A VELENCEI-TÓ 2008. ÉVI HORGÁSZRENDJE

Kedves Horgásztárs!

Üdvözöljük hazánk kedvelt, vadregényes, jól halasított horgászvizén. A tó halállományának védelme, őrzése és gyarapítása, valamint a vízi és vízparti környezet megóvása, fenntartása tetemes költségbe kerül. Mindez hasznosítóként feladatunkat képezi és az Ön érdekét is szolgálja, ezért számítunk segítő magatartására, különösen a vízpartok tisztaságának megőrzésénél. A tó horgászatával kapcsolatos bejelentéseivel a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltségéhez is fordulhat (tel: 06-22-700-018). Horgászatához jó időt és kellemes kikapcsolódást kívánunk.

Horgászati tilalmak és korlátozások:

1. Horgászni a tavon érvényes területi engedéllyel 04 órától 24 óráig szabad. Sötétedéskor a horgász köteles a horgászhelyét jól láthatóan megvilágítani. Éjszakai horgászat az egész tó területén tilos, kivéve a V.1-től-IX.30-ig közötti időszakot, amely alatt péntekről szombatra, szombatról vasárnapra és vasárnapról hétfőre virradóra egész éjjel lehet partról és csónakból is horgászni.

2. Április második szombatján – 2008. 04. 12-én – a Horgász Környezetvédelmi Napon a tavon érdekelt horgászok hulladékgyűjtési munkája alatt reggel 7.00 órától 12.00 óráig a tó területén horgászni tilos. A tilalom megsértése az éves területi engedély végleges bevoná-sával jár. Kérjük vegyenek részt a környezeti rend kialakításában.
3. Felnőtt horgász egyidejűleg 2 bottal, az un. házastársi engedéllyel rendelkező és az ifjú-sági horgász 1 bottal, botonként 3-3 horoggal horgászhat. A gyermekhorgász 1 bottal, azon 1 horoggal horgászhat.

4. Faj szerinti tilalmi idők 2008. évben:

Halfaj Tilalmi időszak Méret
Csuka február 15. – március 30. 40 cm
Balin március 03. – április 30. 40 cm
Fogassüllő március 03. – április 30. 30 cm
Kősüllő március 03. – május 31. 20 cm
Ponty május 05. – június 13. 30 cm
Amúr – 40 cm
Harcsa 80 cm alatti példány május 05. – június 13. 50 cm

5. Naponta kifogható mennyiségek:
Felnőtt engedéllyel: mérettel védett halakból 5 db fogható, egy-egy fajból azonban legfel-jebb 3 db. (Tehát fogható pl. 2 db ponty, 2 db süllő és 1 amur, vagy 3 ponty, 1 süllő, 1 balin stb.) A mérettel nem védett „egyéb” halakból 10 kg fogható, ezen belül angolnából csak napi 8 db.
Ifjúsági, és házastársi területi engedéllyel: a mérettel védett halakból 3 db, egy-egy fajból legfeljebb 2 db fogható, továbbá 10 kg egyéb hal, ezen belül angolnából csak napi 5 db.
Gyermek területi engedéllyel: 1 db méretkorlátozással védett hal és 5 kg egyéb hal (ezen belül angolnából csak 2 db) fogható.
6. A fogási naplóba a méretkorlátozással védett halat a fogást követően azonnal, az egyéb halakat a vízpart elhagyása előtt, (de naponta legalább egyszer) kell bejegyezni. A fogási naplót a horgász a rajta feltüntetett határidőig a naplót kiadó egyesületnél köteles leadni.
7. A strandokon, kijelölt fürdőhelyeken VI.15- VIII.31. között a horgászat tilos, kivéve ott, ahol az üzemeltető a horgászati tevékenységhez hozzájárul.
8. A tó nyugati részén található természetvédelmi területen (a határ a Lángi és a Vendel tisz-tásokon húzódik keresztül ) tartózkodni, csónakkal közlekedni és horgászni egész évben ti-los.
9. A horgászat alatt fogott halat a horgász csak maga mellett tárolhatja. Ha zsákmányát a napi horgászat befejeztével élve kívánja tárolni, az kizárólag a part közvetlen közelében megen-gedett és egyszerre csak két nap zsákmányát tárolhatja.
10. Csalihalból csak olyan mennyiség fogható, mely a mindenkori napi horgászathoz szükséges.
11. A szervezett horgászversenyeket – a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltségre történő kö-telező bejelentés alapján – elsőbbség illeti meg, ezért a rendezőség által kijelölt helyen a ver-seny időtartama alatt csak a versenyzők horgászhatnak.

