Az illegális bevándorlás továbbra is nagy üzlet az embercsempészeknek, illetve a civil szervezeteknek és az NGO-knak is.

A legtöbb európai ország elutasítja a tényt, hogy migrációs válság fenyegeti Európát, Magyarország azonban tovább küzd a migráció megállításáért. A hazai álláspont az, hogy a problémát helyben kell orvosolni.

Európa biztonsága ma már Afrikában kezdődik, nincs olyan globális kihívás, amely ne érintené mindkét földrészt egyszerre – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben, az Európai Unió és az Afrikai Unió országainak külügyminiszteri szintű találkozója után. Rámutatott, hogy Európának segítenie kell az afrikai országok gazdasági, politikai, jogi és biztonsági stabilitásának megteremtését, erősítését – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A szolidaritás alapjelentése a megszilárdítani szó, szolidaritást vállalni valakivel, vagyis megtámogatni azt, akivel szolidáris vagyok. Ebből kiindulva Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek a szó alapjelentése szerint igyekeznek megtámogatni a válságzónában élő embereket, kiemelten a keresztényeket – magyarázta Speidl Bianka.

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója elmondta, Magyarország a rászoruló embereket helyben szeretné felruházni azokkal a képességekkel, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy önmagukat el tudják látni. Mint mondta, Magyarország ebben rendkívül jó példa, már Lengyelország is követi hazánkat.

Mettől meddig beszélhetünk migrációs válságról?

Az elmúlt négy évben méltatlan vita folyik többek között arról, hogy van-e migrációs válság, ha van, az jelent-e bármiféle veszélyt Európára, és ha igen, azzal meg tud-e küzdeni Európa, vagy sem – fejtette ki Horváth József biztonságpolitikai szakértő.

Véleménye szerint a legutolsó stációban tartunk,

hiszen az európai sajtó egy része szenzációként közli, hogy véget ért a migrációs válság, azonban ez nem így van, hiszen az elmúlt négy évet elvesztegettük. Mint mondta, érdemben nem változott a helyzet, hiszen a migrációt nem állítottuk meg, a biztonságot érintő gondok folyamatosan jelen vannak, illetve nem sikerült helyben megoldani a válságot.

Fenyegetéshez is folyamodnak, ha kell

A legutóbbi krízis az elmúlt hétvégén alakult ki Olaszországban, amikor NGO-k azt követelték a kormánytól, hogy indítson mentőakciót egy süllyedőnek ítélt migránsokkal teli csónakhoz, az olasz kormány azonban nem engedett a zsarolásnak, a bevándorlókat visszaszállították Líbiába – említette meg Speidl.

Mint mondta, ebből óriási botrány lett, majd egy jelentés azt taglalta, hogy mennyire tarthatatlan állapotok uralkodnak a líbiai menekülttáborokban. Ezért – a jelentés szerint – azok, akik Líbiából érkeznek, jogosulttá válnak a menekültstátuszra akkor is, ha gazdasági migránsként érkeznek az országba.

Nagy üzlet a csónakgyártás is

Horváth József kiemelte: Líbiában jelentős hasznot hajt a szervezett bűnözés, ahogy ez a közel-keleti és észak-afrikai országokra is igaz. A legtöbb esetben ezekben a térségekben a szervezett bűnözés, a korrupció és az állam egyfajta szimbiózisban él – magyarázta, majd úgy fogalmazott: nem szabad kizárni azt, hogy vannak olyan „hadurak”, akik ezekből a pénzekből részesülnek.

Mint mondta, a migránsok által használt gumicsónakok, amelyeken útnak indulnak a Földközi-tengeren, a tengeri utazásra alkalmatlanok, rossz minőségű termékek, és ezeket az esetek többségében túl is terhelik. A szakértő szerint egyfajta üzletág jött létre ezeknek a csónakoknak a gyártására is. Kijelenthető, hogy

szándékosan sodorják életveszélybe ezeket a kiszolgáltatott embereket, majd utána Nyugat-Európára mutogatnak.

Ebben pedig a tengeren lévő NGO-k is partnerek – hangsúlyozta.