17.2 C
Budapest
2024. március. 28. csütörtök

Pákozd

Ezüstkárász
Nem tudatos telepítéssel került a tóba. A 70-80-as években jelentkezett egy kisebb állománya, a kilencvenes évek elején a Pátkai tározó teljes leürítésével igen sok ivadéka került a tóba. Jó életfeltételek mellett nagyra nőttek. Ma nem ritka a 700-1.200 g-os példányai sem. Szaporodásával állományát is szinten tartja. A horgászok kedvelt halává vált, bár időnként íváskori, tavaszi elhullásaival jelentős gondot okoz a vízhasznosítónak.

Keszegfélék
A tó három meghatározó keszegféléje a dévérkeszeg, a bodorka és a vörösszárnyú keszeg, valamint tömeges a szélhajtó küsz is, mely elsősorban, mint a ragadozó halak tápláléka játszik fontos szerepet. A keszegfélék közül a dévérkeszeg és a bodorka adja a legtömegesebb zsákmányt. Az igazán hozzáértő keszegezők megfelelő körülmények esetén a tó legkülönbözőbb helyein is néhány óra alatt képesek megfogni a naponta engedélyezett 10 kg-ot. Ha ez nehezen hihető, akkor érdemes rendszeresen figyelemmel kísérni az evezőspályán megtartott különféle horgászversenyeket és ellesni a versenyzők egy-egy keszegezési fortályát.

Általános tapasztalat, hogy a keszegek is egyre óvatosabbakká váltak az elmúlt évek során, így csak a jól megválasztott, érzékeny, finom felszerelésekkel lehet igazán eredményesen horgászni. Horgászatuknál elsősorban az úszós készség és az érzékenyebb fenekező készség vált be. A keszegfélékből ( itt megemlítve a növekvő állományú compót is) évente átlagosan több mint 44 tonnát zsákmányolnak a tavon.

Velencei-tavi horgászrend részletes előírásai valamennyi területi jegyen megtalálhatók, illetve külföldi horgászvendégeink számára jegybizományosoknál tájékozódásra német és angol nyelven is rendelkezésre áll a horgászrendi előírás.

A részletes az aktuális évre vonatkozó tavi horgászrendet a további oldalakon tekinthetik meg !

A Velence-tavi horgászat még akkor is kellemes kikapcsolódást jelent, ha a halak esetleg átmenetileg étvágytalanok és nincs kapásunk. A tó változatos vízi flórával és faunával rendelkezik. Igen sok természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj, közte ritka madárfajok élnek és költenek a tavon. Ezért a tó nyugati részén, a Lángi és Vendel nevű tisztásokat átszelő vonaltól nyugatra szigorúan védett természetvédelmi terület található, ahova belépni és csónakkal bemenni is tilos.

Ezen a területrészen nagyobb mértékű a nádasállomány és kisebb a nyílt vizek aránya, így háborítatlan körülmények között találják meg élő- és fészkelőhelyüket a ritka madárfajok. A tavon ornitológusok állandó madárvártát, megfigyelő pontokat rendeztek be a gazdag madárvilág folyamatos tanulmányozására.

Forrás: http://www.mohosz.hu/velencei_to.html

P Á K O Z D

neve feltehetően szláv eredetű (az ólengyel Pakost) személynévből származik, amely a magyar pákosztos melléknévvel állhat etimológiai rokonságban. A község és környéke az őskortól lakott volt. Anonymusnál is megjelenik a neve: „iuxta montem Pacostu” („a Pakosztu-hegy alatt, közelében). Elbeszélése szerint a honfoglaló magyar nép Veszprém felé haladva Pákozdnál a hegyek alatt ütött tábort Árpád fejedelem egyik „költött” vezére, Ösbő vezetésével. Ugyanakkor a Budáról Veszprémbe vezető országút egyik állomása is ekkor.

A község Magyarország egyik legismertebb települése: az 1848. szeptember 29-i győztes pákozdi csata mélyen a lelkekbe ivódott. Történelmünk egyik legfontosabb eseménye. A csata napjainkig megismert résztvevőiről a Kossuth Lajos Művelődési Házban láthatnak ismertetőt.

Kevesen tudják:

* hogy 2003. november 3-án volt a 410. éve annak az ütközetnek, amely a hadtörténelemben az I. pákozdi csata néven vált ismertté. Mintegy tizennégyezer magyar és húszezer török katona állt egymással szemben. Pálffy Miklós bányavidéki lovas kapitány és Zrínyi György dunántúli főkapitány által vezetett derékhad lökésszerű támadással űzte el Hasszán budai pasa lovasait. A csatamező déli szárnyán talán ennek az eseménynek emlékét őrzi a Jancsár-völgy és a Hajdútemetés helynév.

* a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc alatt a főleg kuruc érzelmű lakosságnak a labanc Fehérvár elleni küzdelmekkel teltek napjai, amely állóháborúvá alakult át. A harcok és a pestisjárvány 274 ember életét követelte. A szatmári békekötést követően 1711. május 5-én itt tartották Fejér Megye Közgyűlését. Ez nem jelentett gyógyírt a tönkretett lakosságnak.

Egy település múltját, arculatát nagyban meghatározzák a történelmi eseményei, saját hagyományai. Pákozd katonás jelleget kapott a sorstól. Jó értelemben ez jelenti a haza, a szülőföld védelmét, a szeretetét. Ezért épült itt a Doni Kápolna is, ahova 1999. október 30-án orosz földről, Roszkino falu mellől hazaérkezett minden elhunyt magyar jelképeként egy ismeretlen katona földi maradványa. Örök nyughelye nyugalmat hozott az érintett családoknak is. A Kápolna szarkofágja vigyázza örök álmát.
Útifaluból kialakult többutcás szalagtelkes település Pákozd a Velencei-hegység délnyugati peremén. Szeretnénk, ha ez is maradna. Olyan utifalu, ahova örömmel tér be a látogató. A szerencsés földrajzi elhelyezkedés: két nagyváros – Budapest, Székesfehérvár – közelsége, a természeti kincsek: Velencei-tó, Bella-tó, Angelika-forrás, Anikó-forrás, Arborétum, Ingókövek, a Madárvárta napjaink egyik vonzó településévé teszik. Lényeges, hogy nem került a Velencei-tó környéki települések agyon-beépített sorsára: megőrizte falusias jellegét. Az ide betérőt ez a sajátos hangulat fogadja.

Cím: –
Tel:
E-mail:
Web: www.pakozd.hu

Previous article
Next article

Most népszerű

Hasonló hírek

weblap4u banner
securiton-tűzvédelem