Az ENSZ reformra szorul – hangsúlyozta a török elnök a világszervezet Közgyűlése 73. ülésszakának kedden kezdődött általános vitájában, kiemelve, hogy szerinte bővíteni kellene a Biztonsági Tanács (BT) állandó tagjainak körét.
„Az ENSZ Hozzáfűzte: készek a problémák rendezése érdekében konstruktív párbeszédet folytatni egyenlő feltételek mellett. Erdogan szót ejtett az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatáról is, amelyet Ankara felelőssé tesz a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A török elnök szerint a hálózat évente 763 millió dollár támogatást kap az Egyesült Államok költségvetéséből. Hozzáfűzte: egyes államok továbbra sem hajlandóak kiadni Törökországnak a Gülen-hálózat tagjait. Az Anadolu állami hírügynökség a török elnök hivatala sajtóosztályának vezetőjére hivatkozva jelentette, hogy az ENSZ Közgyűlésen mondott beszédét megelőzően Erdogan rövid megbeszélést folytatott Trumppal. Ennek részletei egyelőre nem ismertek.jára van szükség. A szervezet más tagjai miért nem kerülhetnek be a BT-be állandó státusszal? A BT-nek jelenleg csak öt állandó tagja van, amely vétójoggal rendelkezik, s a béke kérdéseivel foglalkozik” – emelte ki Recep Tayyip Erdogan. A török elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben „tömeges kegyetlenségek” zajlottak az ENSZ szeme láttára a világ számos pontján, példaként említve a palesztin területeket. „Ez olyan helyzet, amelyben az üldözött államok nem tudnak visszavágni, s csak az üldözőket bátorítja” – fogalmazott Erdogan. Erdogan szerint az ENSZ nem tud megfelelni a béke és a jólét megteremtéséről alkotott elvárásoknak.
A török államfő beszélt a szíriai válság fejleményeiről is. Hangsúlyozta, hogy a Törökország és Oroszország szeptember 17-én létrejött megállapodása, amelynek értelmében az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban demilitarizált ütközőövezet alakítanak ki, segített elejét venni a vérontásnak, s utat nyitott a konfliktus politikai rendezése előtt. A török elnök emellett kijelentette, hogy országa nem hagyhatja válasz nélkül, ha az Egyesült Államok szankciókat használ fegyverként ellene az amerikai lelkipásztor törökországi fogva tartása miatt kialakult vitában. Mint mondta, Washingtonnak tiszteletben kellene tartania a terrorvádak miatt fogva tartott Andrew Brunson ügyében folytatott eljárást.
A baptista tiszteletes fogva tartása felbőszítette Donlad Trump amerikai elnököt, aki augusztusban elrendelte a Törökországból importált alumínium és acél vámtarifáinak megduplázását. Ankara válaszul szintén így tett az Egyesült Államokból behozott autókra, alkoholra és dohányárúra vonatkozó vámtételekkel. Ráadásul a washingtoni kormány augusztusban befagyasztatta a török igazságügyi és belügyminiszterek amerikai vagyonát az amerikai tiszteletes ügyében játszott szerepük miatt. „Egyikünk sem hallgathat a kereskedelmi megállapodások önkényes felmondása, és gazdasági büntetőintézkedések fegyverként való alkalmazása esetén” – hangoztatta Erdogan.
Hozzáfűzte: készek a problémák rendezése érdekében konstruktív párbeszédet folytatni egyenlő feltételek mellett. Erdogan szót ejtett az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatáról is, amelyet Ankara felelőssé tesz a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A török elnök szerint a hálózat évente 763 millió dollár támogatást kap az Egyesült Államok költségvetéséből. Hozzáfűzte: egyes államok továbbra sem hajlandóak kiadni Törökországnak a Gülen-hálózat tagjait. Az Anadolu állami hírügynökség a török elnök hivatala sajtóosztályának vezetőjére hivatkozva jelentette, hogy az ENSZ Közgyűlésen mondott beszédét megelőzően Erdogan rövid megbeszélést folytatott Trumppal. Ennek részletei egyelőre nem ismertek.
Forrás: MTI
