A kedvezményvadász, vagy az utolsó pillanatban vásárló kategóriába tartózunk?

Közeledik az ősz. Lassan elpakoljuk a nyári ruhákat, hogy előszedjük a hűvösebb időhöz illő holmikat, ám rémülten, vagy éppen örömmel, láthatjuk, hogy ráférne az őszi ruhatárunkra a frissítés, tehát elkerülhetetlen a shoppingolás.

Ezt a programot legalább hétféleképpen élhetjük meg, ugyanis a vásárlókat ennyi kategóriába sorolhatjuk be.

A kedvezményvadász: Pontosan tudja, hogy mikor, hol, mennyiért lehet megszerezni a legjobb cuccokat, a legalacsonyabb áron. Ő az, aki akár több kilométert is utazik csak azért, hogy jó áron vehessen meg egy holmit, és közben nem érdekli, hogy egy egész műszakot tölt el a kedvezményvadászattal.

Az igazán fejlett kedvezményvadász még egy idegen városban is megtalálja azt a boltot, ahol nagy leárazások vannak, pedig csak városlátogatásra érkezett. Ez a kategória akár fizikai erőszakra is vetemedik, ha az áhított ruhát szinte fillérekért megkaphatja.

Az életvitelszerű vásárló: Az anyagi helyzete csak azt határozza meg, hogy high end vagy second hand üzleteket keres fel. Számára az a lényeg, hogy napi, vagy heti szinten tehessen legalább egy kört a kedvenc boltjaiban, hogy aztán hatalmas szatyrokkal menjen haza.

Azokkal szeret vásárolni, akik hasonlítanak rá, mert jobban ki tud teljesedni az órákig tartó pénzköltés során, ha valakivel egymás stylistjai lehetnek. Habár mindig vesz valamit, mégis az ő szájából hangzik el a leggyakrabban, hogy nincs egy gönce, amit felvehetne.

A márkatudatos: Ennél a kategóriánál mindegy, hogy a márkahűség, vagy csak a sznobizmus vezérli, mert a lényeg az, hogy nem hajlandó lesüllyedni egy bizonyos szint alá. Számára a jól látható márkajelzés egyet jelent azzal, hogy milyen státuszt tölt be a társadalomban.

Jellemző rá, hogy minden beszegést, négyzetmillimétert átvizsgál, és a legkisebb hibát is kiszúrja. Sok időt tölt a próbafülkében, majd alaposan átgondolja, hogy van-e otthon kísérődarabja az adott holmihoz.

A kísérőszemélyzet: Avagy a pár. A nők többsége szeret vásárolni, míg a férfiak maximum a műszaki boltban érzik jól magukat. A kísérőszemélyzet némán nyomkodja a mobilját, amíg a partnere vásárol, vagy egyre ingerültebben nézi a karóráját, mert már menekülne.

A last minute vásárló: Ez a kategória még a mennyasszonyi ruháját is képes az utolsó pillanatban megvenni, mert egyszerűen frusztrálja minden, ami vásárlással kapcsolatos. Utál próbálni, válogatni, és időrablásnak tartja a shoppingolást.

Gyakran arra sem hajlandó, hogy felpróbálja, amit megvesz, emiatt sokszor olyan holmi kerül a szekrényébe, ami színben és stílusban sem passzol a többi ruhájához, és a saját személyiségéhez.

A shopaholic: Ez a kategória az, amelyik egy rossz nap után azzal próbálja vigasztalni magát, hogy vesz egy új nadrágot. A stressz ellen biztos, hogy jobb a vásárlás, mint a drog vagy az alkohol, ám a pénztárcájának mégsem tesz jót ez a típus. Az életvitelszerű shoppingolók innen indultak, de eljutottak arra a pontra, hogy nem kell nekik kifogás a vásárláshoz.

A window-shopper: Akad olyan vásárló, aki a művészetet látja az üzletekben, tehát számára egy ruhabolt olyan, mint egy múzeum, az új kollekció pedig egy tárlat. A window-shopper csak addig jut el, hogy elképzeli, hogy hogyan állna rajta a kirakatban látott zöld ruha. Néha eljut a próbafülkéig, ahol készít egy szelfit, hogy lássák a barátai, hogy mit talált, ám a kasszáig ritkán jut el.

(Forrás: noiportal.hu)