Agyi stimulációval sikerült nagymértékben javítani a memóriát.

Az agy meghatározott helyének elektromos stimulációjával jelentős javulást értek el amerikai tudósok az úgynevezett munkamemóriában, bár egyelőre csak rövid időre – számolt be róla a BBC hírportálja. A Bostoni Egyetem kutatócsoportja hatvanas, hetvenes éveikben járó emberek memóriáját a húszévesekéhez hasonló működésre bírta. A hatás a stimuláció leállása után még legalább 50 percig tartott.

A munkamemóriát az emlékezet vázlatfüzetének is nevezik, itt tároljuk időlegesen az információt, például, amikor hallás után írunk le egy telefonszámot, de a problémamegoldáshoz, a matematikai számításokhoz és a döntéshozáshoz is szükség van rá. – Lényegében itt található a tudat – mondta Robert Reinhart, az egyetem professzora, a kutatócsoport tagja. A munkamemória különbözik a hosszú távú emlékezettől, mely abban segít, hogy az ember felidézze az első iskolai napját vagy az esküvőjét. A munkamemória az öregedéssel romlik.

A Nature Neuroscience című szaklap friss számában közölt tanulmány szerzői 42 olyan résztvevővel dolgoztak, akik a húszas éveikben, valamint 42 olyannal, akik a hatvanas, hetvenes éveikben jártak. A kutatás során meg kellett találniuk a különbséget két kép között, melyeket egymás után nézhettek meg. A fiatalok gyorsabbak és pontosabbak voltak mindenféle agyi stimuláció nélkül. Az idősebbeknek a stimuláció javította a teljesítményét.

Megfiatalították a memóriát

– Vissza tudjuk hozni az emlékezet fiatalkori működését, ami azért fontos, mert a világ népessége gyorsan öregszik, és az idős emberek nagy nehézségekkel néznek szembe az élet minden területén, ami a munkamemória működésén alapszik. Ide tartozik az arcok felismerése, a térbeli tájékozódás, a rendszeres gyógyszerbevétel és a pénzügyi döntések is – mondta Reinhart. A kutatók az agy halántéki és a prefrontális régióira koncentráltak, melyek szerepet játszanak a munkamemóriában.

– Az agy olyan, mint egy karmester, aki az információt agyi hullámok útján továbbítja a zenekarnak. A kutatás azonban azt mutatta, hogy az agyi hullámok idővel elhangolódnak, a zenekar tagjai össze-vissza kezdenek játszani – magyarázta a professzor. Az agyi elektromos hullámokat EEG – elektroenkefalográfia – segítségével jegyezték fel. Elektromos stimulációt használtak, hogy erősítsék, és újra összhangba hozzák a hullámokat.

A szakértők most nagyobb létszámú résztvevővel is el akarják végezni a kutatást, hogy lássák, megismételhetők-e az eredmények. Arra is kíváncsiak, hogy az eljárás segítheti-e az embereket a mindennapi életben. A módszer akkor lenne igazán hasznos, ha a hatás tovább tartana 50 percnél, vagy a technológiát hordozhatóvá alakítanák.

Így néz ki az agyad, amikor gondolkodsz

Elképesztő fotókat készítettek az agyműködésről a skót Edinburgh-i Egyetem kutatói. A sorozatot MRI-vizsgálatokkal, mikroszkóppal és elektromos monitorozással készítették, céljuk pedig az agyműködés különbözőségeinek bemutatása volt. Vizsgáltak kisbabát, idős felnőttet, autistákat, de még egy nőstény egeret is. Íme, az eredmény.

 

 

Fotók: gewtty

femina