A Sukorói Evezős pálya előírásai:
12. A hajós edzések és versenyek időtartama alatt, valamint a bekerített pályaszakaszon tilos horgászni. A pályán rendezett horgászversenyeket időtartama alatt ugyancsak tilos horgászni. A versenyeket, edzéseket a pálya főbejáratánál és bejáratainál tájékoztató táblák jelzik. A pálya területén a bójákkal kiépített vízszakaszon csónakból horgászni XI. 1-III. 15. között csak a belső nádasok közvetlen közelében szabad, míg a bójázatlan szakaszokon – a parti horgászatra tekintettel – a nyílt vízen is lehet.
13. Az evezős pályán – úgy partról, mint vízről – csak az úszós horgászat megengedett. Fenekezni csak akkor és csak ott lehet, ahol a pályaszerkezet, bójasor nincs beszerelve. A parti sávban – a parkosított részekre – behajtani tilos. A kiépített pálya berendezésében, part menti sávjában a kijelölt parkolóhelyeken mindennemű károkozás tilos.
14. Vitorlásversenyek alkalmával a kijelölt agárdi versenypályát szabadon kell hagyni, ott horgászni tilos.

Vízi és vízparti közlekedési szabályok:
15. Járművel a mólókra és a vízparttól számított 10 m-es sávban leállni, ill. parkolni tilos. A vízpart közelében lévő utakon az ott érvényes közúti szabályoknak, a kikötők környékén pe-dig csak a kikötő rendjének megfelelően lehet parkolni.
16. Hajókikötőben horgászni csak a vízi közlekedés zavartalanságának biztosításával szabad.
17. A tavon a Hajózási Szabályzat előírásai szerinti felszereltségű és névtáblával ellátott csó-nak használható. Csónakok kizárólag csak a kikötőkben, valamint a kijelölt csónaktároló helyeken tarthatók.
18. Az elsőfokú viharjelzésre a csónakos horgász köteles a partot 500 méterre megközelíteni, a másodfokúnál a partra menni.

Környezetvédelmi és vízügyi előírások:
19. A tó vízminőségének védelme érdekében a szoktató etetés tilos.
20. Szemetelni, illetve szemetes helyen horgászni tilos! A szemetes helyen horgászótól a területi engedély bevonható, illetve az illetékes hatóság helyszíni bírságot szabhat ki. A hor-gász köteles a horgászat befejezésével a szemetet magával vinni, vagy a szemétgyűjtőbe he-lyezni.
21. A tavon horgászállást (stéget) építeni tilos, ugyancsak tilos foglalt vagy jelölt helyet léte-síteni. A bedobás helye bójával kizárólag csak a horgászat időtartamára jelölhető meg. E cél-ból sem szabad a nád állományát csomóba kötni, vágni, csonkítani.
22. Tilos a partvédő köveket átrakni és a parti sávot csali gyűjtés végett ásással megbontani.
23. Kempingezni az egész tó körzetében csak a kijelölt helyeken szabad. Az úgynevezett vadkempingezés tilos.

Velencei-tavi rekordlista:
A tó helyi rekordlistájára szívesen fogadja a bejelentéseket a MOHOSZ Velencei-tavi Kiren-deltsége (Agárd, Tópart, érdeklődni a 06-22-700-018 telefonon lehet). A kifogott rekordhalat be kell bemutatni és a mérlegelésére, regisztrációjára is itt kerül sor. A 20 kg feletti harcsát kifogó horgász a következő naptári évre térítésmentes éves területi engedélyt kap.

Haljelölés:
Jelölt halról a jelet csak akkor szabad levenni, ha az a fogható méretet eléri. A levett jelet, a fogás helyét, idejét, a hal testhosszát, magasságát, súlyát, valamint a horgász nevét és lak-címét tartalmazó feljegyzést postán a MOHOSZ-nak (1511 Budapest, Pf.7. ) kell beküldeni, vagy személyesen a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltségén (Agárd, Tópart) leadni. A be-küldők tárgyjutalomban részesülnek.

A horgászatra vonatkozó szabályok megsértése a hatóságin kívül egyéb eljárást is von maga után. A területi engedélyt már a szabálytalanságot megállapító hivatalos személy, a halőr is elveheti. Halvédelmi szabálysértés esetén a halászati hatósághoz történő továbbítás végett az állami horgászjegyet is visszatarthatja.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a halászati-horgászati törvény és a Horgászat Országos Szabályai az irányadóak.

Forrás: http://www.mohosz.hu/velencei_to.html

Községünk bemutatása

Földrajzi elhelyezkedés
Sukoró a Velencei-tó északi partja és a Velencei-hegység déli lábánál elhelyezkedő, festői környezetben található üdülőfalu. Elhelyezkedése az országon belül igen kedvező, hiszen az M7-es autópályán vagy a 70-es úton egyszerűen megközelíthető. Sukoró Budapesttől 48, Székesfehérvártól pedig 12 km-re helyezkedik el. Közvetlen szomszédai Velence, Nadap és Pákozd.

Régészet
Sukoró területén a legnagyobb újkőkori leletanyag a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának középső időszakából származik, és az M7-es autópálya és a Velencei-tó közötti területen tárták fel. A területen nagy település nyomaira bukkantak, két sorban cölöpházak, sírok, tüzelőhelyek kerültek elő. Emellett többféle használati tárgy között karcolt agyagtárgyakra, valamint állati eredetű csontokra bukkantak.

A leletanyagokból kiolvasható következő nagy korszak a római birodalom idejére tehető. A Dunántúlt a rómaiak az i.e. 13-8. század között hódították meg. A hatalmas kiterjedésű birodalom működtetéséhez jól működő úthálózatra volt szükség. Ezen a környéken haladt át az egyik legjelentősebb útvonal, az Aquincum – Gorsium között kiépített út, melynek nyomvonala a mai megyei út környékén lehetett.

A következő korszakot az újabb, keletről származó lovas-nomád nép, az avarok jelentették. A Pannóniát uraló longobárdok után az őket segítő avar csapatok 568-ban szállják meg, majd népesítik be a Dunántúlt. A közlekedési lehetőség természetesen segítette a lakott helyek kialakulását is, így a Gádéi-határban (a jelenlegi település határában) avarok telepedtek le, melyről az elpusztult nagyméretű avar temető tanúskodott. Az avar-középkori mardványok összefüggő település jeleit mutatják az M7-es autópálya mellett, itt szórvány bronzkori leleteket is találtak.

Sukoró településről az első írásos feljegyzés a XV. századból lelhető fel. A török időkben már 1000-1200 fős településként szerepel a falu a feljegyzésekben.

Történelmi múlt
Az 1848-49-es szabadságharc során a pákozd-sukorói győztes csata Sukoró történelmi hírnevét is megalapozta. Az ütközetet megelőző haditanács színhelye a sukorói református templom volt, itt dőlt el, hogy a többszörös túlerővel szemben vállaljuk az ütközetet. A haditanács résztvevői között találjuk többek között Görgey Artúr őrnagyot, gróf Batthyányi Lajos miniszterelnököt és Móga János tábornokot, akiknek egykori ülőhelyét ma névtáblák jelzik a padsorokban.

Sukoró az 1990-es évektől kezdve önálló település.

A falu és az ittlakók
Sukoró igazi paradicsom a pihenni vágyóknak, talán ez is az oka, hogy egyre többen költöznek ide, a falunak jelenleg 1092 állandó lakosa van. Az ittlakók tesznek is arról, hogy a település megmaradjon falusias jellegűnek – Sukorón megőrizték a hagyományos építészeti stílust, ma is számos nádfedeles ház épül, az utcakép pedig lépten-nyomon arról tanúskodik, hogy az ittlakók fontosnak tartják a régi parasztházak fennmaradását. Ezt jelzi az is, hogy Sukorón csaknem 20 műemlékvédelem alatt álló épület van, ezek: Borbás u. 11., Fő u. 6., Fő u. 12., Fő u. 18., Fő u. 48., Fő u. 66., Fő u. 67/a, Kereszt u. 16., Kereszt u. 19., Kereszt u. 33., Öreg u. 3., Öreg u. 13., Szilvás sor 1., Szilvás sor 7., Szilvás sor 8., Zalka u. 2.

Sukorón természetesen nemcsak a múlt emlékeinek ápolása a fontos, komoly figyelmet fordítunk a falu fejlesztésére, Sukorón is komoly csatornázási munkák folynak, melyek eredményeként a Velencei-tó még tisztábbá és vonzóbbá válhat. Fejlesztjük a kerékpárutakat is, és újabb járdákat építünk.

Sukorón a helyben foglalkoztatás részben egyéni vállalkozókból, részben gazdasági társaságokból áll. Számos család foglalkozik magánszállás kiadással is.

Pihenés, kikapcsolódás
A település gyönyörű panorámája, épületei, néprajzi háza, templomai mellett a turistaútvonalak részét képező Pákozd-Sukorói Arborétum, az Ingókő, a Likas-kő, a közelben található források mind olyan látvány, melyeketért érdemes idelátogatni. Sukorón jól érezheti magát a pihenésre, fürdésre, vízisportokra, horgászatra, csöndes sétákra vágyó egyaránt, télen pedig szánkózók és korcsolyázók élvezhetik itt a tiszta levegőt és a csendes környezetet.

A Velencei-tó és környéke madárvilága rendkívül gazdag, Sukoró is féltve őrzi a löszfalban lévő gyurgyalagos telepet.

Sukoró a külföldiek számára is vonzó, elsősorban német és holland vendégek járnak vissza ide. A kulturális események iránt érdeklődők élvezhetik az egész nyarat átfogó “Sukorói Nyár” és a “Velencei-tavi Nyári Játékok” programjait.

A zamatos borokra és ízes ételekre vágyók megkóstolhatják a jó hírnévnek örvendő Velencei-hegység borait a sukorói pincékben és remek ellátást biztosítanak számukra a falu hangulatos éttermei. A hegyen nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek, így Sukorón is rengeteg pince található. A Velencei-hegység löszös talajának, a tó által visszatükrözött napsugárzásnak és a klímának köszönhetően a sukorói borok páratlanok.

Hagyományőrzés
Sukorón számos formában őrzik a régi hagyományokat és mesterségeket, a falu Hagyományőrző Egyesülete, a mesterségek őrzői – a kosárfonók, a nádvágók – mind segítenek megőrizni Sukoró falusias hangulatát.

Reméljük, hamarosan Önnel is találkozunk!
Cím: –
Tel:
E-mail:
Web: www.sukoro.hu