Főoldal > Hírek > Tudástár > Csillagászat, űrkutatás > Siófok legújabb napórája

Siófok legújabb napórája

Hirdetés

Elsősorban azért különleges, mert Magyarországon ez az első, valódi, kétszálas rendszerű fali napóra.

Ráadásul olyan kialakítású, hogy csak egy árnyékvető szála van és a csillagjegyek szerinti dátumról is tájékoztat. Ritka azért is, mert a 2,7 x 1,5 méteres skálája a megszokottabb látványú napóráktól eltérően az egyenletes középidőnek a Nap egyenetlen járásából adódó eltéréseit is figyelembe veszi. Azaz a zónaidő szerinti értékeket percnyi pontossággal mutatja Ezért magyar kultúrtörténeti érdekesség, meg európai ritkaság is az új, siófoki kétszálas napóra.

Az idő mérésének mikéntjei és a mindennapi élet érdekei az ősi napórákban találkozva öltöttek testet. Az ókori csillagászok a meglehetősen egyszerű megfigyelő eszközeik ellenére nagyon sok égi – földi jelenséget igen jól ismertek, még ha ezek okait nem is. Például, tudtak az évszakok különböző hosszáról, meg a napok változó időtartamáról. A napórák évezredeken átívelő fejlődése mindenkor az adott kor éppen elért technikai, tudományos és filozófiai csúcsait mutatja, rögzíti. Így alakultak ki a működésmódokat megalapozó csillagászati és matematikai ismeretek nyomán a különféle fajtájú és stílusú árnyékvetők és skálaformák. A szoros filozófiai kapcsolatok ma is jól látható maradványai a napórák gyakran népi bölcsességeket is közlő feliratai és jelképes festményei.

A napóráknak mára a hagyományok ápolgatásán meg az esztétikai elemeik és szakmai érdekességeik bemutatásán túli, eredeti faladatuk, az idő pontos mérése gyakorlatilag elenyészett. Ám az újdonságokat kereső kutatói vágy maradandó. Ennek egyik nem régmúltbeli eredménye Hugo Michnik elzászi tanár dolgozata, amelyben egy újfajta napóra elvét ismerteti. Ezzel szinte egyidős Drágffy Sándor érsekvadkerti földbirtokos 1925. évi bejelentésére kiadott Magyar Királyi Szabadalmi okirat egyfajta gyűrűs napóráról. 1923 óta számtalan tanulmány látott napvilágot az új, a kétszálas fali napórák, majd 1980-tól az általános helyzetű kitérő egyenesek vagy térgörbék meg egy tetszőleges helyzetű felületből álló „napóra” skála-szerkesztésének matematikai csemegéiről. Ennek ellenére Európában még meglehetősen ritkán lehet kétszálas napórákat látni. Magyarországon nyilvántartott, mintegy 800 napóra közt eddig egy kétszálas sincs.

A kétszálas napórák érdekességét az jelenti, hogy a Nap a maga napi ismétlődésű, látszólagos körmozgásai során a megfelelően elhelyezett szálak árnyékait úgy vetíti a felfogó felületre, hogy azok metszéspontjának vándorlását a napi és évi időpontok szerinti skála-hálózat segítségével óraként és naptárként is lehet használni. A siófoki új napóra estében a Nap kelet-dél-nyugat irányú körbefordulása egy függőleges szál függőleges árnyékának vízszintes irányú vándorlásaként jelenik meg a ház falán, míg a Nap emelkedési – süllyedési mozgásait egy vízszintes szál árnyékának fel – le mozgása jeleníti meg. Pontosabban fogalmazva ez a vízszintes szál maga a Pápay György siófoki építész által tervezett épületnek egy része, mert a bejárati ajtók feletti esővédő tető ereszcsatornáját (bár véletlenül) a napórának megfelelő helyre és elrendezésben építették. Ezt vette észre, mint a ház egyik lakója és használta ki, mint a napóra tervezője dr. Molnár János mérnök, a falat Hóber Ferenc grafikus festette. Így lett a tető tartószerkezetének megfelelő pontjához rögzített és nehezékkel terhelt egyetlen zsineg pompás árnyékvetője az egyedi kialakítású kétszálas rendszerű napórának. Elsősorban ezért különleges ez az elrendezés.

