7.3 C
Budapest
2024. március. 29. péntek
HomeFőhírekBelföldi hírekSoros szervezetei bevándorláspártivá akarják tenni az országot (Olvasd el és nézd meg,...

Soros szervezetei bevándorláspártivá akarják tenni az országot (Olvasd el és nézd meg, nagyon fontos!)

A Soros György által támogatott szervezetek az elmúlt két évben mindent elkövettek Budapesten, Brüsszelben és Berlinben azért, hogy megváltoztassák Magyarország migrációval kapcsolatos álláspontját, és bevándorláspártivá tegyék az országot – mondta a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a 105. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

A kormány azonban ellenáll: Magyarországot nem lehet bevándorlóországgá tenni, ebben nincs kompromisszum

– jelentette ki a tárcavezető, aki közölte, hogy a kormány megtárgyalta a belügy- és a hírszerzésért felelős miniszter jelentését a nyugat-európai sajtóban napvilágot látott „Soros-akták” ügyében. A jelentés döntő része ugyanakkor államtitok – jegyezte meg, de kiemelte: azért volt szükség a jelentésre, mert a magyar államhatár védelme, a szuverenitás garantálása nemzetbiztonsági kérdés.

Lázár János úgy fogalmazott: nem a kormány támadta meg a Soros-szervezeteket, hanem ezek akarják megváltoztatni a magyar döntéshozók álláspontját. A kormány nem foglalkozott Soros György tevékenységével egészen addig, amíg a migrációval kapcsolatban kifejtette álláspontját, befolyásolási kísérletét, fellépését Magyarországgal szemben, mert „ez egy más minőséget jelent” – tette hozzá.

A miniszter azt is megfogalmazta, hogy minden nap újabb uniós kezdeményezésekkel szembesülnek a migrációval kapcsolatban, az álláspontok pedig „egy centit sem közeledtek”.

Fontos, hogy a magyar kormány részt vegyen a vitában és kifejezze véleményét, ehhez pedig szükség van arra, hogy a választópolgárok elmondják, mit szeretnének – hangsúlyozta, kifejtve: a népszavazáson 3 millió, a Soros-tervvel kapcsolatos nemzeti konzultációban mostanáig 2,2 millióan nyilvánítottak véleményt, és a közép-európai közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy az emberek 75-85 százaléka elutasító a kötelező szétosztással szemben.

Budapest, 2017. november 30.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. november 30-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Arra is emlékeztetett: a Fidesz az Európai Parlament kötelező kvótákra vonatkozó határozatának napirendre vételét kezdeményezte a magyar parlamentben annak érdekében, hogy nemzeti konszenzus jöjjön létre.

60-70 milliárd forint bírság fenyegeti Magyarországot a baloldal miatt

Mintegy 60-70 milliárd forint uniós bírság fenyegeti Magyarországot a 4-es metró MSZP-hez és SZDSZ-hez köthető szabálytalanságai miatt – közölte Lázár János.

A kormány megállapította, hogy a szabálytalanság megcáfolhatatlan, de igyekszik tárgyalásos úton csökkenteni az összeget – mondta. Lázár János azt is közölte: felkérték Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy különítse el a bírság fedezetét a 2018-as költségvetésben, azzal a megkötéssel, hogy az egészségügyet, a szociális szférát és az oktatást nem érintheti elvonás.

Ismertette: a 452 milliárd forintos metróberuházásban 272 milliárd forint esetében lehet szó a volt szocialista, szabad demokrata kormány korrupciós ügyéről, ebből 166 milliárdot valószínűleg elloptak. Utóbbi összegből 76 milliárd forint érkezett az uniótól, a többi a magyar adófizetők hozzájárulása volt – fejtette ki.

Emlékeztetett, hogy az ügyben két szálon is büntetőeljárás folyik, az egyik a Miniszterelnökség feljelentése alapján az OLAF-jelentésre hivatkozva, a másik pedig 2011 óta nemzetközi megkeresésre. Utóbbiról elmondta: a 4-es metróval kapcsolatos bűncselekmények egy nemzetközi baloldali bűncselekmény-sorozatba illeszkednek, Franciaországban, Nagy-Britanniában és más uniós országokban is nyomozásokat rendelt el az ügyészség.

Lázár János arról is beszámolt, hogy a napokban Brüsszel megkezdte 201 milliárd forint uniós forrás kifizetését. Ez komoly eredmény – értékelt, szóvá téve: az ellenzék „apró fűszálakba kapaszkodva” abban bízott, hogy ha már ők nem tudnak meggyőző érveket hozni a Fidesszel szemben, akkor hátha az Európai Bizottság meginti. A forrás érdemben, pozitívan befolyásolja az államadósságot – jelezte.

Budapest, 2017. november 30.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. november 30-án. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivõ (b).
MTI Fotó: Illyés Tibor

A jövő hétfőn esedékes, az EU-s forrásokról szóló parlamenti vitanappal összefüggésben kifejtette: tavaly 8650 közbeszerzési eljárást folytatott le a Közbeszerzési Hatóság és az állam összesen mintegy 2 ezer milliárd forint értékben, ami a GDP 5 százalékát jelenti. Közbeszerzésenként átlagosan 6 ajánlat érkezett, ami növekedést mutat, és jelentősen csökkent az egyajánlatos közbeszerzési eljárások aránya is – részletezte. Hozzátette: a 8650 közbeszerzés 99,2 százalékában verseny volt az eljárásokban.

A béremelések miatt a fogyasztás is folyamatosan nő

A miniszter a gazdasági helyzetről is számot adott. Mint mondta, Magyarországon 1990 óta először közel 69 százalékos a foglalkoztatási arány, aki képes és akar dolgozni, az munkalehetőséget kap. Ezzel egyidejűleg folyamatosan csökken a közfoglalkoztatás aránya, országos átlagban 4 százalékos a munkanélküliség, a reálkeresetek pedig 57 hónapja folyamatosan nőnek. Hozzátette: a szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-jén újabb fél százalékponttal csökken, ez 200 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál.

A tárcavezető kifejtette: a béremelések miatt a fogyasztás is folyamatosan nő, s már nem csak a kormányzati támogatásoknak köszönhetően működik jól a gazdaság. Az első három negyedévben 4144 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, ez a tavalyi évhez képest 22,6 százalékos növekedést mutat – közölte, rámutatva: ez jelenti azt is, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások beruházási kedve nagy mértékben nőtt, és Magyarország tőkevonzó képessége is jelentősen emelkedett.

Lázár Jánost kérdezték több ágazat béremelési igényéről is. Az önkormányzati dolgozók esetében a különböző települések között fennálló bérezési különbségek eltüntetését vetette fel, jelezve: ebben a ciklusban erre már nem lát esélyt. A védőnők egységes bértábláját pedig csak úgy tartotta elképzelhetőnek, ha az érintettek egy állami szolgálatba kerülnek át az önkormányzatoktól.

Budapest, 2017. november 30.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. november 30-án. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivõ (b).
MTI Fotó: Illyés Tibor

Rögzítette továbbá, hogy a béremelésekről már a 2018-as büdzsé elfogadásakor döntöttek, ami a 2018. januárban hatályba lévő költségvetési törvényben van, az lesz. A gazdaság teljesítménye adhat mandátumot a változtatáshoz – fogalmazott.

Megveszi az állam a Bálnát

Bejelentette továbbá a sajtótájékoztatón: a kormány úgy döntött, megveszi a Bálna épületét a fővárosi önkormányzattól a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, így az turisztikai célokat fog szolgálni.

Több kabinetdöntést ismertetve a miniszter arról is beszámolt, hogy jóváhagyták a győri Xantus János Állatkert átfogó fejlesztését, támogatták Szeged közlekedésfejlesztési koncepcióját, hozzájárultak az új szekszárdi uszoda építésének megkezdéséhez, és döntöttek arról is, hogy 2017-2018-ban 100 milliárd forintos útfelújítási programot hajtanak végre.

Lázár János arról a kormánydöntésről is szólt, amely szerint rendeletbe foglalják azt a szabályt, hogy az állami építkezéssel megvalósuló épületeknek illeszkedniük kell a településképi előírásokba. Azt is közölte: a kormány az építési jogszabályok átalakítása végén egy törvénybe akarja foglalni e rendelkezéseket, és mindenkinek hozzáférhető digitális alaptérképet hoz létre.

A Várkert Bazár felújításának műszaki részleteire vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy a beruházás „műszaki sikerességét” át kell tekinteni, ő is sokallja a felmerült hibák számát, de azt is megjegyezte, hogy azok oka alapvetően a vizesedés.

