Image default
Tudástár - minden érdekesség

Rejtélyes papirusz rántja le a leplet a piramisok építéséről!

A maga 4500 évé­vel a leg­ré­gibb lé­tező egyip­tomi kéz­irat. A Khe­opsz pi­ra­mis épí­té­sé­ben részt vett egyik mun­ka­fel­ügyelő fel­jegy­zé­seit tar­tal­mazza…

Akik abban reménykedtek, hogy idegen lények, vagy az ókori istenek segédkeztek a hatalmas ókori építmény létrehozásában, azok csalódni fognak. Semmi ilyesmit nem tartalmaz az ősi kézirat… A papirusz a piramisépítők és a követ szállító kikötői munkások hétköznapjaiba enged betekintést…

Rejtélyes papirusz rántja le a leplet a piramisok építéséről!

A 4500 éves, Kheopsz (Hufu) király idejéből származó, havi jelentéseket tartalmazó papiruszokat 2013-ban fedezte fel a Pierre Tallet és Szajed Mahfúz vezette francia-egyiptomi expedíció egy addig ismeretlen ókori kikötőben, a Vörös-tenger partján, Szueztől 120 kilométerre délre, a Dzsarf-vádi térségében. – írja az MTI.

Az egykori kikötőben negyven papiruszt találtak, a hieroglifákkal telerajzolt dokumentumok sokat elárulnak az akkor élt emberek életmódjáról, jogairól és kötelességeiről. Néhány papiruszon látható a dátum, miszerint az Egyiptomot 4500 éve irányító Kheopsz, a IV. dinasztia második királya uralkodásának 27. évében írták.

Ezzel bizonyossá vált, hogy Kheopsz több mint 26 éven át állt Egyiptom élén. A papiruszok megtalálásáig csak kevés és egymásnak ellentmondó információ állt rendelkezésre a leghíresebb egyiptomi piramisépíttetője uralkodásának időtartamáról.

A kikötőben dolgozó, onnan építőanyagot Gízába szállító munkások csaknem ugyanazok voltak, akik a Gízai Nagy Piramist, Kheopsz fáraó síremlékét építették – mondta a megnyitón Háled al-Anani műemlékvédelmi miniszter.

Rejtélyes papirusz rántja le a leplet a piramisok építéséről! 1

Ezek az Egyiptomban valaha is fellelt legrégebbi szövegek – mondta az AFP-nek Szajed Mahfúz, aki egyiptomi részről irányította a felfedezést tevő expedíciót. Mint elmondta, a papiruszokat “több mint ezer darabra törve” találták meg. 

Az Egyiptomi Múzeumban központi helyen állították ki a napokban papiruszok legjelentősebbikét, ami egy Merer nevű középszintű tisztségviselőtől származik, aki matrózok egy 40 fősre tehető csoportját irányította. A Merer-naplónak nevezett töredék két, eredetileg 1,5 x 2 méteres papirusz maradványa. 

Naplójában ez a munkafelügyelő napról napra beszámol a beosztottai által végzett munkáról, arról, miként szállították a mészkőtömböket a Nílus keleti partján fekvő Turából a Níluson és a csatornákon át a Gízai-fennsíkra az épülő Kheopsz-piramishoz. 

A feljegyzésből kiderül, hogy Ro-Se Hufu néven létezett egyfajta logisztikai központ, amely a piramis építéséért felelős Ankh-Haf vezír, Hufu király féltestvére parancsnoksága alatt állt.

A kikötőbe bronzzal és egyéb fémekkel megrakott hajók érkeztek a Sínai-félszigetről. A régészek a munkásoknak helyet adó szállások maradványaira is bukkantak, és találtak sziklába vájt barlangokat, köteleket, szerszámokat, valamint kőtömböket is, amelyekre Kheopsz nevét írták vörös tintával.

A Dzsarf-vádi kikötő, a világon valaha talált legrégebbi ilyen létesítmény újabb bizonyíték egyiptomi régészek szerint arra, hogy Kheopsz fáraó nagy uralkodó volt, uralkodása idején fejlett és jól szervezett közigazgatás működött.

A két hétig tartó kairói kiállítás bevallott célja, hogy felhívja a világ – és főleg a turisták – figyelmét Egyiptom kincseire.

Forrás: Ripost

Hasonló hírek

Használjunk citromot takarításhoz!

Mazsi

A világ legjobb 400 egyeteme között a Semmelweis

Géza

Beparáztak az őrök: őrjöngő szellemet vett fel a biztonsági kamera

Mazsi