett halálára, de arra is, hogy Clift hírhedten válogatós volt a filmajánlatokat illetően, csak olyan szerepet fogadott el, amiről úgy érezte, azokat tökéletesen az egyéniségére szabták.

Túlzott igényessége jegyében ráadásul olyan klasszikus remekművek főszerepét is visszautasította, mint az Alkony sugárút (1950, r.: Billy Wilder) vagy az Édentől keletre (1955, r.: Elia Kazan), amelyek egyébként illeszkedtek volna színészi életművébe.

De filmkarrierje elején az is előfordult, hogy bár tetszett neki a szerep, mégsem volt elégedett a forgatókönyvvel, ezért átírta, mint ahogy tette azt a Fred Zinnemann rendezte holokausztdráma The Search (1948) esetében – majd nehezményezte, hogy neve nem szerepelt a forgatókönyvírói Oscarra esélyes alkotás szerzői között, igaz, színészként az amerikai filmakadémia jelöltjei közé került (később az Egy hely a nap alatt, a Most és mindörökké és az Ítélet Nürnbergben című filmjeiért jelölték, a díjat egyszer sem kapta meg).

Vörös folyó (John Wayne és Montgomery Clift). FORRÁS: UNITED ARTISTS

Clift alig 20 évet töltött a filmiparban, s 1946 és 1966 között összesen 17 filmet forgatott (válogatós természete miatt 1953 és 1956 között egyet sem), hollywoodi karrierjét ráadásul már 1956-ban jóformán derékba törte egy autóbaleset, amelynek következtében olyan arcsérüléseket szenvedett, hogy plasztikai műtétekkel sem sikerült korábban megnyerő megjelenését helyrehozni. Ezután még 8 filmben szerepelt, de a magánéletét egyébként is megkeserítő identitása, de főleg a baleset utáni fizikai és érzelmi trauma miatt a fájdalomcsillapítók és az alkohol rabja lett – 1966. július 23-án bekövetkezett végzetes szívinfarktusa után fogalmazott úgy Robert Lewis, Clift tanára a legendás Actors Studióból, hogy a színész autóbaleset utáni karrierje  Hollywood történetének leghosszabb öngyilkossága volt. 

Eleve kicsit későn, 26 évesen került a filmiparba – s mindvégig beilleszkedési zavarokkal küzdött. Meglehet, a legjobb szerepeiben is rendre visszaköszönő kettősség, a makacs kívülállás és a beilleszkedési vágy gyerekkorából gyökerezett. Az 1920. október 17-én a nebraskai Omahában született Clift szülei két testvérével együtt (egy bátyja és egy ikerhúga volt) úgy nevelték, mintha arisztokraták lettek volna: a Clift gyerekeket jó hírű magántanárok képezték, tanulmányi céllal bejárták Amerikát és Európát, s a helyi népismeret, valamint a klasszikus műveltség alapjai mellett megtanultak németül és franciául.

The Search. FORRÁS: METRO-GOLDWYN-MAYER

Az Omaha National Trust Company alelnökeként tevékenykedő apa, William Brooks Clift által anyagilag biztosított, valóban arisztokratikus neveltetésnek az 1929-es nagy gazdasági világválság vetett véget. A család 1930-ban New Yorkba költözött, ahol az apa továbbra is igyekezett előteremteni az átlagnál magasabb színvonalú életvitelhez szükséges feltételeket, de a gyerekeknek muszáj volt állami iskolába járni. A beilleszkedés, az új követelményrendszerhez való igazodás Montgomerynek nehezen ment, olyannyira, hogy testvéreitől eltérően később nem is tudott, és nem is akart bejutni a felsőoktatásba.

A tanulás helyett a színészet kezdte foglalkoztatni, s már igen korán, 15 évesen bemutatkozott a Broadwayn, s az elkövetkező tíz évben sikeres színpadi karriert épített. 1946-ban költözött Hollywoodba, ahol Howard Hawkstól kapta meg első szerepét a Vörös folyó című westernklasszikusban (a filmet 1946-ban forgatták, de csak 1948-ban mutatták be), amelyben John Wayne nevelt fiát alakította – a két vadnyugati csordapásztor családi viszályában már ekkor érzékenyen megjelenítve azt a zsarnokságtól sem mentes atyai tekintély elleni lázadást és az azt kísérő “férfias neurózist”, amit később Marlon Brando és James Dean hozott igazán divatba.

Az első Oscar-jelölését elhozó The Search-ben pedig úgy alakított átütő hitelességgel és természetességgel “túlérzékeny” közlegényt, hogy valójában elkerülte a második világháború fronttraumáját: 1942-ben allergia és vastagbélgyulladás miatt alkalmatlannak nyilvánították a katonai szolgálatra. Mégis, ez, a többek között Clint Eastwood színészetét is bevallottan formáló alakítás, illetve szerepkör elkísérte karrierjét: berepülő pilótát alakított az 1948-49-es berlini blokádnak emléket állító A légihíd (1950, r.: George Seaton) című hidegháborús drámában, az érzelmeit csak zenélés közben kifejezni tudó, egy újabb mérkőzés elől meghátráló neurotikus bokszbajnok közlegény volt Fred Zinnemann nagy sikerű Most és mindörökké című filmjében (1953), az Oroszlánkölykök-ben (1958, r.: Edward Dmytryk) nem csupán a harcmező rémképével, de a kiképzés és társai brutalitásával is megküzdő közlegény, míg az amerikai polgárháború idején játszódó Esőerdő megyé-ben (1957, r.: Edward Dmytryk) azért csatlakozik az uniós haderőhöz, hogy megtalálja paranoiás feleségét és kisfiát.

