Rommá tört autó igen, vér nem – folytatódik a balesetmegelőzési akció

forrás: hirado.hu

Teljes biztonságban jószerével sehol sem érezheti magát az, aki a hazai utakon autózik. Ugyanakkor az sem biztos, hogy az a legveszélyesebb szakasz, amiről azt gondolja. A balesetmegelőzési kampány az idén megtorpant, hónapokat kell még várni a folytatásra – de horrorisztikus figyelmeztető videókra továbbra sem kell számítani.

Még több bűnügyi hír, és baleseti hír!

Sok helyen feketéllik a Magyarország útjainak biztonságát bemutató térkép – a sötét szín, illetve az egycsillagos státusz azt jelenti, az adott szakaszon kifejezetten nagy az esélye a baleseteknek. Piros vonalból valamivel több van a kartán – ezzel a színnel a kevésbé, de azért még mindig erősen veszélyes utakat jelölik. Hasonló számban futnak a közepes kockázatú közlekedési vonalakat mutató, barnával húzott csíkok a térképen. A nem igazán veszélyes szakaszokat jelölő sárga színből viszont alig van a prezentáción, a nemzetközi mércével legbiztonságosabbnak tekinthető, ötcsillagos zöld szakaszok pedig egyáltalán nem láthatók rajta.

Kétféle szempontból is vizsgálták az utak biztonságát a szakemberek. A biztonsági kategóriákat csillagokkal is jelölő térképet nem csak aszerint állították össze, hogy adott kilométerre vetítve mennyi baleset fordul elő egy úton, a szakemberek azt is vizsgálták, milyen a szakaszok forgalma, állapota, kiépítettsége. A másik térkép csak azt mutatja, hogy fajlagosan mennyi a jelölt úton a halálos és súlyos sérülésekkel járó balesetek száma. Utóbbin vannak zölddel jelölt, szakaszok is, ami azt jelenti, ezeken a helyeken történik a legkevesebb tragédia. A térképek az uniós társfinanszírozású Sensor projekt keretében készültek.

Nem biztos, hogy jó helyen félünk

Berta Tamás, a Közlekedéstudományi Intézet közlekedésbiztonsági központjának vezetője szerint a Sensor projekt keretében készült térkép, illetvetérképek – merthogy kétféle szempontból is vizsgálták az utak biztonságát – nem feltétlenül igazolják az egyes utak biztonságáról a közvéleményben kialakult képet. A sztrádák és az M0-ás például a kevésbé veszélyes helyek közé tartoznak, bár nap mint nap hallani ott történt balesetekről.

A szakember a hirado.hu-nak azt mondta, az ellentmondást az oldja fel, hogy az autópályákon többségében kisebb koccanások, ütközések, illetve könnyebb sérülésekkel járó esetek fordulnak elő. Ez pedig – talán szintén nem várt módon – épp annak köszönhető, hogy a többsávos központi szakaszokon igen nagy a forgalom, ami azt is jelenti, hogy gyakran megtelnek, és így lassabb tempóra kényszerülnek rajtuk a járművek. A nagyobb biztonsághoz az is hozzájárul, hogy a sztrádák és az M0-ás is jól kiépített, jól kitáblázott utak, ahol a hatóság a szükséges szakaszokon megfelelően korlátozza a sebességet.

Ezzel együtt, nyilvánvalóan, nem egy súlyos, akár több ember halálát okozó ütközés is történik a sztrádákon, és bár borzalmas, tragikus esetekről van szó, de szerencsére ezekből van kevesebb – tette hozzá közlekedési intézet munkatársa.

Rendőr helyszínel Budapesten, a XXIII. kerületi Hunyadi utca és Grassalkovich út sarkán, miután egy személygépkocsi letért az útról, egy kerítésnek ütközött és felborult. A balesetben egy ember megsérült. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

A térinformatikával foglalkozó Esri Magyarország nevű cég elkészítette az M7-es baleseti térképét, amelyből az derül ki, hogy a legveszélyesebb a 10-20 km szelvények közötti szakasz. Az elmúlt öt évben ott volt a legtöbb, összesen 29 baleset. A 7-es út veszélyeztetett részei pedig szinte minden esetben a nagyobb, vagy forgalmasabb településeken keresztülhaladó szakaszok. A közúti forgalom erősödésével, az elágazások és kereszteződések számának növekedésével magyarázható, hogy miért gyakoribbak ezekben a zónákban a balesetek – írják.

