forrás: Kossuth Rádió – 180 perc

Aki nem akar a magyar hatóságokkal együttműködni, azzal a magyar jogszabályok alapján is lehet valamit kezdeni: menekültügyi őrizetbe lehet őket venni, aki nem nyújt be menedékkérelmet, azt pedig vissza lehet toloncolni Szerbiába. Probléma azokkal is van, akik együttműködnek, ugyanis olyan nagy számban jönnek, hogy azt a magyar menekültügyi rendszer recsegve-ropogva tudja kezelni – jelentette ki Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Megismételte: az a probléma, hogy évente 160 ezren jönnek.

Beszélt arról is: a dublini rendszer alapja, hogy azokat a frontországokat terheli a menedékkérelem elbírálásával, ahol a menekültek a schengeni határokat átlépik. Ez tarthatatlan, annak idején nyilván egy politikai kompromisszum eredményeként született, melyben a magállamok tudták érvényesíteni a politikai akaratukat. Ebből a szempontból a kvótarendszer logikus, hiszen tehermentesítené a frontországokat, csakhogy ez is sok sebből vérző ötlet – jegyezte meg Orbán Balázs.

Az Európai Unió Görögországot, mint határországot némiképp föladta. A görög menekültügyi rendszerben komoly problémák vannak, ennek rendbe hozására program is indult, melynek kétségkívül voltak eredményei. Csak azt a nyomást, ami most Törökországból a görög szigetekre helyeződik, még így sem tudja kezelni. Inkább csak tűzoltás van, az oda biztosított források inkább a menekültek összegyűjtését és ellátását szolgálják, mintsem a határ megerősítését és a regisztrációs kötelezettség kikényszerítését – magyarázta.

Az Európai Unió lassú. A közösséget az elmúlt egy-másfél évben több értelemben is súlyos kihívások érik. Bizonyos területeken nincs probléma, az együttműködés valamennyi ország számára előremutató, de vannak olyan területek, ahol vagy túl sok, vagy túl kevés az integráció, vagy épp megfelelő, de rosszul működik, ez pedig komoly politikai feszültséget okoz a tagállamok között – fejtette ki a kutatási igazgató.