Most és mindörökké (Montgomery Clift és Frank Sinatra). FORRÁS: COLUMBIA PICTURES

Közönségkedvenccé (s korának férfi szexszimbólumává) azonban a Theodore Dreiser Amerikai tragédia című regényéből készült Egy hely a nap alatt (1951, r.: George Stevens) tette – s a szegény családból származó, várandós barátnőjétől (Shelley Winters) egy felsőosztálybeli lánnyal (Elizabeth Taylor) elképzelt házasság és így a társadalmi felemelkedés reményében szabadulni igyekvő George Eastman szerepében Clift valóban legikonikusabb és mesterségének legjobb alakítását nyújtotta.

Az Egy hely a nap alatt-ban Clift ráadásul a method acting egyik első, de jellegzetes példáját mutatta meg. Az érzékszervi emlékezet jegyében a börtönjelenetek felvétele előtt egy éjszakát a San Quentin állami fegyház “halálsorán” töltött – s épp az ott megismert rabok rezignáltsága ihlette arra, hogy szembemenve George Stevens rendezői utasításával a lehető legtermészetesebb módon vonuljon a villamosszék felé, s csak finoman görnyedt testtartásával, szenvtelenül merev arcvonásai közül épp csak kivillanó, szánakozó gyermeki tekintettel jelezze, milyen gyötrő szenvedélyek dúlnak a halálba menetelő George Eastmanben.

A hiteles szerepmegformáláshoz szükséges tapasztalatgyűjtés jegyében csatlakozott egy mérnöki ezredhez a The Search forgatása előtt –  s épp az ott szerzett benyomásai alapján írta át a forgatókönyvet –, tanult meg szárnykürtön játszani és bokszolni a Most és mindörökké kedvéért vagy költözött egy hétre egy kanadai katolikus kolostorba, hogy bele tudja élni magát a gyilkossággal vádolt, de a tettes gyónási titkát őrző pap szerepébe Alfred Hitchcock, a jogászkrimik dilemmafeszültségét egyházi környezetre adaptáló Meggyónom (1953) című thrillerében.

Utóbbi film ugyancsak szép példája Clift mély beleélésről tanúskodó, mégis visszafogott, természetes eszközökre szorítkozó játékmodorának – hiába a néző számára nyilvánvalóan hamis gyilkossági vád, Clift a másoktól megszokott látványos, már-már hisztérikusságot súrolóan figyelmet követelő jelenlét helyett épp csak egy tekintettel, finom gesztussal jelzi pillanatnyi kétségbeesettségét, elhitetve ezzel, hogy valóban egy olyan papot látunk, aki hisz az isteni gondviselésben.

Meggyónom. FORRÁS: WARNER BROS.

Az ötvenes évek korai sikerei (és bukásai, mint a maga idejében a kritikák által méltatlanul lehúzott Meggyónom esetében) és három év “tétlenség” után kegyetlen fordulóponthoz érkezett Clift élete és karrierje. Az Esőerdő megye forgatása idején, 1956. május 12-én elszenvedett autóbaleset után a színész már csak árnyéka volt önmagának. Ostoba, felelőtlen, egyben tragikus baleset, ami rögtön a színész halálával végződhetett volna: Clift és két utasa – filmbéli partnere, Elizabeth Taylor és akkori férje, Michael Wilding – Beverly Hillsben egy vacsorapartiról tartottak hazafelé, amikor az enyhén ittas Clift elaludt vezetés közben és az autóval egy telefonoszlopnak ütközött. A balesetet végignéző Kevin McCarthy szerint a csupán kisebb sérüléseket szenvedett Taylor mentette meg Clift életét, amikor kihúzta a már fuldokló színész félrenyelt nyelvét (sőt előtte egy letört fogat is eltávolított a nyelvből).

Két hónapot töltött kórházban, s csak azután fejezte be az Esőerdő megye forgatását – az 1957. januári bemutató előtt a színész nyugtatta az MGM veszteség miatt aggódó vezetőit, hogy a filmre tódulni fog a közönség, csak hogy meggyőződjenek arról, észrevehető-e a különbség Clift baleset előtti és utáni arcán. Az volt – a rengeteg plasztikai sebészeti beavatkozás ellenére meglátszott a változás, főleg mert a színész bal arcfele az idegek sérülése miatt jóformán teljesen lebénult.

Freud: a titkos szenvedély. FORRÁS: THE KOBAL COLLECTION

S míg korábban Clift egyik színészi védjegye arcizmának hirtelen rándulása volt, amellyel a tökéletes, de szinte fagyott arc felszíne mögül megvillantotta az általa életre keltett karakterben háborgó érzelmeket, karrierje második felében, immár vonzerejét vesztve, átlagosabb külsővel és még visszafogottabb eszköztárral – jóformán a gesztusaival és tekintetével – játszotta le társait a vászonról. Legalábbis késői karrierje két csúcspontjában, a John Huston rendezte Kallódó emberek-ben (1961) és Stanley Kramer Ítélet Nürnbergben (1961) című történelmi tárgyalótermi drámájában. Mindkét filmben két olyan, visszafordíthatatlanul sérült embert alakít, akikről okkal hihette a néző: Clift voltaképp nem is színészkedik, egyszerűen csak önmagát adja.

Hasonló hírek

Tovább tombol az elmebaj A szolgálólány meséjében – videó

Géza

Hoppá: Ezért száll ki Lilu a Valóvilágból! Már keresik az utódját!

Mazsi

Freddie bejutott a döntőbe!

Edit
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------