Az M2-essel gondok vannak

A több év adatainak felhasználásával készült másik, 2014-es Sensor projektes térképen – amely Berta Tamás szerint a jelen viszonyokat is jól ábrázolja – az látszik, hogy a nem autópálya-minősítésű főutakon, így a 3-ason, a 4-esen, a 6-oson vagy a 8-ason is az átlagosnál nagyobb kockázatot vállalnak a közlekedők. A sztrádának tervezett, de még csak gyorsforgalmiként működő M2-es szintén nagyon veszélyesnek számít. Berta Tamás ezt azzal magyarázta, hogy a fővárost az agglomerációval összekötő szakaszon meglehetősen „zűrzavaros” a forgalom, ami összefügg az állapotával. Hangsúlyozta: épp ezért átgondolandó, hogy az M2-es elég jól kiépített-e.

Berta Tamás arról is beszélt, szerinte az elmúlt években „viszonylag sok minden történt” az utak biztonságának növeléséért. Megemlítette, hogy néhány éve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. speciálisan képzett közúti biztonsági auditorai járják a közlekedési vonalakat. Az ő feladatuk, hogy autóba ülve rendszeresen monitorozzák az utak állapotát, és javaslatot tegyenek a problémák megoldására. Ilyen lehet az is, hogy le kell vágni egy közlekedési táblát takaró lombos ágat, de az is, hogy utat kell szélesíteni vagy padkát kell erősíteni. Trafipax kihelyezésére, illetve az ellenőrzés fokozását is javasolhatják, de erről nem a Magyar Közút dönt, hanem a rendőrség.

Több a halott

Kiss Csaba, az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság elnökségi tagja a hirado.hu-nak elmondta, 2014-ben némileg emelkedett a halálos közúti balesetek száma az előző évhez képest, előtte több éven át csökkent. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006-ban 1173-an vesztették életüket a közutakon, 2013-ban pedig 540-en, és addig folyamatosan mérséklődött az adat. 2014-ben 573-an haltak meg, és idén is rosszabbul alakul a helyzet, mint 2013-ban. A cél, hogy idén 600 alatt maradjon a halálos áldozatok száma – hangsúlyozta a rendőrtiszt.

Kiss Csaba szerint a növekedésben szerepet játszhattak az utóbbi évek enyhe telei is, amikor többen merészkedtek az utakra, mint máskor, igazán kemény hidegek idején. Emellett a szokásosnál is nagyobb nyári forróságok sem kedveztek a közlekedésbiztonságnak – tette hozzá.

Megtorpant a kampány

Kiss Csaba elmondta még, hogy szabályváltozások miatt a balesetmegelőzési kampányolás idén megtorpant, meg kellett várni a Nemzeti Kommunikációs Hivatal engedélyét, hogy a Balesetmegelőzési Bizottság kiírhassa a szükséges közbeszerzéseket.

Az engedély már megvan, a pályázatok november-december környékén várhatók.

Összetört autó igen, véres cafat nem

A kampányban tévés hirdetések, óriásplakátok is lesznek, horrorisztikus figyelmeztető videókat azonban nem terveznek, még ha az internetes oldalukon találhatók is ilyen külföldi kisfilmek – mondta az alezredes.

Kiss Csaba szerint megoszlanak a vélemények arról, hogy a véres közúti baleseteket bemutató mozgóképek mennyire hatásosak az ittas vezetés, a gyorshajtás vagy épp a figyelmetlenség ellen– egyesek szerint épp, hogy nem, inkább visszatetszőek. A balesetben összetört autók közszemlére tétele – ahogy az történt budapesti tereken is – a határ. Nem biztos, hogy a véres cafatok bemutatása felé akar elmenni a balesetmegelőzési bizottság – tette hozzá.