Főoldal > Hírek > Belföld > Gazdaság > Sokkoló adatok a durván dráguló tojásról

Sokkoló adatok a durván dráguló tojásról

Kevés és drága lesz a tojás: be­tett a ma­dár­influ­enza, rá­adá­sul a tyú­kok télen ke­ve­set toj­nak. Így aztán hiába csök­kent a tojás áfája is öt szá­za­lékra, sosem lá­tott ár­emel­ke­dés vár­ható. Ha lesz tojás egy­ál­ta­lán…

Vége a reggeli rántottának? Nem lesz hímes tojás húsvétra? Nem kizárt, hiszen tojáshiány fenyeget!

Európában újra felbukkant a madárinfluenza, ezért nálunk is, ahogy a környező országokban, tízezrével vágták le a szárnyasokat.  Ráadásul a megmaradt tyúkok télen nem szívesen tojnak…

Sokkoló adatok a durván dráguló tojásról

Fotó: Markovics Gábor

Az áfacsökkentés után a tojás darabja a piacon 38-39 forint. A hipermarketekben, akárcsak a csirkehús, jóval olcsóbb lett a tojás, tíz darabot akár 279 forintért is meg lehet szerezni. Az azonban megjósolhatatlan egyelőre, hogy mennyibe kerül majd a tojás, ha alig lesz kapható…

A gazdák idén 10 százalékkal kevesebb tojótyúkra számíthatnak itthon. Emiatt pedig hiába csökkent a tojás áfája is januártól öt százalékra, a vásárlók nem örülhetnek az olcsó tojásnak.

Sokkoló adatok a durván dráguló tojásról 1

Fotó: Markovics Gábor

– A dráguláshoz az vezet, hogy a termelők egy része magasabb áron kínálja a tojást, hiszen komoly hiány léphet fel a piacon.

Importból sem pótolható a mennyiség, hiszen ez a probléma most egész Európát érinti – magyarázta a Ripost-nak Végh László, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke.

Sokkoló adatok a durván dráguló tojásról 2

A termelőknek is óvatosan kell bánniuk az eddigi készletekkel. A gazdák nyilván a tavaly elszenvedett veszteségeiket próbálják most kompenzálni. Azonban fegyelmezetten kell kezelnünk a helyzetet, és akkor márciusra helyreáll minden. Az áfa csökkentés adhat akkora játékteret a termelőknek és a kereskedőknek, hogy ne kelljen egekbe emelni az árakat… kérdés, hogy kinek akarnak jobban kedvezni: maguknak, vagy a vevőknek?

Januárban új tojók jönnek

Januárban egyébként minden évben kevesebb a tojás, mint az év egyéb időszakaiban. Egyrészt azért, mert ilyenkor cserélik le a baromfi-állományt, vagyis új tyúkokat kezdenek el tojatni. Ilyenkor általában a felhalmozódó készletekkel húzzák ki az átmeneti időszakot. Most viszont nincs túl nagy felhalmozott készlet, hiszen a madárinfluenza miatti kiesésre nem számított senki, a vevők pedig lelkesen vitték haza a boltból a tojást.

Forrás: Ripost

Szólj hozzá, mondd el véleményed és ne felejtsd el megosztani, hogy mások is láthassák!

hozzászólások

x

Ez olvasta már?