A Föld bármely pontján lévő napóra a forgó Földről látszó Nap két delelése közt befutott 360 fokos napi körpályájából adódó árnyékhelyzet alapján, a mindenkori valódi helyi időszerint működik. A hagyományos napórák a Föld – Nap árnyékrendszerét úgy másolják a falra, vagy asztalra, hogy a másolt rendszer a lehető legjobban hasonlítson az eredetihez. Ebből adódóan az ilyen napórák óravonalai olyan, egy pontból induló sugársor egyenesei, melyek osztásközei típustól függők és általában változók. Az ókori csillagászoknak a napok – évszakok hosszára vonatkozó ismereteinek okait Kepler és Newton urak, meg követőik munkássága nyomán ma már jól ismerjük. Tudjuk, hogy a Földről megfigyelt napi delelések közti időtartam hogyan változik éves periódusidővel és a tengelyferdeség miatt ehhez milyen további féléves periódusú járulék társul. Így igen pontosan tudjuk számszerűsíteni, hogy a valódi Nap szerinti napok hossza az év során miért, mikor és mennyivel hosszabb vagy rövidebb a névleges 24 óránál. Manapság ezekhez a változásokhoz közlekedési és kényelmi szempontok miatt további kiegészítéseket kell társítani. Végeredményként az országos időjelzések (rádió, mobil telefon) a zónaközépnek kinevezett földrajzi hely egyenletesen folyónak tekintett középideje szerinti zónaidő[óra:perc:másodperc] értékét közlik és ezt a zónaidőt mutatják a gépi (kar)órák is. Ezért célszerű, ha egy napóra is ezt mutatja. Mindezek eredménye az lett, hogy a valódi helyi idő szerint működő napóra egyenesekből álló óravonalai helyett az (ógörögöknél analemmának nevezett) időegyenleg nyolcasokhoz hajazó görbeserege alkotja a zónaidő szerint skálarajzolatot a legújabb siófoki napórán. Egyúttal éves naptárként e görbe óravonalak alsó és felső csúcspontjaihoz simuló hiperbolák, meg a berajzolt Tavaszvonal egyenese adnak tájékoztatást a Csillagjegyek szerinti dátumról. Ezek is hozzájárulnak az egyedi kialakítású kétszálas napóra „szakmai” ritkaságához.

Emlékeztetőként:

A siófoki vasútállomás előtti téren, egy hagyományos bronz napóra (0,7×1,3 m; készült 1995) ugyan a helyi időt mutatja, de a feltüntetett időegyenleg-görbe segítségével a zónaközép helyi középidejét (a „pontos időt”) is meg lehet tudni.

A siófoki Nagy strandon, a Balaton partján van Barta István szobrászművész alkotása (2x2x2 m; 1963), egy olyan kőszobor, amelyik napórára hajazó vitorlás, avagy vitorlás kinézetű, helyi időre skálázott napóra.

A hajókikötő mólójának végén lévő Angyal szobor talpazatán egy babilóniai – itáliai rendszerű napóra (0,6×1,6 m; 2013) mindig azt mutatja, hogy még mennyi idő van hátra a Nap nyugtáig, míg a napi dátumról a csillagjegyek szerint rajzolt 7 hónapvonala ad tájékoztatást.

A Fő téri BRTK Könyvtár homlokfalára olyan nagyméretű (3×3 m; 2017), hagyományos napóra-skála van faragva, amely a zónaközép helyi idejét és a csillagjegyek szerint rajzolt hónapvonalak segítségével a napi dátumot mutatja. Ennek árnyékvetője maga a könyvtár épülete. Ezek a napórák, illetve hordozó környezetük Siófok egyedi értékként védett építészeti és műalkotási jegyzékeiben szerepelnek.

A Siófok-Kiliti általános iskola előkertjében lévő méteres csőtalapzaton van az a hagyományos, egyenlítői típusú napóra (0,5×0,6 m; 2014), melynek érdekes kialakítású kettős skálája a valódi helyi időt mutatja. Az utóbbi három napórát is dr. Molnár János tervezte. Ezekről a napórákról – meg egyebekről is – részletes ismertetések olvashatók a FIZIKAI SZEMLE több számában és a tervező NAPÓRÁKRÓL írt könyvében.

Forrás: csillagaszat.hu

Szólj hozzá, mondd el véleményed és ne felejtsd el megosztani!

hozzászólások

Megosztás: