Hirmagazin.eu
Főoldal » Sablon vagy egyedi megállapodás? A munkaszerződés tartalma
Életmód hírek

Sablon vagy egyedi megállapodás? A munkaszerződés tartalma

A munkaszerződés tartalmának meghatározó jelentősége van. Egyszerűnek és mindenképpen gyorsan tűnik a meglévő sablonszerződés aláírása, azonban a jövőbeli viszonyok rendezése érdekében – ha nem is minden esetben – érdemes egyediesíteni a megállapodást, előzetesen felmérve a reális igényeket, célokat, és természetesen a szerződést aláírás előtt többször gondosan áttanulmányozni.

A munkaszerződésben kötelező megjelölni a munkakört és az alapbér mértékét.

Ha a munkáltató és munkavállaló egyéb kérdést nem rendeznek, a szerződés akkor is megfelel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) által előírt követelményeknek.

Ennek ellenére a törvény számtalan lehetőséget kínál, így a próbaidő kikötését, a munkaközi szünet tartamának felemelését, rendkívüli munkáért bérpótlék helyett szabadidő biztosítását, egybefüggő 14 nap szabadságtól való eltérést stb.

Írásba foglalási kötelezettség

A munkaszerződést írásba kell foglalni, amiről a munkáltató köteles gondoskodni és annak egy példányát a munkavállaló részére át kell adnia. Azaz a szóbeli munkaszerződés érvénytelen, aminek relevanciája abban az esetben van, ha a munkavállaló a munkába lépést követő harminc napon belül ennek megállapítása iránt bírósághoz fordul. Ha erre nem kerül sor – és általában így van – akkor a munkaviszony érvényesen létrejött.

Problémát okoz azonban, ha később például elszámolási jogvita keletkezik a felek között, és a munkabér mértékéről semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésre. Az, hogy eltelt a harminc nap, a munkáltatót nem mentesíti az írásba foglalási kötelezettség alól, ugyanis ez a mulasztás munkaügyi szabálytalanságnak minősül, mely munkaügyi bírság kiszabását vonja maga után.

A munkaviszony során a munkavállalónak meghatározott feladatokat kell ellátnia, amiért cserébe munkabért kap. Ennek megfelelően a felek nevén, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatain kívül a munkaszerződésben kötelező rendelkezni a munkakörről és az alapbér mértékéről.

Kell-e külön munkaszerződés időszakos délutáni műszakhoz?

Délelőttös munkavállalókkal kell-e külön szerződést kötni, ha bizonyos munkát csak délután tudnak elvégezni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: “Állandó délelőttös műszakú munkavállalókkal kell-e külön szerződést/megállapodást kötni abban az esetben, ha egy bizonyos munkát csak délután tudnak elvégezni? Nem a telephelyen végzett munka, a munkaterületen csak délután dolgozhatnak, így a munkaidejük 7.30-16.00 helyett 13.00-21.00, a munka elvégzésének időtartama alatt. Amennyiben szükséges, kell-e konkrét naptári időszakot megadni, vagy elegendő a kezdő dátum és például “a munka befejezte” meghatározás?”

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel a munkáltató osztja be [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi. I. törvény (Mt.) 97. § (1) bekezdése] azzal, hogy a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli.

A munkaidő beosztásához, megszervezéséhez, a munkaidőkeret bevezetéséhez, módosításához, eltörléséhez nincs szükség a munkavállaló hozzájárulására, melyből következően azt semmiképpen ne rendezzük a munkaszerződésben! Ha mégis így tesz a munkáltató, akkor elveszti ezen jogát, és minden egyes módosításhoz kérnie kell a munkavállaló hozzájárulását, amit nem biztos, hogy sikerül beszerezni.

Azaz, ha a kérdés szerinti esetben a munkáltató élt a munkarend meghatározásának jogával, akkor a fenti, beosztás közlésére vonatkozó szabály betartásával nyugodtan beoszthatja a munkavállalókat délutánra. (Ha a munkaszerződés tartalmazná a munkarendet, akkor az kizárólag a munkavállaló hozzájárulásával módosítható).

A munkaidő-beosztást napra pontosan meg kell határozni, beleértve a kezdő és a befejező napot is. Ez azért lényeges, mert ehhez szorosan kapcsolódik a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak, és így lehet megítélni azt is, hogy esetlegesen keletkezett-e rendkívüli munkaidő.

Köthető-e heti 46 óra munkaidőre szerződés?

Egy folyamatos munkarendben dolgozó nyomda szeretne napi 12 órás váltásban két műszakban dolgozni. A dolgozóknak 4 nap 12 óra munka után 4 nap szabadnap járna. Ezt havi átlagban heti 46 órás munkaszerződéssel lehetne megtenni. Kérdés, hogy van-e lehetőség heti 46 órás munkaszerződést kötni a dolgozókkal jogszerűen? Ha igen, milyen egyéb feltételeknek kell megfelelni? Olvasónk kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Abból kell kiindulni, hogy a teljes napi munkaidő háromféle lehet. Az általános teljes napi munkaidő tartama 8 óra. A törvény a heti munkaidő hosszáról külön nem rendelkezik. Abban az esetben, ha a felek a munkaszerződésben elmulasztottak rendelkezni a napi munkaidő mértékéről, akkor a munkaviszonyt úgy kell tekinteni, hogy az általános teljes napi munkaidőre, azaz napi nyolc órára jött létre.

A második csoport a rövidebb teljes napi munkaidő, mely értelmében munkaviszonyra vonatkozó szabály meghatározhat napi 8 óránál rövidebb teljes napi munkaidőt, de ebben a munkáltató és a munkavállaló is megállapodhatnak.

Végül a hosszabb teljes napi munkaidő azt jelenti, hogy az általános teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb is lehet, azzal, hogy ezekben az esetekben a munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai nem arányosak, mint a részmunkaidőnél, hanem a díjazás tekintetében az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az általános teljes napi munkaidő felemelésére kizárólag a felek megállapodása alapján kerülhet sor, mértéke legfeljebb napi 12 óra lehet. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lásson el, vagy pedig a munkavállaló a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója legyen [jogszabályi háttere: munka törvénykönyve (Mt.) 92. § (2) bekezdése].

Jelentősége tehát a napi, nem pedig a heti (vagy átlagos heti) munkaidőnek van. Önmagában a heti 46 órában történő beosztásnak nincs kizáró oka, a lényeges, hogy a rendelkezésre álló munkaidőkeret tartamával a munkáltató a napi 8 óra figyelembevétele mellett gazdálkodjon. Például azt is megteheti, hogy hétfőtől szombatig napi 12 óra tartamra osztja be a munkavállalót, de – a keret tartama függvényében – szükségszerűen lesz olyan hét, amikor például csak 1,2 vagy 3 napon kell munkát végeznie. Heti 46 órában történő foglalkoztatás esetén a napi munkaidő mértéke 9,2 óra lenne, melyre lehetőség kizárólag a fenti két esetben van. Ha ezekbe nem illeszthető be a felek akarata, abban az esetben érvénytelen lenne a megállapodásuk.

adozona

Hasonló hírek

Mit tegyünk a tavaszi fáradtság ellen?

Edit

Gigászi Mao ül a mezőn A Nagy Kormányos nagy szobrot kapott

info

Így tüntesd el a kövér nyakat és a csúnya tokát könnyedén!

Mazsi
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------