A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály-módszert, a magyar pásztor- és vadászkutya fajtákat, valamint a tiszai halászlét; a Magyar Értéktár újabb kilenc értékkel bővült - a döntést Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelentette be Egerben a bizottság ülése után. Az egri várban, borászok részvételével tartott sajtótájékoztatón taps fogadta, amikor Fazekas Sándor bejelentette: hungarikummá vált a világszerte ismert vörösbor, az Egri Bikavér. A tárcavezető felidézte, hogy 81 éve ugyanezen a napon jött létre az Egri borvidék, mint jogilag önálló bortermő terület Darányi Ignác földművelésügyi miniszter döntése alapján. Egy borlovag Egri Bikavért tölt a Hungarikum Bizottság döntését követően az egri várban 2017. március 21-én. Újabb értékekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár. A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály-módszert, a magyar pásztor- és vadászkutya fajtákat, valamint a tiszai halászlét. MTI Fotó: Komka Péter Egy borlovag Egri Bikavért tölt a Hungarikum Bizottság döntését követően az egri várban. MTI Fotó: Komka Péter Hungarikum lett a Kodály-módszer és a tiszai halászlé is Fazekas Sándor ismertette a bizottság további döntéseit is. Kedden a Hungarikumok Gyűjteményébe került a Kodály-módszer, Kodály Zoltán népzenei hagyományokat megőrző, továbbadó, dokumentáló és oktató zenepedagógiai rendszere. Gazdagítják a gyűjteményt immár a hazai tájhoz tartozó, évszázados tenyésztői munka eredményei, a magyar pásztor- és vadászkutya fajták. Új hungarikum a jellegzetes Tisza-menti étel, az alapanyagok tekintetében az ősi halászkultúrát őrző tiszai halászlé is. Magyar Huszár, Kós Károly életműve és magyar gulyásleves A Magyar Értéktárba vette fel a bizottság az erdélyi polihisztor, építész, kultúrpolitikus Kós Károly életművét, továbbá a magyar gulyáslevest, mint világszerte ismert népi eredetű ételünket, és a történelmünket végigkísérő ősi magyar fegyvernemet, a Magyar Huszárt. Az értéktárba került a magyarság hősies helytállását, az 1848/49-es hagyományokat megjelenítő aradi Szabadság-szobor és a honfoglalásra emlékeztető egyedi műalkotás, a Feszty-Körkép. A Magyar Értéktár részévé vált továbbá a modern magyar festészetet elindító nagybányai művésztelep és festőiskola, a Csabai Kolbászfesztivál, mint az ország meghatározó gasztronómiai rendezvénye, és Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életműve, mivel az általa nemesített fajták előreviszik a szőlészek, borászok munkáját. Az értéktárat gazdagítja Torockó épített öröksége is Az értéktárat gazdagítja Torockó épített öröksége is. Fazekas Sándor elmondta: az erdélyi kisváros, Torockó világörökség várományos, és a Földművelésügyi Minisztérium, mint a hungarikumok gondozója, közbenjár azért, hogy az UNESCO világörökségi listáján is megfelelő elismerésben részesüljön. A miniszter úgy fogalmazott: a régi és a mostani értékek harmóniáját jelentik ezek a döntések, mutatják, hogy a régmúlt és a közelmúlt magyarsága egyaránt csúcsteljesítményekre képes. A Hungarikumok Gyűjteményébe így már 64 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 152 tagúra bővült. Nyitrai Zsolt, Eger és térsége fideszes országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott, az Egri Bikavér hungarikummá válásának kezdeményezője azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a siker az Egri borvidék szőlészeinek, borászainak köszönhető. 81 éve alakult az Egri Borvidék A képviselő szólt arról, sokan dolgoztak azért is, hogy 81 éve, pont ezen a napon megalakult az Egri borvidék, mint jogilag önálló bortermő terület Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter döntése alapján. Közülük kiemelte Petró Kálmán egri szőlőtermelőt, országgyűlési képviselőt, és Braun Károlyt, aki 1936-ban polgármestere volt Egernek, és egyben az egyik legnagyobb szőlőtermelő. Nyitrai Zsolt elmondta: az Egri borvidéken több mint tízezren élnek szőlészetből és borászatból. A borvidék zászlóshajója az Egri Bikavér, azért pedig, hogy védett márka lett, nagyon sokat tett Gröber Jenő, Knézich Károly ’48-as tábornok unokája. A Tokaji aszú mellett az Egri Bikavér az egyetlen borfajta, amelyik a hungarikumok közé emelkedett, ezért a képviselő azt kezdeményezi, hogy készüljön el egy nívós, az Egri Bikavér történetét, múltját, jelenét bemutató, magyar, angol és lengyel nyelvű kiadvány, amely itthon és külföldön is öregbíti a borvidék és az új hungarikum jó hírét.

Az Egri Bikavér bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe

forrás: MTI A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály-módszert, a magyar pásztor- és vadászkutya fajtákat, valamint a tiszai halászlét; a Magyar Értéktár újabb kilenc értékkel ...

WordPress Lightbox