Bevándorlásellenes hozzáállása miatt buktathatták meg Nikola Gruevszkit!
Bevándorlásellenes hozzáállása miatt buktathatták meg a hazánkban menedéket kért macedón kormányfőt, Nikola Gruevszkit. A jobboldali politikus 2015-ben lezárta a balkáni útvonalat, majd hamarosan korrupciós vádak miatt tömegtüntetések kezdődtek ellene Macedóniában. Elemzői vélemény szerint a nyugati hatalmakat zavarta a macedón identitás építése, a görögökkel való megegyezés akadályozása és a migránsellenes hozzáállás a Gruevszki-vezetésben.
Nikola Gruevszki korábban azt nyilatkozta, a Macedóniában működő nem kormányzati szervezetek (NGO-k) 90 százalékát Soros György pénzeli. Márpedig aki fizeti a muzsikust, az rendeli a zenét – fogalmazott lapunk kérdésére Gyetvai Mária külpolitikai elemző annak kapcsán, hogy a volt macedón miniszterelnök megbuktatása mennyiben köthető az amerikai milliárdoshoz.
Kiemelte, az utcai megmozdulások során ezen szervezetek mozgatták a tömegeket, amelyek nyomán 2016 januárjában a kormányfő kénytelen volt lemondani. – Hozzá kell tenni, hogy a másik oldalon is történtek megmozdulások, a Gruevszki-pártiak is tüntettek, különösen azok, akik ellenezték a meghátrálást Görögország előtt – magyarázta Gyetvai Mária.
A volt macedón kormányfő múlt héten kért politikai menedéket Magyarországon, miután Macedóniában kétéves büntetést szabtak ki rá korrupciós vádakkal. A magyar kormányt azóta több bírálat is érte a hazai, illetve a nemzetközi baloldal részéről, amiért a jobboldali politikus az országban tartózkodik.
A Fidesz tegnap közölte: Magyarországra egy olyan politikus menekült, akit egy Soros György által támogatott szocialista kormány üldöz és fenyeget. Természetes, hogy egy baloldali kormány által üldözött néppárti politikus számára lehetővé tették a hatóságok a kérelem benyújtását – közölte a kormánypárt.
Nikola Gruevszki 2006 és 2016 között vezette Macedóniát, és Brüsszelben komoly bírálatok érték, amiért a migrációs válság során feltartóztatta a balkáni útvonalat használó bevándorlókat a macedón határon. Jobboldali kormánya akkor kerítéssel és élőerős védelemmel tartóztatta fel a tömeget, ami miatt a nemzetközi politika reflektorfényébe került.
Sajtóhírek szerint az amerikai milliárdos, Soros György ezért avatkozhatott be a helyi belpolitikába, hogy hatalomba juttassa baloldali szövetségeseit.
Ebben az időszakban az ellenzéki Zoran Zaev pártjának birtokába kerültek olyan felvételek, amelyek korrupciós ügyekről rántotta le a leplet Gruevszkit – és az egész politikai elitet – illetően. Tömeges tüntetések kezdődtek a jobboldali kormány ellen, miközben a kormányszimpatizánsok Soros György ellen tüntettek.
Az előre hozott választásokon 2016 decemberében végül – bár Gruevszki pártja szerzett többséget – az ellenzéki pártok koalíciója került kormányra. Fél évig húzódó koalíciós vitát követően Zaev lett a miniszterelnök, és idén sokat vitatott döntéssel lezárta a névvitát, megegyezve a görögökkel, utat nyitva Macedónia NATO- és EU-csatlakozása előtt. Azóta több korrupciós vizsgálat is folyamatban van Gruevszki ellen, aki szerint az ügyek megrendezettek, és lejáratókampány folyik ellene.
A jelenlegi Macedón Köztársaság a XIX–XX. század fordulóján is geopolitikai játszmák színtere volt Európában, és máig az is maradt – mondta lapunknak a Balkán-szakértő. – Nem Gruevszki volt az első, aki megpróbálta építeni a macedón identitást, de az eddigi megoldások sem teremtettek békét – tette hozzá Gyetvai Mária.
Kiemelte, a nyugati hatalmakat zavarta ez, illetve a migránsellenes hozzáállás és a görögökkel való megegyezés akadályozása a Gruevszki-vezetésben. Az utóbbi gátolta Macedónia NATO-csatlakozását, amit pedig az amerikai stratégák nagyon fontosnak tartanak az Oroszország köré vont „cordon sanitaire” szempontjából.
„Macedóniában tartós válságot idézett elő, hogy Gruevszkit megbuktatták, aminek a végkifejlete még nem belátható” – emelte ki. A szakértő szerint Macedónia a jelenlegi formájában nem alkalmas a túlélésre, aminek oka elsősorban a gyenge gazdaság. Hozzátette, Nyugaton továbbra is él egy elképzelés egy gyűjtőállamról, ami Jugoszlávia egyfajta reinkarnációja volna, Brüsszel ezért erőlteti az úgynevezett gazdasági és egyéb összefogást a délszláv államok között.
Egy erősebb és nagyobb Bulgária orosz érdekeket szolgálna, ami veszélyes az EU számára. Gyetvai Mária szerint azonban a többszörös törésvonalak miatt ez eddig is kevés sikerrel járt, és ezután sem fog többel. Annál is inkább, mert a nemzetközi közösség maga is gyarapítja a meglévő törésvonalakat a térségben.
Az egyik ezek közül az albán területek leválása, ami lehetséges alternatívaként, illetve precedensként merülhet fel – s nem kizárólag a Balkán vonatkozásában –, miután az uniós jelentéstevő a területcserét is megemlítette a Szerbia és Koszovó közötti vita megoldására. Macedónia – a jugoszláv utódállamok közül nem egyedül – gyakorlatilag csak papíron létezik, emlékeztetett a szakértő. A lakosság egyharmada albán, a kétharmad nagy része pedig maga sem tudja, hogy „elbolgárosodott szerb vagy elszerbesedett bolgár”.
Kiemelte, mindezen körülmények között, illetve a szegénységre tekintettel a bevándorlásellenes álláspont nem meglepő, hiszen már így is jelentős problémákkal kell megküzdeni az országon belül.
Forrás: magyaridok.hu