Megújul a Budapest-Belgrád vasútvonal

hét eleji budapesti Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozóról szólva Lázár János arról beszélt, hogy Magyarország úgy tekint az európai uniós csatlakozásra váró közép-kelet-európai tagállamokra, mint lehetőségre, esélyre és tartalékra az EU jövője szempontjából. Célul tűzte, hogy Magyarország kapu legyen a Nyugat-Balkánnak az EU felé.

Kitért a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására, amely – hívta fel a figyelmet – lehetővé teszi majd, hogy a vonatok 160-180 kilométere/órás sebességgel közlekedjenek.

Budapest, 2017. november 30.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. november 30-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Orbán Viktor miniszterelnökhöz hasonlóan ő is megköszönte a budapestiek türelmét a csúcstalálkozó okozta közlekedési fennakadások miatt. Az elmúlt 27 év 5 legnagyobb budapesti találkozója között volt a mostani – jegyezte meg.

A tibeti autonómiát firtató kérdésre azt mondta: a budapesti csúcstalálkozón nem politikai típusú megbeszélést folytattak a kínai vezetéssel.

Hozzátette azt is: Magyarország más országok életébe nem szokott beleszólni.

Lázár Jánis a kormány döntései között beszámolt arról, hogy a kárpátaljai gyermekeknek ingyenes védőoltásokat biztosítanak, jóváhagyták több vidéki kórház támogatási igényét, valamint a Bükkben csillagdát építenek. Elfogadták azt a javaslatot is, hogy Magyarország 2018 és 2021 között rövidpályás úszó világkupát rendezzen.

Faggatták arról, hogy Jávor Benedek EP-képviselő szerint politikai döntés született, amikor az unió jóváhagyta a Paks 2 beruházást. A miniszter szomorúnak nevezte, hogy a Párbeszéd képviselője feladta politikai pályafutását és „hivatásos feljelentő lett”, értékelése szerint a Paks 2 „komoly árnyékra vetődés” Jávor Benedek életében, akit sajnál amiatt, hogy „szellemekkel küzd”. Kifejtette: az Európai Bizottság megállapította, hogy az ügyben minden jogszabályt betartottak, a magyar adófizetők érdekeit védve 7-8 százalékos megtérülési arányt mutattak ki, a megállapodást pedig transzparensnek nyilvánították Brüsszelben. Egy másik, kapcsolódó kérdésre arról is beszámolt: 2018 első felében a felvonulási terület műszaki előkészítése megindul, az építkezés meghatározó része 2018 és 2022 között lesz.

A Norvég Alap 2009-2014 közötti időszakának záró konferenciájával kapcsolatos kérdésre a tárcavezető azt mondta: a Miniszterelnökség a program működésében részt vevő összes felet elismerte, és nem lett volna elegáns, ha az Ökotárs Alapítványt vezető Móra Veronika nem kap „plecsnit”.

Arra a kérdésre, miszerint pert nyert a magyar állammal szemben egy online szerencsejátékkal foglalkozó cég, a miniszter úgy reagált, nem ismeri a bírósági ítéletet, azt azonban közölte, hogy az államnak kötelessége az illegális szerencsejáték blokkolása, a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó szabályokat pedig mindenkinek be kell tartania.

Lech Walesa volt lengyel elnöknek a magyar kormány bírálatát is tartalmazó interjújára Lázár János úgy reagált: a nyilatkozat legfontosabb részének azt tartja, amelyben az Európai Unió jövőjéről beszél Walesa, szerinte ugyanis megfontolandó az a felvetés, amely előrevetíti az EU nyugati és keleti fele közötti élénk különbségeket.

Lázár János szintén kérdésre kifejtette: fenntartja a tao-ügyekben ítélkező Baka András kúriai bíráról, volt legfelsőbb bírósági elnökről tett nyilatkozatát, amely szerint Baka András – az állam beperelése miatt – olyan mértékben elfogult a kormánnyal szemben, hogy annak ügyeit nem tudja objektíven megítélni. Ezért szerinte a bírónak etikai kötelessége lett volna, hogy elfogultságot jelentsen be a kormányzati ügyekkel kapcsolatban. A tao-pénzekről született ítélettel kapcsolatban azt jegyezte meg: szerinte „ez egy nagy habverés”, semmi olyan nem fog kiderülni, amely meglepné a nyilvánosságot.

Forrás: kormany.hu

Képek: kormany.hu, magyarhirlap, programturizmus, nembulvar, 24.hu, demokrata

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

Hasonló hírek

securiton-tűzvédelem