A bankszektorban ma mintegy 10 ezer milliárd forint szabad likviditás van, ebből 8 ezer milliárd forint azonnal kihelyezhető lenne, a hitelkereslet azonban alacsony – jelentette ki Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója az 53. Közgazdász-vándorgyűlésen csütörtökön, Miskolcon.

Megjegyezte, csak maga az OTP szeretne 1000 milliárdnyi forrást hitelként kihelyezni, vagyis a hitelkínálat oldaláról „nincs semmilyen probléma.” Szavai szerint a bankok „üldözik az ügyfelet”, pedig a kedvező, átlagosan 2,5 százalékon nyújtott hiteldíjak egyes esetekben 2 százalék alá is mehetnek.

Hitelkereslet azonban nincs, aminek oka a Magyarországon működő vállalatok magas, az európai átlag feletti, a GDP 87 százalékát kitevő eladósodottsága.

A gazdaság növekedése és az ezt elősegítő programok ellenére 2015-ig csökkent a vállalati hitelállomány összege, amely várhatóan 2016-ban éri el mélypontját, majd 5,3 százalékkal bővülhet, és valamikor 2020 körül érheti el a már elfogadható, a GDP-hez viszonyított 2 százalékos szintet – mondta.

A magyar hitelintézetektől felvett hitel a GDP-nek csak a 21 százaléka, ami azt mutatja, hogy a vállalti piacról jelentős mértékben kiszorult magyar bankszektor – jegyezte meg.

A lakossági a hitelpiacról szólva elmondta, a bankszektor összesen mintegy 800 milliárd forintnyi hitelkövetelést engedett el a forintosítással, ezen felül még 100 milliárd forint volt az az összeg, amit az ügyfelek közvetlenül megkaptak. Ez jelentős összeg, ami a csökkenő törlesztő részletekkel együtt hozzájárul a fogyasztás növekedéséhez – tette hozzá.

Vélekedése szerint a lakossági hitelek piacán fordulat várható, 2016 és 2020 között eléri hét százalékot a növekedés üteme. Az OTP emelkedésre elsősorban a fogyasztási hitel, ezen belül az autóhitelezésben számít.

Csányi Sándor a hitelezés szempontjából a szabályozást és a népesség elöregedését nevezte visszatartó tényezőnek. A 20-35 éves korcsoport népessége a jelenlegi 1,9 millióról 2020-ra várhatóan 1,7 millióra csökken, a pénzügyi kríziseket általában „hihetetlen szigorú” szabályozások követik – mondta.

Megemlítette, a tőkeszükséget jelentősen megnőtt, a válság előtti szinthez képest több mint négyszeresére nőtt a bankok tőkeszükséglete. Ez drágítja a hitelezést, és csökkenti a kevés tőkével rendelkező bankok hitelezési lehetőségét – fűzte hozzá.

Csányi Sándor felidézte, a szektort az elmúlt időszakban számos adó sújtotta, ehhez hozzájön még a végtörlesztési és elszámolási törvény miatti veszteségek is, amelyek összesen 3 ezer milliárd forintos kiesést okoztak. Emellett sok tönkrement takarékszövetkezet, bank és brókercég terheit a bankok által finanszírozott Országos Betétbiztosítási Alapra és „bankszektor ártatlan szereplőire” hárították át – tette hozzá.

„Ez a kis kaland, amit a takarékszövetkezetekkel és brókercégekkel a magyar gazdaság átélt, (…) körülbelül 500 milliárdjába került a magyar bankszektornak” – hangsúlyozta Csányi Sándor.

A bankvezér szerint a problémák ellenére a következő években nőhet a bankszektor jövedelmezősége. Nőnek a lakossági hitelek, és ha lassan is, ezt követik a vállalati hitelek, a szektor pedig 2020-ra elérheti a már elfogadható, tíz százalék körüli jövedelmezőséget. Csányi Sándor megjegyezte, túl sok mozgástér viszont nincs, a pénzintézeteknél hosszú évek óta költségracionalizálás folyik, amit csak kevéssé mérsékeltek a korábban elindult fiókbezárási akciók.

Pozitív viszont, hogy a legnagyobb bankok kockázati költségnövekedése megállt, ami szintén a jövedelmezőség irányába mutat – tette hozzá.

Forrás: metropol; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu